Minden teaháznak egy-egy mentor vagy szakmailag felkészült hitoktató a vezetője, aki többek között az alkalmak moderálásáért felelős.
E szakmai találkozók célja, hogy a földrajzilag egy helyen élő és tevékenykedő hitoktatók megismerjék egymást; személyes, szorosabb szakmai kapcsolat mellett akár baráti kapcsolatot is ki tudjanak alakítani egymással; hogy minden munkatársnak legyen egy olyan biztos pontja, akire hivatása megélése során számíthat, támaszkodhat, aki tanácsot, bátorítást, ötletet, vigaszt, meghallgatást tud nyújtani számára – fogalmazta meg a teaház célkitűzését Farkasné Magyar Anikó, a Kaposvári Egyházmegye hitoktatási szakmai vezetője.
„Szeretnénk, ha a hitoktatók mint kis építőkövek szorosan és stabilan tudnának egymáshoz kapcsolódni, egymásra támaszkodni, hogy együtt, egymást támogatva terelgessék és vezessék a rájuk bízottakat Jézus felé. A teaházak ennek a kezdeményezésnek nagyon jó táptalajai lehetnek.”
Decemberben tartották az első teaházas összejöveteleket az egyházmegye hat különböző pontján, nagyjából egy hét leforgása alatt, azonos forgatókönyv alapján. A vezetők együtt határozták meg az első alkalom célját és tevékenységeit, hogy a hitoktatók, bármerre is dolgoznak az egyházmegyében, ugyanahhoz a lelki és szakmai élményhez juthassanak a találkozók során.
Az első összejövetel a közösséggé formálás megalapozása mellett az adventi készületre is szánt időt, mind a hittanos gyerekekre, mind a hitoktatókra gondolva.
Hat különböző helyszínen – Kaposváron, Nagykanizsán, Csurgón, Barcson, Marcaliban és Siófokon – forró tea, finom házi sütemények, gyümölcsök mellett szakmai ötletbörze fogadta a vendégeket.
*
Részleteket a decemberi teaházvezetők beszámolóiból:
„...a találkozás, a töltekezés és a szakmai eszmecsere jegyében gyűlt össze november 24-én a Somogyvári Esperesi Kerület hitoktatóinak zöme Marcaliban – írta Gyulainé Domján Zsuzsanna (marcali teaház). – Franz Kett Az Adventi csillag című foglalkozása adott keretet az alkalom nyitó körének, ahol egy kicsit mindenki mesélhetett arról, hogy ki ő és honnan érkezett. Ezután a Word Café módszerével készítettük az Úr útját, vagyis az adventi készületünkről, örömeinkről, nehézségeinkről és ezek megoldásairól beszélgettünk. (...) megfogalmaztuk, hogy ez itt most csak a kezdet, és hogy innen megyünk tovább várva a következő találkozás örömét.”
„Nagyon örültem a teadélután szervezésének, a hitoktató társaimmal és az atyákkal való találkozásnak... – fogalmaz Némethné Miháldinecz Olga (Csurgó). – Élménypedagógiai érzelemkártyák segítségével indítottuk az ismerkedést, majd ötletek, gondolatok fogalmazódtak meg az ünnepi készülődéssel kapcsolatban...”
„Úgy érzem, hiánypótló eseményről van szó, lehetőség arra, hogy a kerületünkhöz tartozó kollégákat jobban megismerjük, és szakmai dolgokról beszélgessünk – szerepel Kovács Csabáné (Nagykanizsa) beszámolójában. – A visszajelzések tükrében is azt mondhatom, hogy nagyon jó a kezdeményezés, szívesen jöttek a kollégák és várjuk a folytatást.”
„Nagyon sok hitoktató éli meg az elszigeteltséget a mindennapokban, a felmerülő problémákat vagy örömöket nem tudja azonnal más hitoktató kollégákkal megbeszélni – emeli ki Deiszingerné Kiss Anna (Nagykanizsa). – ...Ezt látom a teadélutánok egyik nagy erősségének, hogy nemcsak rávilágítunk a problémákra és kimondjuk azokat, hanem a megosztások révén elkezdenek körvonalazódni a megoldási stratégiák.”
„A teadélutánok remek lehetőségek arra, hogy az arcokhoz neveket is tudjanak kapcsolni – hangsúlyozza Bakterné Magyar Margit (Kaposvár). – ...sokan osztottak meg értékes gondolatokat és kézzel fogható segédanyagokat is (...) Többen kifejezték azt az óhajukat, hogy folytatódjon ez a lehetőség.”
„Aktív együttműködés jellemezte az asztaltársaságokat, ahol az asztalfelelősök összesítették az adott válaszokat – számolt be a siófoki teaházról Billege Edit és Waldné Tompos Tímea. – Hitoktatótársaink köszönő szavai és üzenetei megerősítettek bennünket, hogy szükség van az efféle összejövetelekre.”
Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria