Megjelent a Vigilia augusztusi száma

„A másfél évvel ezelőtt általánosan átélt rémület, meglepettség és zavarodottság idővel mintha annyira terhessé kezdett volna válni, hogy a felejtés igénye mindenre rátelepedett. A nagypénteken kihaltan álló Szent Péter tér végtelenül súlyos esőcseppjei átadták a helyüket a vízparti fürdőhelyek könnyed permetének, a néma nagyvárosok csendjét kiszorította a nyár zsivaja, a tanulságokat kereső bizonytalan reflexiókat gyorsan maguk alá temették olcsó közéleti szlogenek, a járvány okozta mozdulatlanságnak nem volt esélye harsány sportrendezvények cikázó mozdulataival szemben” – írja Görföl Tibor főszerkesztő Amnézia című vezércikkében.

Az ezúttal nem tematikus összeállítást közlő számban Ullmann Péter Ágoston: Premontreiek 900 éve. Együtt – Istennel – az emberek között, Zágorhidi Czigány Balázs: A magyar domonkosok 800 éve, Tóth Endre: 1700 éves a vasárnapi munkaszünet, Mazgon Gábor: Modernitás és lelki értelmezés. Ferdinand Ulrich ontologikus egzegézise és Takáts József: Eltérő gyakorlatok: filozófia és történeti interpretáció című tanulmányát olvashatjuk.

Az Egyház a világban rovat Somorjai Ádám: A vértanúk tisztelete egy majd’ elfeledett vértanú, Szent Adorján (278–306) példája nyomán és Jakab Rebeka – Hornyák-Kövi Franciska – Vassányi Miklós: A mexikói ferences misszió kezdetei és a „12 ferences apostol” mentalitása, a Múltunk és jelenünk Halász Péter: Az Eucharisztikus Világkongresszusok és a moldvai csángómagyarok, a Szép/Művészet rovat pedig Prohászka László: Erdey Dezső egyházművészeti alkotásai című írását közli. A Dokumentum rovatban Szepesi Zsuzsanna adja közre Cziffra György és felesége Rácz Aladár hagyatékában található leveleit.

A folyóirat szépirodalmi részében Markó Béla, Tőzsér Árpád, Acsai Roland és Lukács Flóra versei mellett Czigány György: Lap a füveskönyvből című esszéje szerepel, valamint részlet a Laurin rózsakertje című középkori verses lovagregényből Márton László fordításában.

A Szemle rovatban Thomas Keating: Bensőséges kapcsolatban Istennel. Úton a szemlélődő élet felé, Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé, Krasznahorkai László: Herscht 07769, Fitos Adrián: Kekék, Gájer László: Lord Acton. A politikai liberalizmus és a római katolikus tanítás összeegyeztetésére tett kísérlet a 19. században című könyvéről és a Magyar Nemzeti Múzeumban Pálosok címmel rendezett kiállításról találunk ismertetőket.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír