Grandiózus makett az építéstörténeti tárlaton – Állandó kiállítás nyílt az esztergomi bazilikában

A megnyitó ünnepséget Magyarország valamennyi templomának feje, anyja és tanítómestere (latinul: caput, mater et magistra), az esztergomi bazilika belső terében tartották meg.

A kincstár oratóriumtermének szűkössége volt az észszerű indok, de a helyszín megválasztása egyúttal – több mint – jelképes is, hiszen, mint közismert, építészettörténeti jelentőségű felújítás zajlik a hatalmas templomon belül és kívül.

A kiállításmegnyitón Kováts Péter orgonaművész az Esztergomi mise szezőjére emlékeztetve hallgatóságát Liszt-művekből adott elő részleteket –– ezúttal nem a nagy orgonán, hiszen a hangszert még restaurálják.

A zenei kompozíció, az emelkedett előadás megrendítő ellenpontként hangzott fel az építési területté vált bazilikai miliőben: a félretolt talicskák, feltört járólapok, elnyúltan kígyózó csövek, állványok, a por és homok, a betonszürke zsákokba csomagolt szobrok között a művészet sóhajaként, a remény hordozójaként.

2018-ban vette kezdetét a nagy ívű felújítás, amelynek mérföldköveiről, különleges részleteiről a Magyar Kurírban is rendre beszámoltunk.

A templomtérben éppen a szentély és a padlózat felújítása zajlik. Jó hír, hogy a bazilikában nem terveznek teljes lezárást, hősi küzdelem folyik itt a hitéletért, a templom „lelkéért”, valamint az idelátogatók, a turisták figyelméért, amely lankadatlan, s ez örvendetes.

A megnyitó ünnepi alkalmán a kiállítás helyszínére a szentély kibontott padlózata felett húzódó hosszú állványhídon kellett áthaladniuk a vállalkozó kedvűeknek. Török Csaba plébániai kormányzó a sajátos helyzet előnyére mutatott rá, a jelenlévők figyelmébe ajánlva egy – az állványzatról (a plébános „sóhajok hídjának” nevezte) jól megfigyelhető – homokkal beszórt kis területet: mint mondta, ez alatt található a bazilika alapköve, amelyet 1822. április 23-án helyeztek el.

Középtájon keresnénk, de furcsán félreeső részen találjuk. S hogy mi lehet ennek a magyarázata? Török Csaba már sorolta is a kupola tartófalaival kapcsolatos építészeti - és pénzügyi - megfontolásokból eredő okokat, mesélt a legelső tervekhez képest „hátrébb tolt” templomról, ennek következményeiről, közel hozva hozzánk a történelmi időket.

Aki ellátogat a most megnyílt kiállításra – akár éppen a Múzeumok Éjszakája rendezvényén – sok más történelmi érdekességről is bőséges tájékoztatást kaphat. Érdemes újra és újra útra kelni, ellátogatni Esztergomba, részt venni a bazilika programjain, felfedezni a több évszázados kincseket a felújítás időszakában is.

A plébániai kormányzónak, egyben a kincstár igazgatójának a megnyitón elhangzott szellemes építéstörténeti kitérője már az állandó kiállítás konkrét tárgyai felé terelte figyelmünket.

A tárlatot Vukoszávlyev Zorán műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg: a templom rangját méltatta és beszédében arra a következtetésre jutott, hogy az esztergomi bazilika, a „caput, mater et magistra” nem vethető össze nagy elődök példáival, csakis önmagához mérhető. A helyettes államtitkár beszédében megjegyezte: e templom az egykor hazánkba látogató Le Corbusier-re, a francia építészet kiemelkedő alakjára is nagy hatást tett.

A bazilika építésének történetéről, a kincstárban megnyílt kiállítás anyagáról, koncepciójáról Kontsek Ildikó művészettörténész, a tárlat rendezője beszélt részletesen.

Mint mondta, a mostani felújítás körülményeinél sokkal nehezebbeket is megélt már e gyönyörű templom, mégis megmaradt nagyszerűsége, jelentősége, ma is élő  szellemisége, üzenete.

Ahogy azt korábban írtuk, az esztergomi bazilika építésének történetét bemutató kiállítás az épület főhomlokzatának latin feliratát idézi, mely szerint ez a templom Magyarország valamennyi templomának feje, anyja és tanítómestere.

Az esztergomi Várhegyen koronázták meg a magyar királyság első uralkodóját, Szent Istvánt. Ő alapította meg az esztergomi érsekséget, melynek székesegyházát 1010 körül szentelték fel. A főegyházmegye és a templom védőszentje, Szent Adalbert (956–997) maga is járt Esztergomban, hogy prágai püspökként segítse megerősíteni az új királyságot és az érsekséget.

A későbbi stíluskorszakok után a reneszánsz is megjelent Esztergomban. Bakócz Tamás érsek 1507-ben elkészült sírkápolnája ma is őrzi a művelt érsekek emlékét. 1543-ban a török szultán seregei elől az érsekség elmenekült Nagyszombatba, ahonnan csak jóval az oszmán uralom vége, 1683 után tért vissza ősi székhelyére.

Az új bazilika tervezésével már a 18. században foglalkoztak, de valójában csak a 19. századra érkezett el a végrehajtás ideje. Négy érsek, Rudnay Sándor, Kopácsy József, Scitovszky János és Simor János korában zajlottak a munkálatok. Bár a munkálatokat teljesen utóda idején fejezték be, 1856. augusztus 31-én Scitovszky János érsek szentelte fel az uralkodó, Ferenc József császár jelenlétében az ország legnagyobb templomát.

A kiállításon minderről részletes tájékoztatást olvashatunk a tablókon (angol, szlovák, latin nyelven is), de az idelátogató figyelmét elsősorban a tárlat leglátványosabb darabja, a középen álló grandiózus makett köti le, melyet 1822-ben Mathes János helyettes építésvezető készített kilenc hónap alatt, „nagy gonddal és szeretettel” Kühnel Pál és Packh János nagyszabású tervei alapján.

A makett fenyőfa lapokon áll, erre erősítették rá a domborzati és építészeti elemeket. A felépítmény is fából készült, az egyes darabokat megfestették, vagy rajzolt, festett papírlapokat ragasztottak azokra.

Kontsek Ildikó a kiállításmegnyitón elmondta, a termetes makettet immár negyedik alkalommal helyezik át (adott esetben fűrészelik és illesztik össze újra), valamint restaurálják, de éppoly gondossággal és szeretettel, mint annak idején Mathes János.

Az impozáns alkotás megmutatja a megrendelő nagyratörő elképzeléseit az érseki székhely ideális kialakításáról. A makettet a jelenlegi épületegyüttessel összehasonlítva látható, hogy a templom körül nem épült meg minden, amit terveztek.

Mindenesetre az alapkoncepció a bazilika és környéke mostani állapotában is követhető, a templomot ma is használják a környékbeli és a távolabbról nagy számban érkező hívek istentiszteleti célra és érdeklődő turisták százezrei látogatják folyamatosan – tette hozzá Kontsek Ildikó.

Az állandó kiállítás külön vitrinekben mutatja be a bazilika felszenteléskor használt liturgikus eszközöket és az akkor készült emléktárgyakat.

A nagy makett mellett két szerkezeti modell is fennmaradt, melyeket a kupolához és a főhajó tetőzetéhez készítettek. A kiállítás falaira az érsekek korabeli portréi és az északi kereszthajó elpusztult freskójának maradványai kerültek.

Továbbá a kiállítótérben egy érintőképernyős felületen is nyomon követhetjük az építéstörténetet számos illusztráció és részletes leírás segítségével.

Az állandó kiállítás látványterve és téralakítása Zalavári Tibor Kálmán munkája, a makettet Szakács Márton restaurálta. A kiállításon szereplő fényképes reprodukciók eredetijének őrzési helye az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, a Keresztény Múzeum, a Prímási és Káptalani Levéltár és a Simor Könyvtár.

Bővebb tájékoztatás az esztergomi bazilika programjairól, kiállításairól a főszékesegyház honlapján található.

Szerző: Körössy László

Fotó: Mudrák Attila

Magyar Kurír