Kajtor Domonkos SJ lesz a római nemzeti zarándoklat tévéközvetítésének kísérője

– Izgulsz?

– Persze, amikor kamera elé kell állni, mindig van az emberben egy kicsi drukk, de meg lehet szokni, és a korábbi tévés tapasztalatok sokat segítenek.

– 2022 szeptembere óta teológiai tanulmányokat folytatsz Rómában, de több más magyar jezsuita is él az olasz fővárosban. Vajon miért pont rád esett a választás?

– Az MTVA Vallási Főszerkesztőségének munkatársával, Barlay Tamással korábban sokat dolgoztunk együtt. Azóta is jó kapcsolatban vagyunk, tudunk és szeretünk együtt dolgozni. Ő kért fel a feladatra, és örömmel mondtam igent.

– Mi lesz a teendőd pontosan?

– Az a cél, hogy megmutassuk, mit is jelent Rómába zarándokolni, egy évvel Ferenc pápa magyarországi látogatása után. Hogy érzékeltessük: akik részt vesznek az alkalmon, és találkozhatnak vele a nekik tartandó magyar találkozón, milyen változásokon mentek keresztül. Mi történt bennük lelki téren az elmúlt egy év alatt? Ezt próbáljuk majd bemutatni a különböző helyszíneken, személyes történeteken keresztül. Nem „szakérteni” akarjuk az eseményeket, hanem élettel megtölteni.

– Mennyiben tudod megjeleníteni mindebben a jezsuita mivoltodat?

– Az út mint szimbólum, illetve a rajta történő előrehaladás meghatározó a jezsuita lelkiségben. Nem maradhatunk egy helyben, hanem folyamatosan előre kell haladnunk, erre próbál irányt mutatni Szent Ignác. Rendalapítónk egész élete zarándoklat volt. Élete utolsó 16 évében megállapodott Rómában, de lélekben végig zarándok maradt. Ez szép párhuzamot mutat a nemzeti zarándoklattal, hogy mit is jelent itt úton lenni. Ezért szeretnénk jezsuita vonatkozású helyszíneken is forgatni, de ehhez az engedélyeztetések még folyamatban vannak.

– Milyen más helyszínek vannak még tervben?

– A tervek szerint elmegyünk a zarándoklat főbb helyszíneire, a lateráni és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikába, a VI. Pál terembe – ahol a pápa fogadja majd a magyarokat –, és a Szent Péter-bazilikában is lesz magyar mise.

– Milyen előkészületek szükségesek mindehhez, és milyen segítséget veszel igénybe?

– Van egy programterv, de az élet rengeteg váratlan helyzetet tud hozni, és az a tapasztalatom, hogy ilyenkor sokat kell improvizálni. Mindez akkor tud jól működni, ha van egy biztos alap, amelyre építve tisztában vagyunk vele, mit miért csinálunk, mi a célunk vele. Kell egy alapvető tárgyi tudás, amiből merítve képes vagyok rögtönözni az adott történelmi pillanatról, névről, személyes élményekről vagy a pápáról, és ez számomra konkrét felkészülést jelent. Ismerem ezeket a helyszíneket, de sokkal jobban el kell mélyítenem a tudásomat a történelmi hátterükről, a római zarándoklatok hagyományáról, és egy kicsit a 2025-ös szentévről is.

– A váratlan helyzetekre van esetleg B terv?

– Azt hiszem, az a B terv, hogyha az A terv nem jön össze, akkor is megoldjuk valahogy… Számos felvételt készítünk, amelyekből a későbbiekben egy hosszabb műsor áll majd össze. De arra is készülnünk kell, hogy ha meglátunk valami előre nem tervezett, de fontos történést, vagy hirtelen élő bejelentkezésre van szükség, és három perc múlva forgatni kell, akkor mindenki ugorjon, és úgy tegye a dolgát, mintha hónapokkal előtte megterveztük volna. Ehhez kell a korábban megszerzett rutin.

– Mennyiben evangelizáció egy ilyen szereplés? Cél lehet a nem hívőket is megszólítani?

– Ez egyértelmű cél számomra. Kicsit kizökkenteni az embereket abból a tradicionális egyházképből, hogy Rómában mindenki reverendában jár, és az Egyház egy ókonzervatív intézmény. Sokan nem ismerik olyan jól Ferenc pápát – a magyar egyházon belül sem –, így szeretném őt is mint jezsuita rendtársamat jobban bemutatni, hogy az emberek könnyebben kapcsolódhassanak hozzá, és rajta keresztül a teljes Egyházhoz, ahhoz az értékvilághoz és színességhez, amely jellemez bennünket.

Szöveg: Ujváry-Radics Gabriella

Fotó: Várhelyi Klára/Magyar Krónika

Forrás: jezsuita.hu 

Magyar Kurír