Szent László előtt tisztelegtek Pozsonyban

Amint azt Szent Lászlóról való elmélkedése során Molnár Tamás elmondta, alig van a Felvidéken olyan település, ahol István és Imre mellett ne lenne Szent László királynak is szobra, vagy őt ábrázoló falfestménye, faltöredék, vagy ne keringenének róla szóló legendák. Mindez arról tanúskodik, hogy őseink Szent László tiszteletét fontosnak tartották, s ezzel együtt a hitet, a kereszténységet, a nyelvet, a kultúrát is.

„Kívánom, hogy Szent László példája segítsen minden családot, társadalmunkat és az Egyházunkat, egyházi közösségünket, hogy ki-ki a hitre, az anyanyelvre, a kultúrára megtanítsa a sajátjait, s mindez továbbhagyományozódjon” – fogalmazott Molnár Tamás.

Az emlékműsor keretében idén az Alsóbodoki Asszonykórus és a Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők.

Az Alsóbodoki Asszonykórus megalakulásától, 1972-től kezdve fontosnak tartotta a hagyományok ápolását, valamint hogy a fiatalokkal megismertesse a falu népdalait, népszokásait. „Céljuk a hagyományápolás, a zenei örökség továbbélésének biztosítása, további hagyományőrző együttesek létrehozásának segítése” – mondta az énekkarról Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Választmányának elnöke. Hozzátette: a csoport számos kórusvetélkedőn, fesztiválon szerepelt sikeresen, amit az elnyert díjak is bizonyítanak. A csoport több hangfelvételen is szerepel, így az általuk előadott énekek és dalok fennmaradnak az utókor számára is. „Jubileumi ünnepségükre ötvenéves múltjukat könyvben is bemutatták. A csoport vezetője Holec Ilonka, aki tevékenységéért a Népművészet mestere címet is elnyerte” – mondta ismertetőjében Jégh Izabella.

A hangverseny másik vendége, a Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport szintén 1972-ben alakult. Tevékenységével őrzi a Gesztére jellemző archaikus éneklési módot. „Az éneklőcsoport első nagy sikerét 1978-ban érte el, amikor a Tavaszi szél országos népdalverseny döntőjében I. helyezést ért el, és részt vehetett a Kecskeméti Népzenei Fesztiválon, amelyen sikeres szereplésüknek köszönhetően népdalcsokruk bekerült a Magyar Népzenei Archívumba” – mondta a Csemadok pozsonyi elnöke. A Nyitragesztei Téliződ legfrissebb elismerése a Bíborpiros szép rózsa népdalversenyen elnyert Vass Lajos-nagydíj. Tevékenységük ötven évét ők is könyvben örökítették meg. A csoport vezetője Gál Erzsébet.

A rendezvény fővédnöke Pozsony főpolgármestere, Matúš Vallo, védnöke Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke volt, akik egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudtak jelen venni. Bárdos Gyula közösségi oldalán azt írta a Szent László-emlékünnepség kapcsán közzétett bejegyzésében, hogy az alsóbodoki és a nyitragesztei hagyományőrzők pozsonyi fellépésével ismét sikerült közel hozni egymáshoz a szórványközösségeket. „Jó látni, hogy a hagyományőrzők között fiatalok is vannak, így biztosított az utánpótlás is” – írta.

Molnár Tamás, a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora elmondta: fontosnak tartja, hogy egy-egy szentnek a tiszteletére, akinek Pozsonyban templom vagy kápolna van szentelve, az adott ünnepen ott találkozzon a magyar katolikus közösség. „Ennek megfelelően minden november 19-én a pozsonyi Kék templomban a Szent Erzsébet-ünnepre gyűlünk össze, június 27-e pedig jó alkalom, hogy Szent Lászlót a róla elnevezett kápolnában megünnepeljük” – mondta a lelkipásztor, majd hozzátette, mivel az épület hajdanán prímási palota volt, jelképes is, hogy az egyházi és a társadalmi életet is megszentelik itt az imádságuk által.

„Szent László pedig nagyon közeli hozzám, mert kiskoromtól a Szent László-tiszteletben növekedtem, hiszen a szülőfalumban, Bényben van a Szentkút, vagy ahogyan mi hívjuk, »kutacska«, ahol a legenda szerint szomjas vitézeinek László vizet fakasztott. A forrás, a kút máig ott van, és számomra ez az ünnep ezért is ennyire fontos és szép – tette hozzá Molnár Tamás. – Szent László királyunk például szolgálhat mindannyiunk számára. Egyrészt mert apaként tudott egy szentéletű lányt is nevelni, hiszen három lánya közül az egyiket, Piroskát szentként tiszteljük.” Ez azt mutatja, mennyire fontos, hogy az apai nevelés, az apai jó példa is segítse a családokban a gyermekeket az értékekben felnövekedni, a mi felfogásunk szerint akár szentté válni. Legyenek tehát jó családapák, akik igazságosak, ha kell szigorúak, de a mozgatórugója mindennek mindig a szeretet legyen.

„S a jó cél érdekében ne legyünk meghunyászkodók, ne legyünk a mai korban sem félénkek, a sajátunkat merjük itt, a Felvidéken és Pozsonyban is megvédeni és ünnepelni azt, ne akarjunk mindig a tolerancia jegyében félrevonulni, a sarokba szorulni, mert ez így nem természetes” – zárta beszédét Molnár Tamás, a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora.

Forrás: ma7.sk

Fotó: Neszméri Tünde

Magyar Kurír