Újraszentelték a törökországi merényletben meggyalázott templomot

Január 28-án a török nagyváros északi részén, a Sarıyer negyedben a Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templomban a szentmise közben két maszkos támadó rontott a hívekre, és egy 52 éves férfit megöltek.

Ferenc pápa január 28-án délben, az Angelus elimádkozása után együttérzését fejezte ki és imát kért az áldozat számára. „Együttérzésemet fejezem ki az isztambuli Szűz Mária-templom közösségének, melyet mise közben fegyveres támadás ért, amelynek következtében egy ember meghalt és többen megsérültek” – mondta.

A tragédiáról megdöbbenve értesült Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, aki levélben fejezte ki részvétét az apostoli vikáriusnak, az áldozat családjának és a törökországi katolikus közösségnek, kifejezve abbéli reményét, hogy hamarosan felvirrad a béke és a megértés napja Megváltónk születésének és Szent Pál apostol missziójának földjére.

A Szűz Mária-templom, ahol a támadás történt

Az isztambuli apostoli vikariátus közleményben adott hírt a február elseji szentmiséről, amelynek során új oltárt szenteltek, és imádkoztak a szörnyű körülmények között megölt Tuncer Cihal lelki üdvéért. A szentmisét a törökországi katolikusok legfőbb elöljárói, az apostoli nuncius és az apostoli vikárius közösen mutatták be.

A templomban a támadás idején mintegy 35 hívő tartózkodott. Most a rémület és a hála érzései keverednek az emberekben, mert világosan kiderült, hogy „a merényletet úgy tervezték, hogy sokkal súlyosabb kimenetelű legyen, de az Úr azt akarta, hogy ez ne következzen be” – mondta el a Fides missziós hírügynökségnek Julian Pista atya, az isztambuli minorita ferences közösség tagja. A támadás részleteiből az látható, hogy a terrorakció sokkal súlyosabban is végződhetett volna, ha a merénylők fegyverei nem mondanak csütörtököt. Ahogyan azt a török belügyminiszter is megerősítette, a két terrorista 7,65 mm kaliberű pisztolyokkal felfegyverkezve rontott be a templomba, de mindkét lőfegyver „beakadt”, ezért nem lett „rosszabb következménye” a támadásnak.

Tuncer Cihal temetése

A török hatóságok azóta elfogták azt a két férfit, akiket a misén történt lövöldözéssel gyanúsítanak, mely során Tuncer Cihalt agyonlőtték. A török belügyminiszter azt is elmondta, hogy a gyilkosággal gyanúsított két férfi tádzsik, illetve orosz állampolgárságú, és mindketten az Iszlám Állam tagjai. A terrorszervezet vállalta a felelősséget a merényletért. Azt is tudni lehet, hogy a merénylők által használt jármű két éve érkezett Lengyelországból, és a támadást megelőzően soha nem használták. A merénylet idején az isztambuli lengyel főkonzul is a templomban tartózkodott, mert családjával együtt részt vett a szentmisén.

A török rendőrség és mentők a támadás helyszínén

Massimiliano Palinuro püspök üzenetben fejezte ki háláját a rendfenntartó szerveknek, különösen a belügyminiszternek, amiért a támadást követően mindössze 12 óra leforgása alatt letartóztatták az elkövetőket. Egyúttal kijelentette, hogy az isztambuli katolikus közösségnek szüksége van a török hatóságok támogatására, biztonságuk garantálására a szentmiséken való részvételhez. Mint fogalmazott, hálásak az eddigi erőfeszítésekért, amellyel a kölcsönös szeretet és tisztelet légkörét fenntartják Isztambulban, ahol a vallások képviselői testvérként éltek együtt évszázadokon át. A helyi katolikusok ismerik az őszinte testvéri szeretetet, a lelkiismeretet és vendégszeretetet, ami Törökországot jellemzi, és szeretik az országot és a benne élőket, és biztosak abban, hogy azok az egyének vagy csoportok, akik terrorakciókkal igyekeznek elérni, hogy bezárják a templomok ajtaját és hogy a katolikusok bezárkózzanak, azok nem fogják elérni céljukat.

Paolo Bizzeti SJ püspök, anatóliai apostoli vikárius

Ezzel kapcsolatban Paolo Bizzeti püspök, anatóliai apostoli vikárius úgy nyilatkozott, hogy a vasárnapi isztambuli merénylet csak az utolsó mozaikdarabja a térségben elharapódzó erőszakhullámnak, amely nem csak Ankarát és környékét érinti. Ebben az olvasatban a legutóbbi támadás nem meglepő. A keresztények és a többi kisebbség többszörös nehézséggel küzd a mindennapokban: bizalmatlanság veszi körül őket, és még a nyugati országokban is kevesen törődnek velük. Az európai kormányok geopolitikai érdekből elfordítják a fejüket, de a közel-keleti országok vezetői sem vállalják fel az ügyüket. „Ma ez a probléma drámai módon jelenik meg újra, holott a keresztények ma is fontos erőforrást jelentenek a Közel-Keleten” – mutatott rá Paolo Bizzeti SJ püspök, akit Ferenc pápa 2015-ben nevezett ki anatóliai apostoli vikáriusnak, és aki jól ismeri a törökországi viszonyokat. A térségben fokozatosan visszaesett a keresztény jelenlét, ma mindössze 0,2 százalékát teszik ki az iszlám többségű lakosságnak.

Búcsú a merénylet áldozatától

Ankara hivatalosan is védelmezi a vallásszabadságot, de valójában a kisebbségeknek még a muszlimok között is kevés nyilvános szerep jut – ezt mutatja az Open Doors keresztényeket segítő nemzetközi szervezet legutóbbi jelentése, amely kifejti, hogy a keresztények korlátozottan férnek hozzá az állami munkaerőszektorhoz, egyes térségekben pedig a török hadsereg és a kurd ellenállók közötti ellenségeskedés áldozatai. A keresztények Törökországban évtizedekig a célkeresztben álltak, még ha az elmúlt években meg is nyugodott a helyzet. De a most történtek talán egy nagyobb terv részét képezik, ha igaz, amit az ankarai kormány állít, hogy 25 terroristát tartóztattak le, akik térképekkel készültek más templomokban is merényleteket elkövetni. Fontos ugyanakkor, hogy ne csak akkor foglalkozzunk az itt élő keresztényekkel, amikor megölik őket, hanem mindig álljunk ki ezekért a testvéreinkért, aki bátran lakják még Szent Barnabás, Szent Pál és az antiochiai, efezusi első közösségek földjét.

A templom újonnan szentelt oltára

A jezsuita püspök egyértelműen „mentalitásváltást” sürget, vagyis azt, hogy a világ vállalja fel a közel-keleti kisebbségek ügyét, akik helyzete egyre csak romlott a két öbölháborútól kezdve. A felhívások, amelyeket akkor Szent II. János Pál intézett, válasz nélkül maradtak, mint ahogyan az őt követő pápák felhívásai is. A politika pedig csak növelte a megosztottságot. „Nem szabad további olajat önteni a tűzre bátortalan politikai döntésekkel; ezeknek a kisebbségeknek joguk van biztonságban és valós autonómiában élniük. Hogyan lehet szabadon megélni a hitet, ha nincs engedélyük templomot vagy katolikus iskolát építeni? A hívek sokszor megijednek, és ez a vasárnapihoz hasonló támadások után teljesen érthető” – hívta fel a figyelmet Bizzeti püspök, aki azt kéri a nyugati keresztényektől, hogy tegyenek meg mindent a változásért, és azért, hogy megváltozzon a vezetők hozzáállása is. „Imádkozni kell azokért a testvéreinkért, akik ezekben a térségekben élnek, de érdeklődni is kell életük iránt, megismerni őket, befogadni a keresztény menekülteket, akik az európai országoktól kérnek menedéket: elképzelhetetlenül gazdagíthatják mindenki hitét” – fogalmazott nyilatkoztában az anatóliai apostoli vikárius.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír