2025. május 25., vasárnap
Mária Magdolna, Orbán
Mária Magdolna, Orbán
Magyarországon már az alapító, Szent Norbert életében jelen voltak a premontreiek, sorsuk összefonódott az ország történelmével. Mit csinálnak ma, a 21. században a rend tagjai? Kicsodák ők? Szerzetesek, papok és nővérek, akiknek ünnepélyes közösségi imádság, lelkipásztorkodás, tanítás és szegénygondozás tölti ki az életét.
A Csornai Premontrei Prépostság, a Gödöllői Premontrei Apátság, a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság (a mai Románia területén) és a Premontrei Női Kanonokrend tagjai – összesen negyvenen – alkotják a Magyar Premontrei Cirkáriát. Budapesten, Csornán, Gödöllőn, Keszthelyen, Nagykökényesen, Nagyváradon, Szombathelyen, Türjén, Zsámbékon és több más kisebb településen működik rendházuk, templomuk, iskolájuk vagy szociális intézményük.
A premontrei örökség című, egész estés dokumentumfilm, amelyen három éven át dolgozott a Shoeshine, megrendítő valóságában ábrázolja a rend közösségét, csendes és alázatos szolgálatát társadalmunk mindennapjaiban.
Imádság köré rendeződő élet; felelősségteljes időbeosztás; egészséges és hiteles tevékenységű közösség; az emberek szolgálata: Krisztus szolgálata; só, kovász és világosság a világ számára; elkötelezettségben rejlő alkalmasság – ezekkel a kifejezésekkel lehet összefoglalni dióhéjban a premontreiek hivatását, ezáltal a róluk készült alkotást is.
„Ad omne opus bonum parati – Minden jó ügyre készen!”
A premontreiek életében kiemelkedő jelentőséggel bír a liturgikus imádság: szerzetesi életük legfontosabb része a zsolozsma és a szentmise. Ebből és az Isten imádásából táplálkozva adják tovább a hitet, a reményt és a szeretetet embertársaiknak, biztos gyökeret és otthont adva nekik az állandóan változó világban.
A premontrei tanításban-nevelésben központi elem az imádság az iskola falai között, missziós feladatoknak és a hitélet lehetőségeinek tárházát biztosítják tanítványaik számára. Színvonalas oktatás, magas szintű elvárások, megszólíthatóság és emberközelség, a társadalom és a családok mellé állás fémjelzi a premontrei iskolákat.
„Contemplata vivere et aliis tradere – Imádságból élni és azt másoknak átadni.”
A lelkipásztorkodás és tanítás mellett a rendi karizma részét képezi a szegények felé fordulás is: érzékenyek a közösségek problémáira, napközis gyermekeket, iskolás fiatalokat, rászoruló felnőtteket és kiszolgáltatott időseket támogatnak, gondozzák az élet hajótörötteit.
A premontrei örökség című filmben ezek az értékek öltenek testet, s az alkotás azt is bemutatja, hogy a rend tagjai miként valósítják meg ezeket az eszméket a mindennapokban.
Érdekes és szerencsés egybeesés, hogy a filmet éppen a hivatások vasárnapján (húsvét negyedik vasárnapján) mutatják be a közönségnek. A Shoeshine csapata előnyben részesíti a személyes kapcsolatokat és így a közönségtalálkozókat is, de a járványhelyzetre való tekintettel a nyilvános vetítés hagyományától most el kell térniük. Így rendhagyó módon a filmbemutató és az azt követő kerekasztal-beszélgetés élő közvetítés révén lesz elérhető május 3-án 20 órától a filmes csapat YouTube-csatornáján.
A film előzetese ITT érhető el.
Szent Norbert, aki a Rajna-vidéki Xantenben született 1080 körül, Gennep várurának fiaként, nagyon is világi módon kezdte meg egyházi pályafutását. 1115-ben következett be Szent Páléhoz nagyon hasonló módon megtérése, ezután kérte pappá szentelését. Szent Norbert vándorszónokként működött, azután is, miután megalapította rendjét. A premontreieknek a kolostori elmélyülést, tanulmányokat és lelkiéletet társítaniuk kellett a világban folytatott munkával, hogy keresztények és nem keresztények között legyenek az evangélium tanúi.
Az ősi hagyomány szerint a premontreiek (a „Fehér Rend”, a „fehér kanonokok”) II. István magyar király meghívására 1130-ban telepedtek le a váradi várral szemben lévő dombon, a Körös partján. A monostor az alapításhoz szükséges rendtagokat az anyakolostorból, a franciaországi Premontréból kapta, később a királyvölgyi apátságból. A premontrei nővérek is már a középkor óta jelen vannak hazánkban. A premontrei prépostságok a tatárjárás pusztítása során meggyengültek, a török hódoltság, majd a prostestantizmus következtében kihalttá váltak. A török utáni újjáéledés az osztrák és morva premontreieknek köszönhető. I. Ferenc császár helyezte vissza a rendet jogaiba 1802-ben, és ekkor lett a rend feladata a lelkipásztorkodás mellett a tanítás is. A nagyváradi gimnáziumtól a román hatóságok 1923-ban vonták be a működési engedélyt, de a magyarországiak sem működhettek a mai napig folyamatosan, hiszen a II. világháborút követően a premontrei prépostságoknak el kellett szenvedniük a közösségeik feloszlatását, a rendtagok szétszóratását és az általuk fenntartott iskolák államosítását. 1989-től újra közösségekben élnek, elődeik munkáját folytatva lelkipásztori és tanító-nevelő szolgálatot végeznek.
Forrás: Premontreiek.hu
Forrás: Shoeshine.hu
Fotó: ODPictures Art Studio
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
.gif)
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
5
