Megjelent az Új Ember 2023. december 10-i száma

Isten kegyelmével élve és szolgálva címmel olvashatnak interjút aktuális számunkban a hetvenéves Ternyák Csaba egri érsekkel.

Ha a gondviselő Isten munkatársainak szegődünk, és ha engedjük a Léleknek, hogy szabadon fújjon, akkor még ha nem keressük is, mindig elénk tárulnak olyan utak, amelyeken egymást segítve, közösségben úgy tudunk előrelépni, hogy abban a Jóistennek is kedve telik – vallja az interjúban az egri főpásztor.

Az Európai Unió támogatásával, az Erasmus+ program keretében megvalósult kétéves nemzetközi családpasztorációs projektet mutatták be november 29-én sajtóbeszélgetés keretében a Gyulafehérvári Főegyházmegye Családirodája és a budapesti Rózsafüzér Királynéja-plébánia képviselői a Thököly úti plébánián. A pasztorációban elkötelezett önkéntes házaspárokat segítő programról olvashatnak összefoglalót lapunk 5. oldalán.

Váltsuk életre az evangéliumot családjainkban! címmel közöljük Marton Zsolt váci püspök, az MKPK Családügyi Bizottsága elnökének idei körlevelét.

Missziós évet indított Budapesten a Rokolya utcai plébánia. Ahogy épül és szépül a templom és közösségi tere, s ahogy a munkából kiveszik a részüket az emberek, úgy kel életre a plébániai közösség.

„Küldetésünk van, hogy az üzenetet, az üdvösségre való meghívottságot és Isten feltétlen szeretetét közvetítsük mindenkinek” – ezzel az elkötelezettséggel hirdetett missziós évet a Budapest-Külsőangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia. Varga Norbertet, a papi közösség moderátorát kérdeztük a közösség életéről, terveiről.

Megjelent a Krisztus a jövőnk – Ferenc pápa apostoli látogatása Magyarországon című díszkötet, amely megrendelhető az Új Ember könyvesbolt weboldalán és kapható az Új Ember könyvesboltban. A könyvet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából a Magyar Kurír adta ki.

A Mértékadó kulturális mellékletben a nagy sikerű Semmelweis-film hazai bemutatója után olvashatnak beszélgetést Vecsei H. Miklós színésszel.

Kertész Róbert regénye, Benedek István életrajza, Jens Bjørneboe drámája, Raymond J. Lustig operája, mások mellett Fred Zinnemann, Tóth Endre (André De Toth), Georg C. Klaren, Bán Frigyes, Michael Verhoeven filmjei… Alkotók, akik a 20. század első felétől a maguk műfajában dolgozták fel Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” életét, orvosi működésének, emberi-lelki küzdelmeinek drámai epizódjait.

Ezt a sort gazdagítja Koltai Lajos – október 23-án New Yorkban, majd Los Angelesben bemutatott – Semmelweis című filmje, amelyet november 30-ától már játszanak a hazai mozikban. A főszereplővel, Vecsei H. Miklóssal átélésről és az egymást átjáró, megtartó hivatásokról beszélgettünk.

Pallós Tamás a Hangsorok rovatban írt jegyzetet a közelmúltban a Müpában fellépő, különleges tehetséggel megáldott Teodor Currentzisről, aki a budapesti hangversenyre a tavaly alapított, a világ különböző országait képviselő, kiváló ifjú hangszeresekből verbuvált Utopia Orchestrával jött. Kelemen Barnabás pazar szólójával Brahms D-dúr hegedűversenyét és Csajkovszkij V. (e-moll) szimfóniáját szólaltatták meg. 

A Nézőpont rovat pedig a várva várt Napóleon című filmről szól. Baranyai Béla kritikájában többek közt ezt olvassuk: „A világtörténelem egyik legismertebb szereplője, Napóleon is felköltözött a vászonra. »Hát persze! Hogyhogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe?« – vetheti fel az egyszeri néző, hiszen a korzikai tüzértisztből lett világ- vagy legalábbis Európa-hódító hadvezér élete filmes szempontból egy aranybánya. Ám pont ez a baj. Az a rendező, aki filmre álmodja a császár életét, kénytelen válogatni e gazdag életút történéseiből, és ki kell jelölnie egy szempontot, amely alapján a cselekményt felfűzi. Ridley Scottnak sajnos egyik feladatot sem sikerült megoldania.”

Magyar Kurír