Imádságos közösség Szent Mónika szellemében – Pro Ecclesia Hungariae díjat kapott Bartal Józsefné

A díjátadó ünnepségre október 3-án, hétfőn délben került sor Budapesten, az MKPK városligeti székházában. A megjelenteket Veres András győri megyéspüspök, a püspöki konferencia elnöke köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy ilyen sokan elkísérték a kitüntetettet, mert ez azt jelenti: nemcsak múltja, hanem jövője is van a Szent Mónika Közösségnek – mondta Bartal Józsefnének címezve szavait –, „amelynek Ön anyja volt, szervezője és gondozója is”. Laudációja elején a püspök, aki személyes kapcsolatba is került a közösséggel, amikor szentmisét mutatott be a számukra, hálát adott, hogy mindenütt akadnak az országban néhányan, akik a közösséget ápolják. „Nem túlzás azt állítani: ennek is köszönhető, hogy a korábbi, olykor reménytelennek látszó helyzetből ma már sokkal pozitívabban tekinthetünk a jövőbe. Ez a közösség áldásos, imádságos tevékenységével olyan lelki erőforrássá válhat ebben a társadalomban, amire nagyon vágyunk” – fogalmazott Veres András.

Bartal Józsefné 1943. szeptember 20-án Bátyán született Jánosity Veronika néven. Az általános iskolát Bátyán végezte, később Baján gyors- és gépírói képesítést szerzett, majd Kalocsán érettségizett.

42 éven át munkaügyi előadóként dolgozott, nyugdíjba vonulása után pedig  még két évtizeden át dolgozott a kalocsai főszékesegyház kegytárgyboltjában.

1963-ban kötött házasságot Bartal Józseffel, akivel 42 éven át, férje 2005-ben bekövetkezett haláláig élt szentségi házasságban. Két lányuk és egy fiuk született. Gyermekeik hitbéli nevelését mindvégig fontosnak tartották: hittanra jártak, és a Bartal család együtt gyakorolta a katolikus hitet. Gyermekeik szentségi házasságot kötöttek, így a szülőket eddig kilenc unokával és hat dédunokával ajándékozta meg az Úr.

Bartal Józsefné fiatalkora óta tagja a Rózsafüzér Társulatnak, később a Jézus Szíve családjába is belépett. A megalakulást követően a Házas Hétvége mozgalomhoz is csatlakozott férjével.

A rendszerváltás után, 1992-ben Róna Gábor jezsuita szerzetes pap biztatására és segítségével megszervezte Kalocsán a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségét, amelyet harminc évig világi elnökként vezetett. A jó földbe hullott mag százszoros termést hoz, amelyet jól mutat az, hogy mára már országszerte több ezer tagja van a különböző Szent Mónika-közösségeknek – emelte ki Veres András, hozzátéve: a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének célja, hogy az imádság által gyermekeiket, családtagjaikat Isten közelébe vonják.

Bartal Józsefné Veronika így vallott katolikus hitéről: „Gyermekkoromtól kezdve tapasztalhattam, hogy családunknak mennyire fontos az Egyházhoz való tartozás aktív megélése. A mi délszláv falunkban mindenki járt templomba és a szentmiséken, litániákon, szentségimádások alkalmával zengett a templom az énekléstől. Sajnos a kommunizmus negyven éve alatt szomorúan kellett tapasztalnom, hogy mennyi ember távolodott el a hit megélésétől, ami akár szüleimnek, nagyszüleimnek, férjemnek vagy nekem érthetetlen volt. Igaz, a munkahelyemen engem is behívtak, hogy számonkérjék vallásgyakorlásomat, de teljesen természetes volt, hogy gyermekeinket hittanra járassuk és megéljük az Egyházhoz való tartozásunkat.”

A laudáció után Veres András püspök, az MKPK elnöke adta át a díjat Bartal Józsefnének.

Az ünnepelt meghatottan mondott köszönetet. Kiemelte, hogy egész életét egyházi környezetben töltötte, a püspökök és a lelkipásztorok pedig mindig segítették a Szent Mónika Közösséget. Csodának nevezte az elmúlt harminc évet, ami nélkül talán már nem is lenne itt. Sok baj érte élete során, de a közösségben, az édesanyák imádságai által rengeteg lelki megerősítést kapott; nem adhatta fel. Örömét fejezte ki, hogy a Szent Mónika Közösség naponta gyarapodik, és reményét arra, hogy ez bizonyára így lesz a jövőben is az új vezető, Piroska működése alatt, „aki sokkal fiatalabb, ügyesebb, okosabb és alázatosabb, mint én”.

A Szent Mónika Közösség új világi elnöke, Vereckeiné Rajkai Piroska lapunk kérdésére elmondta: Szekszárdon él; két fia született, de elsőszülött gyermeke harmincéves korában egy súlyos betegség következtében elhunyt; három unokája van. A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének 1999 óta a tagja, Veronkát is azóta ismeri. Egyedül lépett be, de több mint tíz évvel később, 2010-ben sikerült közösséget is létrehoznia Szekszárdon, ott ma már körülbelül nyolcvanan vannak. Mindez a fia halálát követően történt, megtöretése elmélyítette a hitét. Kezdettől fogva segítette Veronkát, körleveleket írtak együtt, kiváló kapcsolat alakult ki közöttük. 

Vereckeiné Rajkai Piroska kiemelte: elsősorban a gyermekekért imádkoznak, nemcsak a sajátjaikért, hanem minden gyermekért. Napi imáik vannak, amelyekbe belesűrítik mindazokat a kéréseket, amelyek fontosak a család, a hit megtartása, a gyermeknevelés szempontjából. Piroska május végétől világi elnöke a közösségnek, intenzív a kapcsolata a helyi csoportokkal, eddig már száz csoporttal vette fel a kapcsolatot, e-mailen, telefonon vagy postai levelezéssel (hatszáz taggal e-mailen, négyszázzal postán tartja a kapcsolatot). Évente két-három körlevelet küldenek a csoportoknak, akik továbbítják azt a tagoknak. A csoportok létszáma változó, van ahol húsz-harminc fő, van, ahol több, náluk például nyolcvan. Évente kétszer tartanak országos találkozót, az egyiket májusban, a Szűzanya hónapjában, a másikat Szent Mónika liturgikus ünnepéhez, augusztus 27-éhez kapcsolódóan.

Vereckeiné Rajkai Piroska felhívta a figyelmet: a Szent Mónika Közösség imaközösség, legfőbb küldetésük, hogy imádkozzanak a gyermekeik, unokáik, férjük hitéért, hitük megmaradásáért, s hogyha eltávolodtak a hittől, akkor azért, hogy visszataláljanak Krisztushoz, illetve hogy a mai ideológiai káoszban megmaradjanak kereszténynek.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír