Nyolcvan éve tartóztatták le Veszprémben Mindszenty Józsefet

Mindszenty József püspök erőteljesen ellenezte a Szálasi-kormány politikáját. Amikor Szálasi Ferenc el akarta ismertetni a hatalmát a felsőház tagjaival, a főpásztor nem ment el a gyűlésükre. 1944 novemberében, amikor Szálasi Ferenc államfői jogokat kapott, a közalkalmazottaktól és köztisztviselőktől olyan hűségesküt kívánt meg (ami a király és a kormányzó idejében volt szokás), amely az Egyház tanításának nem felelt meg. Serédi Jusztinián hercegprímás nyomására az eskü szövegén változtattak. Ekkor Mindszenty püspök elkészítette a Juramentum non (Nincs eskü) kéziratát, amelyben megfogalmazta, miért nem tesz esküt a Szálasi-féle kormányra. Indokai között volt, hogy a nyilas mozgalom egy faji istent hirdet, a keresztséget nem ismeri el, a házasságot felbonthatónak tartja. Az összegzés teljes egészében megegyezik XI. Pius pápa Mit brennender Sorge (Égető gonddal) kezdetű enciklikájának tanításával, amely a nemzetiszocializmust ítélte el.

A nyilasok nyomására 1944-ben a ferences templomban megtartotta az úgynevezett „zöld misét”, de ezt a ferences rendfőnöknek jelezte, és példaadó eljárást kért, hogy a szentmisét politikai célokra senki se használhassa fel.

A püspök 1944. november 13-án este Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettesnek átadta a Dunántúli püspökök memorandumát, amelyben az egyházi elöljárók tiltakoztak az ellen, hogy az ország még megmaradt része hadszíntérré váljon.

Schiberna Ferenc hadműveleti kormánybiztosnak, veszprémi főispánnak a püspökkel szembeni személyes ellenszenve, valamint a nyilas hatalommal való szembeszegülés vezetett el oda, hogy katonai beszállásolás ürügyén Mindszenty József püspököt a veszprémi főispán 1944. november 27-én őrizetbe vette három paptársával együtt. Mindszenty József püspök a letartóztatásakor nem volt hajlandó beszállni a rendőrségi autóba, hiába akarták a nyilasok erre kényszeríteni. Papjai és a szeminaristák a püspöküket körülvették, testükkel védelmezték, nagy dulakodás közepette. A rendőrségi fogházba a városon keresztül papjai gyűrűjében, gyalogosan vitték a nyilasok.

Később további 28 embert – a többi egyházmegyés papot, szeminaristát és Port Ferenc küldöncöt – tartóztatott le a nyilas diktatúra.

A veszprémi püspöki palotát a nyilasok lefoglalták; később Szálasi Ferenc főhadiszállása lett.

Mindszenty József november 27-től december 22-ig a veszprémi fogházban, december 22-től 29-ig a sopronkőhidai fegyház raktárában, majd 1944. december 29. és 1945. március 31. között a soproni Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek zárdájában raboskodott.

Az eredeti cikk végén szereplő hanganyag Schiberna Ferenc hadműveleti kormánybiztos letartóztatási parancsának megírását idézi fel.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír