Megjelent a Teológia folyóirat 2015. évi 3–4. száma

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának a Szent István Társulat gondozásában napvilágot látó, nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező folyóirata legújabb számában figyelemre méltó érdekességeket kínál a tudományos alaposságú teológiai írások kedvelői számára. A 2015. évi második kötet, a megszokott hármas tartalmi felosztást kibővítve, ezúttal négy műfajban közöl értekezéseket. A kiegészítő téma indoka Alszeghy Zoltán (†1991) és Gál Ferenc (†1998) dogmatikaprofesszor születésének 100. évfordulója, amelyről Puskás Attila, illetve Kránitz Mihály írt megemlékezést. Alszeghy Zoltán legnagyobb hatással talán a katolikus kegyelemtan, a teológiai antropológia és a szentségtan művelésére volt. Gál Ferenc biblikus teológiai érvelésmódja mellett elévülhetetlen érdeme az egységes magyar teológiai szaknyelv megteremtése.

A folyóirat első egysége hagyományosan a szakteológiai tanulmányokat tartalmazza. Terjedelmes és az egyház 21. századi lelkipásztori működésének hatékonyságához is jelentős adalékkal szolgáló Erdő Péter bíboros cikke, A hívők nyelvének ismerete mint a plébánosi kinevezés feltétele – Az egyházfegyelem fejlődése III. Ince korától a Trentói Zsinatig címmel. A tanulmány olyan kérdések kánonjogi gyökereit tárja fel, mint a kulturális különbségek, az integráció vagy akár az asszimiláció.

A szám további szerzői: Avery Dulles (A hitaktus kognitív dimenziója, Bíró Ilona és Bagyinszki Ágoston fordításában); Kránitz Mihály (Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben); Laurinyecz Mihály (A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában); Perendy László (Egyházüldözés a III. század közepén Cyprianus levelezésének tükrében); Puskás Attila (Megújulás a pneumatológiában és a Szentlélekről szóló tanítás Gál Ferencnél); valamint Szuromi Szabolcs Anzelm (A vegyes házasságokra vonatkozó latin egyházfegyelem a kánonjogi források tükrében) és Vincze Krisztián (Ember-, egyház- és jövőkép Eugen Biser teológus és vallásfilozófus írásaiban).

A könyvszemle rovatban gazdag válogatást találunk a legújabb hazai és nemzetközi teológiai, filozófiai és kánonjogi kötetekből. Elsőként az Erdő Péter bíboros fordításában és magyarázataival megjelent Egyházi Törvénykönyv új kiadásáról olvashatunk részletes – a tartalmi elemeket is megvilágító – ismertetést. Ezt követi a Robert Moynihan és Somogyi Viktória által Erdő Péter esztergom-budapesti érsekkel készített olasz nyelvű interjúkötet tartalmi összegzése és értékelése. A recenziók közt olvashatjuk Szuromi Szabolcs Anzelm szintén olasz nyelven írt, az egyház tanítását és fegyelmét az eredeti források és az egyes egyházi intézmények működésén keresztül bemutató legújabb művének ismertetését. Megemlítjük Rouco Varela nyugalmazott madridi bíboros érsek a családról szóló szinódus kapcsán összeállított kötetének elemzését, amelyet a szerző a keresztény családideál bemutatásának szentelt. Rokay Zoltánnak köszönhetően, két kötetben, a magyar olvasók számára is hozzáférhetővé vált Iszokratész attikai rétor írásos hagyatéka, melynek ismertetése szintén helyet kapott a Teológia új kötetében.

Hasonlóan jelentős a Brian Evan Anthony Davies által Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című klasszikus művéhez írt kommentár, valamint a Frederick Christian Bauerschmidt által szintén az Angyali Doktor gondolkodásának szentelt 2013-ban napvilágot látott kötet (Faith, Reason, and Following Christ) precíz áttekintése.

A Teológia új száma, immár megszokott módon, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának elmúlt féléves tudományos tevékenységét összegző rovattal fejeződik be.

A katolikus teológia szisztematikus, az Egyházi Tanítóhivatal útmutatását szem előtt tartó feldolgozása és mind a felszentelt, mind a megszentelt életállapotban élők, valamint a világi Krisztus-hívők számára való mértékadó értelmezése és bemutatása sajátos kötelessége a teológia tudománya művelőinek. A Teológia című folyóirat a fenti gazdag tartalommal, magas szinten tesz eleget ennek a feladatnak.

Szuromi Szabolcs Anzelm, O.Praem./Magyar Kurír