Rózsafüzér imádság fogadta a XII. kerületi önkormányzat és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye képviselőit, valamint a sajtó munkatársait a rövid ünnepség előtt.
Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere elmondta, jó esély van arra, hogy a kápolna még az ősz folyamán elkészül. Beszélt arról is, hogy bár a terv, hogy miként épüljön föl, az évek során változott, a szándék mindvégig megvolt. Az orosz–ukrán háború miatt változtatni kényszerültek, és a híveket kérték meg, hogy járuljanak hozzá a kápolna megvalósításának költségeihez. A polgármester örömmel számolt be arról, hogy várakozásaikon felül sokan adakoztak e célra. Egy Németországban élő orvos házaspár adta a legnagyobb összeget, 25 millió forintot, az adományozók többsége pedig pár ezer forinttal járult hozzá a kápolna megépítéséhez. (A közel félezer felajánlótól érekezett adományok közül a legkisebb összeg ezer forint volt.) A nagy szám miatt a kápolnában az adományozók nevét nem is fogják emléktáblán felsorolni, de létrehoznak egy oldalt, ahol olvasni lehet majd őket. A polgármester bejelentette: a mai nappal a kápolna megvalósításához szükséges adománygyűjtést befejezik, átutalják a második részletet is az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye részére, mivel már biztosítottnak látják az építkezés költségét.
Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke köszöntőjében kifejezte örömét, hogy a kápolna tervezésében, megálmodásában, megépítésében és minden bizonnyal az érte való imádságban szorgoskodók együtt lehetnek és együtt helyezhetik el az alapító okiratot. Elgondolkodtató ennek a kápolnának az elnevezése: Világ Győzelmes Királynője engesztelő kápolna – mutatott rá. – A győzelem és az engesztelés szó esetében két nagyon különböző fogalmat használunk együtt, hiszen győzelem alatt általában a megsemmisítést, mások legyőzését szoktuk érteni, míg az engesztelés ennek épp az ellenkezője.
E névvel egy olyan sajátos győzelemre utalunk, amiben Isten végtelen irgalmával a bűnt győzi le. Az Úr Jézus a földi életében templomnak nevezte önmagát, s tulajdonképpen saját magát tárta fel, hogy önnön életáldozatán keresztül győzze le az Istennel való szembefordulást. Így igazából mindenfajta engesztelésnek az a lényege, hogy az ember saját magát ajánlja fel azért, hogy a világban ne terjedjen a békétlenség és a szembenállás. Ebben a nagy küzdelemben és nagy engesztelésben a mi Urunk Jézushoz Szűz Mária állt a legközelebb a hitünk szerint, így tudott ő Győzelmes Királynő lenni – tette hozzá a püspök.
„Mindazok, akik az engesztelés művébe szeretnének bekapcsolódni, igazából azt állítják, hogy ehhez a végtelen irgalmas Istenhez akarnak kapcsolódni. Elsősorban nem másokat akarnak hibáztatni, nem másokat akarnak számonkérni, hanem önmagukat alakítják egyre jobban befogadóvá, olykor még olyan helyzetben is, ami nem a saját felelősségük lenne” – magyarázta Martos Levente Balázs.
A püspök arról is beszélt, hogy a kápolna megépülésével nagyon sokak különböző reményei válnak valóra, talán azoké is, akik az engesztelést nagyon fontosnak tartják az előbb vázolt hívő értelemben. Talán azoké is, akik Budapestnek ezen a sajátos, sokak számára fontos pontján zarándokként szeretnének jelen lenni, egy olyan helyen, ahol több zarándokút találkozik. S kicsit talán azoké is, akik ezen a környéken a természet szépségét akarják élvezni, akik az Anna-rétre jönnek pihenni, felüdülni. „A templomot, ahogy Ferenc pápa mindig mondja, olyan helynek szeretnénk tudni és megáldani, amely mindenki számára nyitva van, mindenkire vár, mindenkit erre a békességre szeretne meghívni együtt, Isten színe előtt” – tette hozzá az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke.
Ezt követően Martos Levente Balázs megáldotta a kapszulát és a benne lévő alapító okiratot, többek között e szavakkal: „Áldunk téged, mert megengedted, hogy jóakaratú emberek összefogásából Fiad dicsőségére és az ő szent anyjának, Szűz Máriának, a Világ Győzedelmes Királynőjének tiszteletére templomépítés kezdődjön ezen a helyen, hogy jel legyen, hely az engesztelésre, forrás az áhított békének veled és minden emberrel.”
Az időkapszulát, amelybe az alapító okiraton kívül a főegyházmegye Esztergom-Budapest című lapjának legutóbbi száma, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye névtára, valamint egy kis erszényben minden most használatos magyar pénzérméből egy-egy példány került, a kápolna padlójában helyezték el.
Erdő Péter bíboros március 16-án a budavári prímási palotában tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az Anna-rét esetében az a helyzet, hogy nem az Egyházé a terület, de amikor kitört az orosz–ukrán háború, megerősödött a hívek szándéka, hogy kézzelfogható módon „tegyük láthatóvá” könyörgésünket a békéért és azért, hogy a magyar nép sértetlenül kerülhessen ki ebből a „nemzetközi viharból”. Ennek a törekvésnek nyitott szabad utat a XII. kerületi önkormányzat azzal, hogy lehetővé tette az építkezést. A bíboros rámutatott, fontos dolog, hogy az év bizonyos napjain a Szent Anna-réten engesztelő imádság zajlik, több esetben egy-egy meghívott pap vezetésével szentmisét is tartanak. Ennek a hitéleti tevékenységnek egy látható jele, helyszíne lehet a hamarosan elkészülő kápolna.
A kétkörös tervpályázatot Márkus Péter és Koczka Kristóf építész pályaműve nyerte el, amelyet Merkel Tamás építészstúdiója fejlesztett tovább. Ők készítették el az engedélyezési, majd a kiviteli terveket.
Salacz Ákos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főépítésze elmondta: október végére várható az építési munkák befejezése. Azt követően kerül a kápolnába a Lenzsér-Mezei Kata által tervezett – Szűz Máriát úgynevezett üvegtextil technikával ábrázoló – oltárkép, valamint a belső berendezés.
A kápolna megáldására várhatóan november folyamán kerül sor.
Szerző: Agonás Szonja
Fotó: Thaler Tamás
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria