Az ünnepi szentmisén Tamás József nyugalmazott segédpüspök kiemelte: ahogyan a gyereket a szülei megkeresztelik s nevet választanak neki, ugyanúgy az újonnan épült kápolnát is szükséges megszentelni, felkenni – de nevet is kell választani neki.
Homíliájában Tamás József püspök rámutatott: a 13. században a Kármel hegyén élő szemlélődő szerzetesek a Boldogságos Szűzanya oltalmába ajánlották magukat, miként Szent István is a Szűzanya oltalmába ajánlotta országát.
A Kármelhegyi Boldogasszony mindannyiunk édesanyja, akinek oltalmát hittel, bátran kérhetjük bármilyen szükségben – hangsúlyozta a szónok.
Palkó Ágoston plébános a szentelési szentmise végén hálát adott, hogy a Kármelhegyi Boldogasszony vezette a közösséget az építésben. Köszönetet mondott a telket adományozó Iszlai családnak, az anyagi támogatást nyújtó magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának, az építési eszközöket biztosító cégeknek, helyi és külföldi támogatóknak; a kápolna tervezőinek, kivitelezőinek, az oltárkép készítőjének.
A kisillyei plébánosnak pedig a nyugalmazott segédpüspök köszönte meg a kitartó munkát, szervezést, melynek révén elkészülhetett a kápolna.
Az ünnepi szentmisén részt vevő zarándokok, a koncelebráló papok együtt énekelték el a pápai himnuszt és nemzeti imánkat.
*
Az ünnepséget követően a Romkat.ro kérdésére – hogy egy alig több mint 15 hívet számláló közösség miért tartotta fontosnak egy új kápolna építését – Palkó Ágoston kiemelte: „Isten dicsőségére és az emberek lelkének megmentésére mindent meg kell tenni”.
A plébános elmondta, hogy a kápolna építése során mindvégig érezte a Szűzanya közelségét: annak eldöntésében, hogy a korábban használt görögkatolikus templom helyett új kápolnára van szükség; abban, hogy a területet úgy lehetett termővé tenni, hogy kapu legyen az ég és a föld között... „Mi csak eszközök voltunk a Szűzanya művében és az ő szeretetében.”
Ahol templom épül, ott a mennyország kapuja teremtődik meg – fogalmazott a plébános.
* * *
A falu a reformáció következtében többnyire protestánssá lett, a református felekezet vált meghatározóvá. A katolikus jelenlét a filiális egyházban mégis mindvégig megmaradt, ha kisebbségi létben is. A katolikus megújulás során a 18. században újraalapított székelykáli plébánia filiájaként szerepel 1917-ig. 1918-ban alapította újra gróf Mailáth Gusztáv Károly megyéspüspök a marosjárai plébániát, Kisillye ennek a filiájaként működik.
A kis létszámú római katolikus közösség 1966-tól a görögkatolikusoktól bérbe vett korábbi kis kápolnában vehetett részt szentmisén. Itt misézett 1987 őszén, egyházmegyei vizitációja során Bálint Lajos érsek.
Barabási Gergely 1966-ban újmisésként ide került plébánosnak köszönhető a kápolna Kármelhegyi Boldogasszony titulusa. A kis vályogtemplom Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén ült búcsúünnepe a kis falu egyik legkiemelkedőbb eseménye lett, amelyre a környék katolikus hívei mellett a kisszederjesi, magyarul beszélő görögkatolikusok csoportja is elzarándokolt.
Palkó Ágoston marosjárai plébános 2010-től a helyi közösség lelkipásztora, aki – látva a vályogtemplom állapotát – kezdetben ennek javítását szerette volna megvalósítani. E tervet váltotta fel egy új római katolikus kápolna építésének ötlete. 2015-ben tartották az utolsó búcsút a görögkatolikus vályogtemplomban; e templombúcsú után az ünneplők átvonultak a jövendő templom helyére, ahol a kerület főesperesével, Oláh Dénessel együtt áldotta meg a plébános az építendő templom alapkövét; a búzatáblában pedig felállították az oltár jövendő helyét jelző keresztet.
Ezt követően a szentmiséknek, a búcsúknak a falu kultúrotthona adott otthont – míg valóra nem vált az álom.
A plébánosnak sikerült úgy mozgósítania az ott élő s a faluból elszármazott híveket, valamint az erdélyi, magyarországi és németországi adományozókat, hogy július 18-án felszentelhették az újonnan felépült kápolnát.
Tamási Zsolt teljes írása ITT olvasható.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Tamási Zsolt
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria