Mindszenty József veszprémi püspöki címere – Érsekségi ékességek (94.)

A 20. századra az egyházi címer választásánál kialakult az a szokás, hogy már nem családi címereket használ egy-egy püspök, hanem megtervezteti azt. Az így elkészült címer és a választott jelmondat – ami általában a püspöki címerpajzs alatti szalagon olvasható – kifejezi a főpásztor személyes hitét, illetve püspöki feladatainak pasztorális és evangelizációs célját.

Mindszenty Józsefet 1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. Mindszenty nem szentírási idézetet, hanem a „Pannonia Sacra” jelmondatot választotta. Ezt kétféleképen is lehet fordítani: „Szent Magyarország”, vagy ahogyan a híveknek írt első főpásztori körlevelében értelmezte: „Istenfélő Magyarország”. „A szent fogalom a Szentírás eligazító nyelvhasználata szerint annyit jelentett és jelent mai is: istenfélő, igaz más szóval [Krisztus] törvényes szerint élő katolikus ember.”

Címerének értelmezését ugyancsak ebben a körlevélben fogalmazta meg: „Hitben, erkölcsben kell megújulnunk a veszprémi egyházmegye szentjeinek példáját követve.

Csak a bűntől rettegjünk, a szentségtől nem szabad félnünk. Nemzeti érdek, hogy mi magyarok szentek legyünk.”

Mindszenty a veszprémi egyházmegye szentjének tekintette Szent Istvánt, Boldog Gizellát, Szent Imrét, Szent Lászlót és Szent Margitot. Veszprémet mint püspöki székhelyet ezért nevezte a „szentek városának”, ahonnan „kisugároznak mind a négy égtáj felé az Árpád-ház szentjeinek erényei”.

A címerpajzsában Mindszenty püspök eredetileg három magyar szent ábrázolását kérte. A tervező, Megyer-Meyer Antal azonban jelezte, hogy ez címertanilag nehezen lenne kivitelezhető. Megyesi Schwartz Róbert irodaigazgató javasolta, hogy ehelyett a címerpajzson egy hármas halomból kiemelkedő, feszületet tartó kéz jelenjen meg. Végül Árpád-házi Szent Margit alakja került a címerbe, mert „felidézi az összes magyar szenteket és Veszprém szent múltját is, a szent Pannoniát, a Pannonia sacrát”. Az ábrázolás mintaképe Simor János bíboros gyűjteményében fennmaradt színezett liliomos, misekönyves Szent Margit-fametszet volt, kiegészítve bal oldalon egy hosszított szárú Krisztus-monogrammal.

Mindszenty József veszprémi püspöki címerét és jelmondatát esztergomi érsekként is megtartotta, kiegészítve azt családi címerével.

Érdekesség, hogy a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-plébánia – aminek megalapítása a főpásztor nemzetiszocialista letartóztatása idején, 1944. december 3-án, a veszprémi rendőrség fogdájában történt – pecsétjén ugyanez a címerpajzsi ábrázolás látható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír