Liszt Ferenc: "az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is"

Magyarországon a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Irodája az évfordulós programok központi szervezője. A koncertek, programok öt téma köré csoportosulnak, ezek közül az egyik így hangzik: Liszt, a keresztény gondolkodó. A zeneszerző már gyermekkorától kezdve vonzódott a vallás, az egyház iránt, idős korában pedig így vallott:  „Beléptem az egyházi rendbe – de semmi esetre sem a világ iránt táplált megvetésből vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre … A katolicizmushoz való vonzalmam a gyermekkorom óta jelen van és mára állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett.” Tervei között szerepelt a korabeli egyházi zene megreformálása is, de azt a történelmi helyzet akkor nem tette lehetővé. Mindenesetre vallásos művek egész seregét alkotta meg az esztendők során: zongoradarabokat és miséket, orgonaműveket, egyházi kórusokat, zsoltárokat és oratóriumokat. A programszervező iroda honlapján olvasható, hogy Liszt már az 1850-es években méltán írhatta a weimari nagyhercegnek ezeket az öntudatos sorokat: „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez.”

Az év kiemelkedő eseménye lesz az október 22-én megrendezésre kerülő World Liszt Day, amellyel azt a nagyszabású elképzelést valósítják meg, hogy az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a zeneszerző születésnapján a világ több pontján egyszerre csendüljön fel a Krisztus-oratórium. „Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyíljék meg a föld, és viruljon fel a szabadulás.” - ezzel az Ézsaiás könyvéből vett ótestamentumi idézettel, s a Rorate coeli gregorián dallamával kezdődik ez a monumentális, háromrészes, tizennégy tételből álló alkotás, amelyet Liszt Ferenc élete egyik főművének tekintett, húsz éven keresztül dolgozott rajta. A  Jézus  Krisztus  történetét  a  bölcsőtől a  sírig,  vagyis  a  betlehemi  jászoltól  a  feltámadásig  elbeszélő  oratórium első bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével. Később majdnem egy évszádon keresztül szinte feledésbe merült, majd a magyarok érdemeként újból felfedezték, Forray Miklós vezényletével lemezfelvétel készült róla.

Bubnó Tamás művészeti vezető a honlapon Musica Sacra címmel leírja, hogyan kívánnak tisztelegni a zseniális mester szakrális művészete előtt. Maga Liszt Ferenc így vallott életének erről a fontos eleméről: „az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is, s ahol a szó már nem elég az érzés kifejezésére, ott a hang ad neki szárnyakat és magasztosítja fel”. Az egyházi zene két budapesti templomban csendül majd fel: a Belvárosi Főplébániatemplomban (misék, a római katolikus liturgiába illeszthető kompozíciók, és orgonaművek) és az Avilai  Nagy  Szent  Teréz  Plébániatemplomban (oratóriumok és egyéb szakrális témájú, zenekart, illetve nagyobb hangszeres együttest igénylő művek). A sorozattal méltó módon, a magyar zenei élet kiemelkedő előadóművészeinek és a rendszeres templomi szolgálatot ellátó kórusok segítségével igyekeznek megszólaltatni Liszt egyházzenei műveit.

A Liszt-év egyik kiemelkedő programja lesz május 27-én a Vatikáni koncert, amelyen a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar lép fel Kocsis Zoltán vezényletével.

Bővebb információt a Liszt-év honlapján talál: http://liszt-2011.hu/hu

Thullner Zsuzsanna/ Magyar Kurír