Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5. o.) Ima a testvérharc végéért címmel tudósít arról, hogy több mint 45 ezer ember előtt, egy stadionban pontifikált szentmisét tegnap Ferenc pápa a dél-koreai Tedzsonban, az ázsiai ifjúsági találkozón. A lap kiemeli: a Szentatya többek között azért fohászkodott, hogy az ország keresztényei „fel tudják venni a küzdelmet annak a materializmusnak a vonzásai ellen, amely elfojtja a valódi kulturális és szellemi értékeket, továbbá a felelőtlen versenyszellem ellen, amely egoizmust és konfliktusokat teremt”. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: Dél-Korea a világ 29. leggazdagabb országa, a gazdaság növekedésével azonban a társadalmi egyenlőtlenség is egyre jelentősebbé vált. A beszámoló szerint Ferenc pápa ismét eltért előre megírt beszédétől, s arra biztatta a koreaiakat, hogy imádkozzanak és dolgozzanak az Észak-Koreával való újraegyesülésért. Leszögezte: a két ország lakói egy családot alkotnak, egy nyelvet beszélnek, nincsenek köztük győztesek és vesztesek, csak testvérek.

A Magyar Nemzetben (Négy kerék… 23. o.) Rosivall László vesekutató, egyetemi tanár nyilatkozik, aki évekkel ezelőtt programot dolgozott ki a tehetséges roma származású, orvosi pályára készülő fiatalok felzárkóztatása és folyamatos segítése érdekében. A program hallgatóit Ferenc pápa is megáldotta. A professzor elmondta: „A cigányság általában mélyen vallásos. Amikor hallgatóink nehézségekkel szembesültek az egyetemen, kezdték elveszíteni a reményüket, hogy sikerülhetnek a vizsgáik. Ekkor eszembe jutott, mekkora lökést, energiát adhatna nekik az, ha az egyháztól is kaphatnának bátorítást. És akkor már miért ne személyesen a pápától? Levelet írtam a Vatikánba Ferenc pápának címezve, beszámoltam az eseményekről, és kértem a segítségét. A Szentatya írásban azt üzente, hogy imáiban megemlékezik majd hallgatóinkról, minket pedig arra bátorít, folytassuk tevékenységünket a hátrányos helyzetű emberek egészsége érdekében.”

A Népszabadság Hétvége című mellékletében (4. o.) Balogh Ernő Héj mag nélkül címmel írt kritikát Horváth László Imre Lett este és lett reggel című regényéről, amelyben a szerző eljátszik a gondolattal, mi lett volna, ha Németország nyeri meg a II. világháborút. Az események a náci rendszer egyik fő működtetőjének naplójából tárulnak elénk. A mű intellektuálisan leghangsúlyosabb részében az író a náci vezető szellemi opponenseként a lengyel ellenállás hősét, a fiatal Karol Wojtylát lépteti föl. Balogh Ernő szerint ez a konkretizálás művészileg nem igazán szerencsés, valódi vita pedig csak akkor jöhet létre, „ha a résztvevők mindegyike képviselhet valamilyen igazságot vagy legalább megfontolásra érdemes érvet, emberileg bármennyire is védhető álláspontot. A náci vezető esetében viszont erről szó sincs: szavai hamisak vagy üresen konganak.” A regény végkövetkeztetése szerint ebben az elképzelt rendszerben a nácik totális hatalmát leginkább a Wojtyla képviselte keresztény tanok újbóli felbukkanása és elterjedése fenyegetheti. Balogh Ernő úgy látja, „A művön amúgy is végigvonul a keresztény vallási szál, például a bibliai megváltástörténet több modulációja is azt sugallja, hogy ez a kiteljesedett fasizmus egyedüli hatékony ellensúlya. Emiatt a regény helyenként pietista tanmesére emlékeztet, s így elég spekulatív módon leszűkíti a potenciális ellenerők körét. Az antifasizmus ugyanis nem elsősorban – keresztény – vallási, hanem eredendően és objektíve összemberi ügy.”

A Magyar Hírlap (Véres keresztényüldözés zajlik… 3. o.) és a Magyar Nemzet (Orbán… 3. o.) beszámolója szerint Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában közölte: az augusztus végi EU-s miniszterelnöki csúcsértekezleten kezdeményezni fogja, hogy felhívják az uniós polgárok figyelmét arra, „véres vallásháború formájában keresztényüldözés zajlik” Irakban. A miniszterelnök szerint ezzel Európa nehezen tud mit kezdeni, mivel jelentős mértékben elvallástalanodott. Kifogásolta, hogy az európai vezetők nem mondják ki: „nekünk a saját fajtánkat, a keresztényeket egy vallásüldözéses korszakban meg kell védenünk.”

Az Újszó.com Megszaporodtak a keresztények elleni muzulmán támadások Németországban címmel közli, hogy aggodalmának adott hangot egy vezető német konzervatív politikus amiatt, hogy radikális muzulmánok keresztényekre támadnak Németországban. A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva Volker Kauder, a CDU és a CSU parlamenti frakcióvezetője megengedhetetlennek nevezte, hogy keresztényeknek vagy más vallási közösségek tagjainak támadásoktól kelljen tartaniuk az országban. A Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet iraki előrenyomulása óta jelentős mértékben megszaporodtak az ilyen jellegű támadások Németországban. Az interjúban Volker Kauser hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy más régiók konfliktusai Németországra is átterjedjenek. A konzervatív politikus felszólította a németországi muzulmán szervezeteket, hogy nagyobb felelősséget tanúsítsanak a különböző vallási közösségek, illetve híveik békés egymás mellett éléséért.

A Magyar Nemzetben (37. o.) Végh Alpár Sándor Köznaplójában idézi fel többek között esztergomi élményeit, kiemelve: „A mai főpásztor urbánus lélek. A magyar katolikus egyház központja ezért áll terpeszben, fél lábbal Esztergomban, féllel Pesten. Megszűnt az ünnepélyesség, apa nem súghatja oda a fiának: itt lakik a hercegprímás. Nem tudni, mikor hol lakik éppen.”

A Maszol.ro Szobrot állítanak Mindszenty József bíborosnak Kovásznán címmel harangozza be, hogyvasárnap 12 órától Kovásznán búcsús szentmise keretében ünneplik a Szent István tiszteletére felszentelt római katolikus templom fennállásának 100. évfordulóját, valamint szobrot állítanak Mindszenty József egykori esztergomi érseknek. Az ünnepséget Tamás József segédpüspök celebrálja, és a jubileumi, búcsús szentmise egyik fő mozzanata a sokat szenvedett magyar főpásztor, a 20. század nagy püspöke, Mindszenty József szobrának a megáldása lesz. Az egész alakos művet a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend állíttatja, amelynek tagjai eszmei atyjuknak tekintik a néhai hercegprímást, aki egyben a lovagrend örökös nagymestere is. Ez a szobor lesz az első erdélyi Mindszenty József-emlék. Felállítását Imreh János lovagrendi kancellár kezdeményezte, és a szobor előállítási költségeinek nagy részét is ő fedezte. Az alkotás Varga Gábor dombóvári képzőművész munkája, a talapzatot a lovagrend kincstárnoka, Kakas Árpád készíti el.

A Frissújsag.roA boldogság és a hit összetartozik című tudósítása szerint kicsinek bizonyult a kökényesdi görögkatolikus Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna és annak udvara tegnap: több száz hívő gyűlt össze a Mária-napi búcsúra azon a helyen, ahol három alkalommal is láttak Szűz Mária-jelenést. A búcsú körmenettel zárult. Az idősebbek elbeszélése alapján régebben szalmán aludtak a környékbeli kárpátaljai és magyarországi falvakból érkezők, óriási tömeg gyűlt össze és töltött el több napot is a jelenések helyén épített egykori fakápolna körül a búcsúünnep alkalmával. Harangozó József főesperes, parókus örömmel közölte, hogy az égi édesanya gondoskodásának köszönhetően az épületet idén nyáron kifestették. A kápolna külön ékessége az a csodálatos Szűz Mária-kép is, amely Ukrajnából került Kökényesdre. Maga a festmény története sem mindennapi, hiszen az az ukrajnai fatemplom, amelyet valaha díszített, teljesen leégett, csak ez a kép maradt meg sértetlenül. A Harangozó József főesperes, Hriczu Ferenc lázári esperes, Szemák Miklós csedregi parókus, Kudla György sárközújlaki parókus, illetve Radu Hutton gombási parókus által bemutatott szent liturgián a község szülötte, Szmutku Róbert nagybányai római katolikus plébános mondott szentbeszédet, hiszen a kápolna ökumenikus, s a vidékre jellemző ökumené jegyében az ünnepségen részt vett id. Fodor Lajos halmi református lelkész is.

Szmutku Róbert szentbeszéde alapjául Márta és Mária történetét választotta: Jézus utolsó igehirdető körútján, mielőtt Jeruzsálembe látogatott volna, Betániába ment, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt a házába. Volt neki egy Mária nevű testvére, aki Jézus lábainál ülve hallgatta beszédét. Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és méltatlankodva ezt mondta: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott? Mondd néki, hogy segítsen nekem!” Jézus azt felelte: „Márta, Márta, szorgalmas vagy, és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, mely el nem vétetik tőle” – azaz inkább boldogok azok, akik Isten igéjét hallgatják, megtartják és hisznek benne. „Boldog vagy, mert hittél!” Valahányszor Mária kegyelmére zarándokolunk, érezzük, hogy hazajöttünk, hiszen az ember ott van otthon, ahol édesanyja van. És csak az tud nekünk boldogságot adni, aki maga is boldog. Mária élete azután lett boldog, hogy Isten akaratát elfogadva beengedte Jézust az életébe. Mindannyian boldogságra vágyunk, de vajon jó helyen keressük-e? A boldogság és a hit összetartozik. Máriát a hite tette boldoggá, és ezt a boldogságot meg akarja osztani velünk, gyermekeivel. Reánk, magyarokra különös szeretettel tekint, miután István király felajánlotta, kegyelmére bízta országát és népét. És a Nagyboldogasszony segített bennünket évszázadokon át! Ezért építettek tiszteletére templomot az őseink, vésték arcképét pénzérmékre, kötöttek olvasót az eke szarvára… Mária hite arra tanít: igent mondani Istenre és az Ő terveire, hiszen mindenkinek komoly feladatot szánt az életben; igent mondani embertársainkra, anélkül hogy elítélnénk őket, hiszen sokszor csak a felszínt látjuk és ostobán ítélkezünk; igent mondani a nehézségekre és fájdalmakra. Mária hite kiállta a próbákat, a csalódásokat, a nehézségeket és egyetlen gyermeke halála miatti fájdalmát. „Ott állt a kereszt alatt, és tudta, hogy Isten megerősíti – ebben a hitben kell élnünk nekünk is, hiszen hit nélkül nem is érdemes élni” – mondta szentbeszédében Szmutku Róbert.

A Székelyhon.ro Toronymúzeumot avattak Nagyboldogasszony búcsúján című beszámolója szerint liturgikustárgyak, egyháztörténeti emlékek tekinthetők meg a csíkkarcfalvi vártemplom tornyában újonnan kialakított négyszintes múzeumban. A kiállítást a XV. Nagyboldogasszony Napok részeként, a pénteki szentmisét követően nyitották meg a nagyközönség számára. A toronymúzeumban megnyílt gyűjtemény legérdekesebb darabjának a 18. századi barokk stílusú oltárépítmény, a csíkkarcfalvi vártemplom egykori főoltárának megmaradt részei számítanak, de az 1922-ből származó kis repedt öntött harang, a mozsárágyúk, az egykori toronyóra tartozékai, miseruhák, gyertyatartók és még számos érdekes tárgy és kép is a kiállítás részét képezik. A tárlaton megemlékeznek Mártonffy Györgyről, a csíkkarcfalvi születésű erdélyi katolikus püspökről. Az egyháztörténeti kiállítást a Nagyboldogasszony-búcsús szentmise után mutatta be a jelen lévő karcfalviaknak és csíkjenőfalviaknak Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári érsekség megbízottja. Elmondta: „A kiállítás az egyházközség egykori életére világít rá, a régmúlt tárgyi emlékei történeteket hordoznak. Felidéznek egyháztanácsi gyűléseket, plébánosokat, adományozókat, valamint ennek a közösségnek egy évszázadnyi történetét.” A kiállítást Balla Árpád szászrégeni plébános áldotta meg, aki a búcsús szentmisét celebrálta. Az ünnepi alkalomból az 1541-ből származó kelyhet használta. Farkas Árpád, az egyházközség plébánosa pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a toronymúzeum megvalósításához.

Az Erdon.ro Elloptak egy barokk festményt Olaszországban címmel ad hírt arról,hogyaz éjszaka leple alatt elloptak egy 5-6 millió eurót érő Guercino-művet a modenai San Vicenzo-templomból. Az olajfestmény, amely Szűz Máriát ábrázolja Szent János evangélista társaságában, 1639-ben készült el. Festőjét, akinek eredeti neve Giovanni Francesco Barbieri volt, mesteri fény-árnyék ábrázolásai miatt Caravaggióval szokták párhuzamba állítani. „Volt riasztó a templomban, de pénzhiány miatt nem működött” – közölte Giacomo Morandi modenai érsek. A biztonsági rendszer működését régebben egy bank finanszírozta. Szakértők szerint a tolvajoknak nehéz dolga lesz, ha Európában akarják eladni a festményt, a műkincspiac szigorú ellenőrzése miatt. Ám az is lehetséges, hogy a Távol-Keleten próbálják értékesíteni az alkotást. Claudio Strinati, Guercino művészetének szakértője szerint az is előfordulhat, hogy a festményt „egy nagyon gazdag, szenvedélyes művészetrajongó” megrendelésére lopták el. A művészettörténészek attól félnek, hogy a tolvajok esetleg feldarabolják a monumentális olajfestményt, és részenként próbálnak túladni rajta. A polgármester, Gian Carlo Muzzarelli szerint az értékes festmény Modena kulturális örökségének része, ezért az egész várost sokkolta a bűntény.

A Magyar Nemzetben (36. o.) Lőcsei Gabriella Felség a mosóteknő alatt című írásában megállapítja: egyenlő jogok és esélyek alapján a történelmi megbékélést és a magyarság kulturális egységét kívánják szolgálni ma is azok a nevükkel századok óta nagy szent királyainkra, Szent Istvánra, Szent Lászlóra emlékeztető települések, amelyek tizennyolc évvel ezelőtt létrehozták a Szent Király Szövetséget. A keresztény magyar államot megalapító István augusztusi ünnepét minden évben együtt köszöntő települések közül a Baranya megyei Szabadszentkirályt mutatja be a cikk szerzője. Kiemeli: Szent István alakja nemcsak a templomban, de a templom előtti téren is jelen van. Fábos György szobrászművész munkája nem a szigorú királyt mutatja, hanem a derűset.

A Magyar Hírlap (Kormányzati támogatás… 3. o.) beszámol arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkára tegnap bejelentette: a kormány a miniszterelnök külön keretéből 380 millió forintot biztosít a székesfehérvári Szent István-bazilika felújítására. Soltész Miklós sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt négy évben szociális és gyermekvédelmi területen az egyházak a korábbinál jóval nagyobb szerepet vállaltak. Most az egyház kérte az állam támogatását, és ezt örömmel meg is adták. Cser-Palkovics András polgármester közölte: a város százmillió forinttal járul hozzá a tető és a homlokzat felújításához.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír