Olasz szalézi írt könyvet Boldog Sándor István vértanúról

„A Tisza hosszú utat tesz meg, közel ezer kilométert. Az Ukrán-Kárpátokban indul, a Fehér-Tiszától és a Fekete-Tiszától. Majd egyesülve egyetlen ágat alkotnak, átszelve Magyarországot, megcsókolva Romániát és Szlovákiát, hogy aztán Szerbiában a Dunába ömöljenek, egy testté-egy lélekké válva” – így szól magyarul a könyv egyik bevezető mondata. A Tisza a szalézi karizma sokszínűségét és egységét összefoglaló kép: a fekete a papi reverendát idézi, a fehér a testvér ingét. Együtt alkotják a Don Bosco szívéből és lelkéből fakadó kegyelem egyetlen nagy áradását, mely Istentől ered.

Don Bosco úgy képzelte, hogy a testvérek az Úr szőlőjében dolgozó munkások egységes serege (vö. Mt 20,1–16), akik a jó szőlőt szüretelik, hogy új bort, kánai bort készítsenek (vö. Jn 2,1–11). Sándor Istvánnak tanulmányai és katonai besorozása miatt noviciátusát és pappá szentelését halogatnia kellett, de végül mégis az Úr szőlőjének egyik legjobb munkása lett, a jó borrá pedig a saját tanúságtevő vére vált.

A könyv három részből áll. Az első egy rövid történelmi áttekintés, mely a szalézi testvéreket mutatja be Don Bosco alakjától Pietro Ricaldone atya bemutatásáig, megemlítve a magyarországi szaléziak jelenlétét és szerepét a két világháború idején. A második részben tömör és informatív módon ismerhetjük meg Sándor István életének legfontosabb állomásait, mégis gazdagabban, mintha csupán életrajzot olvasnánk: ez ugyanis voltaképpen dagerrotípia: a kornak és benne Sándor István alakjának, történetének egy olyan lenyomatát adja, mely a jelenben is kézzelfoghatóvá teszi őt.

Végül a harmadik rész két homíliát tartalmaz: Erdő Péter bíboros, illetve Angelo Amato bíboros szentbeszédét Sándor István boldoggá avatása kapcsán.

A könyvet IDE kattintva lehet megrendelni.

Forrás és fotó: ANS/Donboscoalsud.it/Szaléziak.hu