Zuglónak ez a része a 20. század elején ritkán lakott városrész volt. Az ide letelepülők zöme kertészkedésből élt. A hívek az erzsébetvárosi plébániához tartoztak, de a nagy távolság miatt gyorsan népszerűvé váltak a helybeli domonkos atyák által tartott misék. Először egy tanári lakás, majd az Angol utcai iskola épülete vált a szentmisék helyszínévé. 1903 után egy vendéglőt alakították át kápolnává. Miután Csernoch János hercegprímás kijelölte a zuglói plébánia területét, 1923-ban felépült a Balázs Ernő által tervezett bauxitbeton templom a Bosnyák téren, amely félezer hívőt fogadhatott be. A kistemplomot a gyorsan gyarapodó közösség kinőtte.
Barkóczy Sándor plébános rövidesen új templom építéséhez kezdett. Rimanóczy Gyula háromhajós, neoromán stílusban tervezte meg az épületet, melynek alapkövét Boldog Meszlényi Zoltán segédpüspök áldotta meg 1941. december 14-én. Mindszenty József hercegprímás 1946. augusztus 18-án félkész állapotban szentelte fel. A háromezer hívő befogadására alkalmas, 49 méter hosszú, 22 méter széles és 14,5 méter magas templom a főváros egyik legnagyobb temploma lett. A felszentelésre azért volt szükség, mert különben az épületet vásárcsarnokként használták volna, a Bosnyák téri piac ugyanis ekkor még a templom mellett működött. A használatba vételi engedélyt végül csak 1948-ban kapta meg a templom.
Bár Rimanóczy a harangtornyot csúcsosra tervezte, a kommunizmus időszaka alatt szó sem lehetett arról, hogy a félbemaradt, 19,5 méter magas tornyot befejezzék, így az évtizedekig „csonkán” állt. Az 58 méteres harangtornyot 2014-re fejezték be, négy harang kapott benne helyet. A kistemplomot ebben az időszakban a görögkatolikusok használták annak 1957-es lebontásáig.
A szentélyben a Páduai Szent Antal életének egyes fejezeteit megörökítő freskókat Kontuly Béla festőművész készítette el 1961-ben. A domborműves keresztút stációit Németh Aurélia szobrászművész alkotta. A főhomlokzat rózsaablaka, melyet Assisi Szent Ferenc Naphimnusza ihletett, 1982-ben készült el, tervezője Erdélyiné Németh Mária volt.
A templom orgonája igazi kuriózum: Az első orgonatervet Gergely Ferenc, Schmidthauer Lajos és Szalay Lajos készítette, mely az épület méreteihez illő, négymanuálos, 66 regiszteres hangszer építését irányozta elő, végül csak 14 regiszteres lett, vagyis a tervezett sípok csupán ötöde volt megszólaltatható. A bővítésre és felújításra 1975-ben került sor, ekkor már a karzat teljes szélességét átfogó, valamint a mellvédbe is beépített orgonaház készült, és már 25 regiszter üzemelt. A hangszert végül 1984 és 1991 között felújították és 80 regiszteresre bővítették. A Zeneakadémia orgonája után a főváros második legnagyobbja lett.
A templom a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is egyik helyszíne: 2021. szeptember 8-án a plébániai nap keretében 17 órától lengyel nyelvű szentmisét celebrálnak itt.
Forrás és fotó: NEK Titkárság
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria