Megjelent a Vigilia júliusi száma

„Számvetéssel kezdve: bencés szerzetesként szinte csak olyan emberekkel találkozom Pannonhalmán, akiknek keresztény hitét valamilyen irányba már formálták előttem, vagyis a kérügma első meghirdetésében szinte semmi tapasztalatom nincsen. Akár 18–19 éves érettségiző fiatalemberekkel kerülök kapcsolatba, akár vissza-visszajáró, monostorunkban és bazilikánkban oázisra találó lelkigyakorlatozókkal, vagy éppen az egyik plébániánk hűséges, maroknyi közösségével a vasárnapi szentmiséken: már ismerik a Jézus Krisztusról szóló örömhírt, bár lehet, hogy ennek felszabadító, életet adó erejét – még vagy már – nem tapasztalják a mindennapokban. Szülőként, hittanárként, kísérőként vagy felszentelt szolgaként talán ezek a legnehezebb megéléseink a hit átadásának szolgálatában: amikor Isten Szentlelkének szabadsága nem tör fel olyan erővel a szívekben, hogy az valóban mindent lángra gyújtson, és így másokat, többeket is vonzzon. Ugyanakkor meg vagyunk győződve arról, hogy végső soron a felszabadító növekedést az Úr adja” – írja Kisnémet Fülöp OSB a legújabb számunk élén Az Arató és a munkások című írásában, amelynek témája a vallási szocializáció.

A Vallási szocializáció tematikus összeállításban Hidas Zoltán A belső ember mai alakjai. A vallásosság nyomában, Pusztai Gabriella A vallási szocializáció ökológiai modellje, Sütő Bertalan Balázs A vallási és spirituális fejlődés kapcsolati kontextusa a valláslélektanban és Martin Werlen OSB Vakfoltok – a remény helyei című tanulmányát olvashatják.

A Napjaink rovatban Simic Ágnes Imára nevelés Angliában, magyar nyelven, Heim Kata RSCJ Gondolatok az imádságra tanításról, Szabó Márton Fülöp Mit szólnál, ha találkoznál Istennel? – A kamasz fiúk és az ima és Csépányi Gábor „Uram, taníts minket imádkozni!” (Lk 11,1). Az imádság tanulása/tanítása a szemináriumban című írása szerepel.

Az Egyház a világban rovat Adelson Araújo dos Santos SJ A keresztény hit átadása az amazóniai térség őslakos közösségeiben – Milyen alapelvek és gyakorlatok mentén? című írását közli.

A Vigilia beszélgetése rovatba Kisnémet Fülöp OSB készített interjút Zsódi Viktor piarista tartományfőnökkel és Kalmár Petrával, a tartományfőnökség munkatársával a 2025 tavaszán a Szerzetesi Iroda gondozásában megjelent, Találkozások – Segédlet az iskolai lelkinapok vezetéséhez című módszertani kiadványról és az iskolai lelkinapok szervezésének tapasztalatairól.

A Mai meditációk rovatban Hannes Böhringer Békésen című elmélkedése, a Szép/Művészetben pedig Ujvárosi Emese Három a magyar biedermeier igazság – Gondolatok a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításainak ürügyén című írása olvasható.

A szépirodalmi részben Acsai Roland, Halmai Tamás, Kőrössi P. József és Lukács Flóra versei, Hetényi Zsuzsa Patakzó szavak. Sunt lacrimae rébusz (sic!) című esszéje, Draskóczy Eszter Az anyai fájdalom nyelve – Poétikai és retorikai alakzatok az Ómagyar Mária-siralomban című tanulmánya, valamint Jallosics András SchP (1791–1862) Egy apa intelmei fiához, Alexishez, aki tanulás céljából a városba indul című, eredetileg latinul íródott verse szerepel, Kőrizs Imre fordításában és bevezetőjével.

A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Zoltán Gábor elemzi Rakovszky Zsuzsa Egyirányú utca című versét.

A Kritika rovatban Darab Ágnes ír részletesen Láng Zsolt Az emberek meséje című regényéről.

A Szemle rovatban pedig Kamarás István OJD Egyházszociológiai szövegek és feladatok, Medgyesy S. Norbert A gyógyulás helye – Szent Vitus hazai tisztelete, Velem-Szentvid története, áhítatformái és a perenyeiek fogadalmi zarándoklata és Tófalvi Zselyke Randevú a Fekete Nyúlban című könyvéről találnak recenziókat.

A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír