Szent Lászlóról rendezett konferenciát a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A konferenciát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Közép-Európa elkötelezett Szent László király öröksége, a keresztény és a nemzeti értékek védelme mellett – mondta az államtitkár. Majd Szabadhegÿ Kristóf, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A máltai lovagrend jelmondata így szól: „Tuitio fidei et obsequium pauperum – A hit védelme és a szegények szolgálata”. Ez a kettő elválaszthatatlan, a hit védelméhez tudatosságra és tettrekészségre is szükség van. Ez a konferencia egy több részből álló sorozat első állomása, a jövőben a család, az oktatás, a média és a gazdaság témáját fogják tüzetesebben megvizsgálni.

Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az ispotályosok fegyvert fogtak, nem egy szerzetesrend kapott felhatalmazást a harcra. A lovagok feladata a hit védelmezőjeként a keresztény helyek megvédése lett. A johannita lovagrend a történelem során – elsősorban az iszlám hódítással szembeszegülve – a keresztény területeket védte. Napjainkban más veszélyek fenyegetik a kereszténységet és így a katolikus Egyházat is. Az Egyháznak rá kell mutatnia az emberi személy lényegére, melynek jelentőségét a kereszténység ismerte fel a legjobban. E mellett az idők jeleit figyelembe véve azt is látnunk kell, hogy a keresztény történelemszemlélet szerint Isten a történelem ura.

Bíró László tábori püspök szerint egy „kidőlő fa nagyobb zajt csap, mint egy egész erdő növekedése”. Ma a különféle együttélési formákat tartják pozitívnak, a családot a tradicionális jelzővel illetve bírálják, és nem beszélnek annak öröméről. Nekünk az erdő növekedésének hangját kell meghallanunk. Ha mindig a krízisről beszélünk, magunk is megerősítjük a család hanyatlását.

„Család, mit mondasz magadról? Keresztény család, ki vagy te?” – teszi fel a kérdést Szent II. János Pál pápa. A család és az Egyház között megfelelések vannak: mindkettő ugyanabból a forrásból fakad. A család egy kis Egyház, az Egyház pedig egy nagy család. Sem az Egyház, sem a társadalom nem létezhet családok nélkül: a család öröme az egész társadalom öröme. Az Egyháznak fel kell fedeznie a családot, erre kell építeni evangelizációját. Ennek az is része lehet, hogy a jövőben a jegyesoktatás ne az esküvőre készítsen fel, hanem a házasságra.

Tokár Imre P. János OFM előadásában a Dubnici krónikát idézte, mely szerint Szent László 1345-ben megjelent a tatárok elleni ütközetben. A keresztény hit is akkor jelentkezik teljes hatásában, amikor egy válságos időszakot élünk meg. Az utóbbi években több önkormányzat jelezte, hogy szívesen átadná iskoláját az Egyháznak. Magyarországon lelki megújulásra van szükség, ebben vállal részt az a keresztény oktatás, mely az emberi szívre hatva a személy fontosságát és a teremtett világ iránti felelősséget helyezi az előtérbe. Ennek része az „áhítat és az ámulat” egysége; a Teremtő megismerése; szintézis a hit és az élet között; valamint a közösségi élet, a felelősség és az érett gondolkodás hangsúlyozása.

Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke a keresztény szervezetek kihívásairól szólva kiemelte, hogy Szent László uralkodásának fontos eleme volt az egyházszervezés. Zágrábban püspökséget alapított, a bihari püspökséget Váradra helyezte, a kalocsai érsekségnek pedig Bács is székhelye lett. A papnevelés érdekében létrehozta a székeskáptalanokat. Szent László az egyházi intézményeket nagyvonalú adományokkal is segítette. A KÉSZ ma is Szent László által is megerősített elvek mentén építkezik.

Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője szerint a Katolikus Egyház feladata Isten Igéjének hirdetése, a liturgia végzése és a szeretetszolgálat. A média egyik útja az, hogy tudósít az Egyház ezen tevékenységeiről. Napjainkban a média helyzetét nehezíti az internet kuszasága is, ugyanakkor a katolikus média munkatársainak az a felelőssége, hogy megszentelje azokat a területeket, melyeket használ. „A média szóra és tettre szeretne serkenteni, feladata a szó szoros értelmében vett közszolgálat.”

Baritz Sarolta Laura OP a keresztény gazdasági elveket ismertette. Manapság az anyagi javakat tartják a gazdaság alapjának, ezzel szemben az erkölcsre kellene építenünk ezen a területen is. Szent László is így építette fel gazdaságpolitikáját, jellemzője az „erkölcsre épülő szakértelem” volt.

Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója egy történelmi tablót vázolt fel Szent István korától egészen Szent László és Könyves Kálmán uralkodásáig, míg Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője a keresztes háborúk okaira mutatott rá. A hadjáratsorozat elsősorban a muszlim előretörésre adott európai válasz volt, ezen kívül biztosítani akarták a keresztény zarándokok szentföldi útját is. Ugyanakkor a közvélekedéssel ellentétben a hadjáratoknak nem volt kolonializációs szándéka – az elfoglalt területeket Bizáncnak akarták átadni. De a profitéhség sem vezette a kereszteseket, hiszen nagyon drága volt a hadjáratban való részvétel. A népességnövekedést sem sorolhatjuk az okok közé, mint ahogyan az sem igaz, hogy a másodszülöttek kívántak így érvényesülni. A keresztes háborúknak vallási motivációjuk volt. 1217-ben önálló magyar királyi haderő indult a Szentföldre, mely végül – a történelemben egyedüliként – a szárazföldön tért haza.

Dénes Zoltán, a Debreceni Egyetem címzetes docense Szent László tiszteletéről és a Szent László-év létrejöttéről beszélt, majd a konferencia végén Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott zárszót. Mint kiemelte, az egész Kárpát-medence keresztény örökségéért felelősek vagyunk. Az erkölcs a lélek egészsége, a hívő és erkölcsös ember pedig Isten szövetségese. Szent István – a szegletkő – és Szent László – a bástya – tevékenysége arra mutat rá, hogy a magyar ember képes az erkölcsös életre.

A konferencia után Gaal Gergely, a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke megnyitotta a Szent László király, a hit bajnoka, a haza hőse című vándorkiállítást.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír