Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14. o.) Keresztényekre vadászik az Iszlám Állam címmel számol be arról, hogy a terrorszervezet harcosai tegnap a kurdok által ellenőrzött asszír falvakon ütöttek rajta, s miután több száz embert szétkergettek, mintegy kilencven nőt, gyereket és idős személyt magukkal hurcoltak. A lap szerint sorsuk nem kétséges, a terrorszervezet keményen bánik a keresztényekkel, s a szerintük hitetlenek a kard általi halál vagy a muszlim vallás felvétele között választhatnak. Sokan rabszolgasorban végzik, akit pedig szószegésen érnek, szintén halállal lakol. A polgári napilap emlékeztet rá: az Irakban és Szíriában élő keresztény kisebbség létszámát tíz éve még többmilliósra becsülték, ma már jó, ha néhány százezren maradtak (Lásd még tegnapi, február 24-ei cikkünket Közel száz keresztényt rabolt el az Iszlám Állam címmel – a szerk.)

A Népszava (9. o.) Tízezrek az IS soraiban? címmel számol be a fentiekről. A lap tudósításából kiderül az is: visszafogott becslések szerint 3-4 ezer európai dzsihadista harcol az Iszlám Állam kötelékében, a spanyol rendőrség azonban 30–100 ezerre teszi a számukat.

A Népszabadság (9. o.) Isten malmai címmel közöl egy fotót a németországi Pielenhofen katolikus apátságáról. A lap leszögezi: „A hely álomszerű, ami ott történt, lidérces.” Tegnap bejelentették, hogy hetvenkét felnőtt kap kártérítést az óvodásként e helyen elszenvedett súlyos bántalmazások miatt. 1953–1972 között rendszeresen és igen keményen verték a híres kórusban éneklő gyerekeket. Az orgánum megjegyzi: az öt éve kirobbant botrányt még kínosabbá tette, hogy a térség legfőbb papja az akkori pápa, XVI. Benedek testvére, Georg Ratzinger volt. Ő maga is bocsánatot kért a sérelmekért és a klérus hallgatásáért.

A Székelyhon.ro Készen áll a bronzöntésre a Márton Áron-szoborcsoport címmel idézi Sárpátki Zoltánt, a Márton Áron-szoborkompozíció elkészítésével megbízott művészt: „Ha azt mondanák, hogy holnapután kell vinni önteni, akkor már lehetne.” Az alkotó műtermében ugyanis elkészült a csíkszeredai Szabadság térre szánt, a bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áron püspököt, egy bérmálkozó lányt és bérmaanyját ábrázoló szoboregyüttes gipszváltozata. Azt azonban még nem lehet pontosan tudni, hogy mikor kerül sor a szobor bronzba öntésére. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere közölte: a kivitelező is megvan, de mivel több ütemből álló munkáról van szó, egyelőre még nem tudtak szerződést kötni a Magyarországon élő öntővel.

Az Erdon.ro Kiállt a vallásoktatás mellett címmel tudósít arról, hogy kedden az RMDSZ nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott Huszár István, a város alpolgármestere. Felhívta a figyelmet: az Alkotmánybíróság döntése értelmében kérvényezni kell a vallásoktatást. Ennek módja, hogy a szülőknek egy formanyomtatványt kell kitölteniük, majd március 6-ig visszajuttatniuk az adott iskolának. Az alpolgármester hangsúlyozta: természetesen nem akarja ráerőszakolni a véleményét senkire, de úgy gondolja, érdemes és hasznos részt venni a vallásórákon, mert talán az egyetlen olyan tantárgy, mely a gyermekek lelki fejlődésével is foglalkozik, és nem teremt versenyhelyzetet. Magyarként pedig úgy véli, egyfajta kötelességünk kiállni történelmi egyházaink mellett, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy amennyiben kevesen iratkoznak fel, veszélybe kerülhet a magyar hitoktatók állása. Ráadásul mivel a vallásoktatás a tananyag része, mindazoknak, akik nem járnak az órákra, valamilyen külön elfoglaltságot kell biztosítani arra az egy órára (olvasás, sporttevékenységek stb.), tehát senki se számítson arra, hogy kevesebb időt kell vagy lehet majd az iskolában töltenie.

A Népszavában (7. o.) Kerecsényi Zoltán Isten, áldd meg a magyart! címmel felidézi, hogy tavalyi karácsonyi szentbeszédében Beer Miklós váci megyéspüspök feltette a kérdést: „Ki tilthatja meg nekünk, hogy önként és szabadon felkaroljuk egymást? Segítenünk kell azokon, akik rossz időben, rossz helyen születtek.” A Megváltó Krisztus születésének ünnepén Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök is szólt az otthontalanná, hajléktalanná válásról, illetve az egyre bizonytalanabbá váló jövőtől való félelemről. Ferenc pápa pedig újévkor így fogalmazott: nem keresztény, aki bűnözőkké teszi a szegényeket. A cikk szerzője szerint az egyházfő mintha Magyarországnak címezte volna e mondatait. Kerecsényi megállapítja: „A hatalom 2010 óta állami szintre emelte a hajléktalan emberek üldözését.” Egyúttal figyelmeztet: „Eljött az ideje a szolidaritás, az egymásra figyelés napi gyakorlatának. Ne csak karácsonykor beszéljünk erről a problémáról… A kormány több tiszteletet követel Magyarországnak, ahelyett, hogy maga adna több szeretetet Magyarországnak, rászoruló honfitársainknak!” Kerecsényi idézi Martin Luther Kinget: „Mindenki lehet nagy ember, mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség… csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír