Vízkereszt ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Január 6-án, vízkereszt ünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban Ternyák Csaba egri érsek mutatott be koncelebrált szentmisét. A főpásztor a szertartás elején megáldotta a sót és megszentelte a vizet.

Ternyák Csaba érsek homíliájában többek  között arról beszélt, hogy a napkeleti bölcsek zarándoklata Istennek adott válasz: ők a csillag nyomán járva keresték a zsidók újszülött királyát, hogy hódoljanak előtte. Később az emmauszi tanítványok is zarándokoltak. Az akkor csüggedt és elárvult tanítványokhoz hasonlóan most mi is a hatása alatt vagyunk a közelmúltban történteknek, XVI. Benedek halálának és temetésének.

XVI. Benedek gazdag teológiai öröksége ma is eligazít bennünket. A Názáreti Jézus című könyvében így fogalmaz: „a napkeleti bölcsek kezdetet jelentenek, azt jelzik, hogy az emberiség útra kelt Jézushoz”.

Az emberiség zarándoklata Krisztushoz folyamatos, mindenkinek fel kell ismernie, hogy Jézus által lehet eljutni Istenhez.

A bölcsek hosszú utat tettek meg, és az emberiségnek is hosszú utat kell még megtennie ahhoz, hogy a sok tévút után felismerje az egyetlen helyes irányt, a kiutat Jézus Krisztus felé. Életünk zarándoklatának legfontosabb célja, hogy felismerjük: Jézus Krisztusban van életünk és feltámadásunk – hangsúlyozta szentbeszédében az egri érsek.

A főpásztor homíliája teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható.

Ternyák Csaba érsek a szentmise után megáldotta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye felújított és kibővített püspöki székházát.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Urunk megjelenése ünnepén koncelebrált szentmisét mutatott be Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A főpásztor a szentmise elején emlékeztetett: vízkereszt néhány éve újra parancsolt ünnep Magyarországon. Ezzel a hívő emberek meghívást kapnak, hogy a karácsonyi ünnepkör végén újra fejezzék ki köszönetüket Istennek, hogy Fiát, Jézust a világba küldte.

A bűnbánati liturgia részeként a megyéspüspök elvégezte a vízszentelés szertartását, és megáldotta azokat a matricákat, amelyeket a hívek házaik, lakásaik ajtajának szemöldökfájára helyezhetnek el.

A bölcsek bizonyára ismerték a prófétai jövendöléseket, a Messiáskirály születésének idejét, és megjelent a betlehemi csillag. Elindultak tehát, és megtalálták – hangzott el Veres András püspök homíliájában. – Jézus születésének éjszakáján a betlehemi pásztorok is elmentek és megtalálták a Gyermeket.

Az egyszerű ember szívének nyitottságával és engedelmességével elfogadták az angyalok utasítását, és megtalálták azt, akiről az angyalok beszéltek.

A hívő ember a kinyilatkoztatás és a gondolkodás által jut el annak felismerésére, ami a teremtett világban is elénk tárul: van Isten, és ez az Isten megismerhető, sőt megismertette magát velünk. Ezért született Jézus közénk – mondta szentbeszédében Veres András győri megyéspüspök. – Felismerve Isten hatalmát és szeretetét egyetlen dolgunk lehet: hálatelt szívvel leborulni előtte. Erre tanítanak bennünket a napkeleti bölcsek és a pásztorok: Isten előtt tudjunk és akarjunk térdet hajtani.

A hívek könyörgésében megemlékeztek arról, hogy Veres Andrást 23 éve, 2000. január 6-án szentelték püspökké.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Vízkereszt, Epiphania Domini – az „Úr megjelenése” ünnepe azt az örömöt hordozza, amit Isten mélyebb megismerése jelent. A keresztények ősi szokása e napon a vizek megáldása. Krisztus keresztségének emlékére a Katolikus Egyház vizet szentel a templomokban, a folyók és a patakok partján is.

Úrjelenés ünnepén, a karácsonyi ünnepkör zárónapján Jézus megjelenésére és megkeresztelkedésére emlékezve tartottak Szent Liturgiát január 5-én Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban és szentelték meg a Batthyány térnél a Duna vizét.

A Fő utcai görögkatolikus templomban a nagy alkonyati istentisztelet Szent Bazil liturgiáját Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érseki hivatalának irodaigazgatója végezte.

Seszták István prédikációjában megemlékezett XVI. Benedek emeritus pápáról, majd az ünnepről tanított.

Vízkereszt az Úr megjelenése. A mai ünnepben Isten összetéveszthetetlen módon úgy jelenik meg, hogy kiderül, ki ő valójában – szögezte le a szónok. – Isten megkönnyíti számunkra megismerését, hiszen ő maga érkezik hozzánk, majd vízkereszt misztériuma Isten megjelenését egy másik dimenzióba helyezi: kinyilatkoztatást kap benne az ember, hogy Isten Atya, Fiú, Szentlélek. Azért keresztelkedik meg Jézus, hogy megmutassa, ki is ő valójában, s ezáltal az isteni életbe kapunk bepillantást.

Megjelentél a világnak, hogy megvilágosítsd a sötétségben élőket”

– imádkozzuk vízkereszt ünnepén, amikor mindez élővé válik, és valamit meg tudunk sejteni Isten felfoghatatlan titkából. Isten Krisztusban jött közénk, megjelent az általa teremtett világban. Aki Krisztusban él, az lát, számára legyőzetett a sötétség; aki hisz, az a világosság útján jár.

A Szent Liturgia után indult a menet a Dunához, és a Batthyány térnél megáldották a Duna vizét.

Bővebb beszámoló ITT, valamint ITT olvasható.

Fotó: Lambert Attila

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Vízkereszt ünnepén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be ünnepi szentmisét a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. Az ünnepi szentmise vízszenteléssel és szenteltvízhintéssel kezdődött.

A főpásztor homíliájában leszögezte: a napkeleti bölcsek koruk nagy tudósai voltak; természettudománnyal foglalkoztak, de belső hit vezérelte őket. Vannak-e ilyen bölcsek ma? – tette fel a kérdést.

Válaszként arra emlékeztetett, hogy XVI. Benedek emeritus pápa tanítása szerint a kereszténység a Logosz vallása, s hogy a hit nem ellensége a tudománynak, hanem ki kell egészíteniük egymást. Bábel Balázs arról is beszélt, hogy tanításában XVI. Benedek felsorolta a Szentírásból és az egyházi hagyományból azokat, akik arról szóltak, hogy a hitünket értelmessé kell tenni: Szent Pál apostol azzal vádolta a rómaiakat, hogy felismerték Istent, mégsem engedelmeskedtek neki; Szent Péter, aki egyszerű halászember volt, azt írta levelében, hogy „mindig álljatok készen, hogy megfeleljetek azoknak, akik kérdeznek benneteket, és tudjatok számot adni a reménységetekről”.

Jézus Krisztus hozta a megváltást, az üdvösséget, ő mutatja meg az emberi élet élhetőségét – fogalmazott szentbeszédében az érsek. – Enélkül istentelenné válik az ember, és előbb káosz, majd végpusztulás következik. A bölcs a legmagasabb szempontból ítéli meg a dolgokat, a legmagasabb szempont pedig maga az üdvösség.

Az ünnepi szentmisében a főpásztor akolitussá avatta Pálfi Pétert, aki Akasztóról érkezett, és az ottani egyházközség szolgálatában tevékenykedik majd a plébános mellett.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Miskolci Egyházmegye

Vízkereszt ünnepén Orosz Atanáz püspök a tokaji görögkatolikus templomban végzett Szent Liturgiát. Az oltárnál Gorcsa György tokaji parókus; fia, Gorcsa János miskolc-belvárosi segédlelkész és Kertész János Ferenc római katolikus tokaji plébános szolgált.

Az ünnep üzenetéről a tokaji templom mennyezetén látható ikon alapján elmélkedett a főpásztor. Emlékeztetett: XVI. Benedek hívta fel a figyelmet arra, hogy a bizánci ikonográfiában a Jordán folyó és alámerülés a sötét halálnak és a megsemmisítő sírboltnak is előképe, jelképe. Jézus keresztelkedésének ikonja folyóra emlékeztető sírként ábrázolja a vizet, amelynek sötét barlang alakja van. A Jordánban való alámerülés és onnan való kiemelkedés Aranyszájú Szent János írása szerint Krisztus pokolraszállásának és feltámadásának előképe – mondta homíliájában a főpásztor. – Jézus Krisztus beáll a bűneiket megvalló keresztelkedők sorába bűntelen létére, hogy mint Isten Báránya elvegye a világ bűneit.

Szeretnénk bűneinkre bocsánatot kérni, szeretnénk megtérni és csatlakozni ahhoz a bűntelen megváltó Jézushoz, aki ártatlan létére a folyópartra jön, hogy a bölcsesség Lelkét, az értelem Lelkét, az ő messiási Lelkét, a Szentlelket ajándékozza megszentelődésünkre. „Imádkozzunk, hogy – amint azt folyóparti imádságunkban említeni fogjuk – a Jordán habjai ma is valóban mossák le az emberiség vétkeit!”

A liturgia után Orosz Atanáz püspök megszentelte a Tisza vizét Tokajban, a Széchenyi sétányon.

A megyéspüspök emlékeztetett: a Tisza-parton eszünkbe jut, hogy ez a folyó Ukrajna területéről, a Kárpátokból jön. A Fekete Tiszától, a Fehér Tiszától, és egészen Szerbiáig folyik. Ezen a napon kérjük Istentől a béke áldását az északi szomszédos országba is, hogy a csodát, a békét Isten kegyelme hozza el ott ebben az esztendőben. A csöndes és békés folyó legyen ennek a békének a hordozója, nemcsak lefelé, hanem kivételesen visszafelé, fölfelé is!

A szertartás végén a püspök a Tisza megszentelt vizével meghintette a jelenlévőket, és rájuk valamint a városra is áldást kért.

Az eseményről bővebb beszámolót ITT olvashatnak.

Forrás: Miskolci Egyházmegye

Fotó: Görögkatolikus Médiaközpont

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Nagy alkonyati istentisztelettel és Nagy Szent Bazil liturgiájával ünnepelték az úrjelenést, vízkeresztet január 5-én, az ünnep előestéjén a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban.

A vízszentelést és a lítiát Papp Tibor főhelynök végezte, akivel együtt imádkozott Szabó Tamás pasztorális helynök, a székesegyház parókusa; Orosz István Mokiosz beosztott lelkész; Kruppa Tamás, Miló Miklós nyugalmazott lelkipásztor; alszerpapi szolgálatot végzett Gánicz Tamás irodaigazgató és Zoltán György diakónus.

Szentbeszédében Papp Tibor főhelynök rámutott a székesegyház két falképére, Krisztus életének mozzanatait mutató két jelentre, melyekben az Atya bizonyságot tesz Krisztusról: amikor nyilvános működése kezdete előtt a Jordánban megkeresztelkedik, s az Atya szózata hallatszik fölötte; és a színeváltozáskor, a szenvedés előszobájában erősíti meg Krisztust az Úristen.

Vízkeresztkor a Jordánba merülve, alászállva Krisztus megmutatta, mennyire alázatos tud lenni az Isten – emelte ki a szónok. – Beáll a bűnösök közé, egységet akar vállalni velünk. Ez az Isten nem a magasságból akar lenézni ránk; közénk jött, alászállt a mennyből. Ezt az alászállást már az előző ünnepen láthattuk, amikor kicsi gyermekként érkezik közénk. Most alámerítkezőként folytatja, majd nagypénteken viszi végsőkig.

Az ünnep Isten igazi lényegére is rámutat, hiszen itt a teljes Szentháromság van jelen: az Isten nem egyedülvaló, hanem közösség. Ahogy a teremtés kezdetén Isten Lelke lebegett a vizek fölött, úgy lebeg most itt az újjáteremtő Lélek. Új teremtés veszi kezdetét Krisztussal, mert innentől egy teljesen más Istenben hihetünk, teljesen más emberkép áll előttünk. „Ez az én szeretett fiam” – hangzik a kinyilatkoztatás, ami ránk, emberekre is vonatkozik. Erre vagyunk teremtve: hogy az Isten gyermekei legyünk – mondta a főhelynök.

Ahogy Krisztus alászállt, megalázkodott és itt akart lenni velünk, úgy visszük e szenteltvíz cseppjeit mindenhová. Ott lesznek e víznek cseppjei kereszteléskor, a jegyesek gyűrűjének szentelésekor, az otthon, a munkahely megáldásakor, a koporsó beszentelésénél – mondta Papp Tibor.

A szertartás végén áldást adott a jelenlévőkre a megszentelt vízzel, melyből mindenki vihetett magával az otthonába.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: P. Tóth Nóra

*

Pannonhalmi Főapátság

Urunk megjelenésének ünnepén, vízkeresztkor Hortobágyi T. Ciril főapát mutatott be szentmisét Pannonhalmán. Szentbeszédében először a karácsonyi ünnepkör eddigi szentírási szereplőiről szólt, akik leginkább hitükkel álltak előttünk. Elhitték, hogy „itt és most”, elhitték, hogy „ők maguk” a szereplői valami újnak, egy olyan fordulatnak, amelyik az eseményekből nem vezethető le. Mária hitt, József hitt, a pásztorok hittek – és ez egycsapásra megváltoztatta az életüket. Innentől már csak a hit belső ösztönzésére figyeltek.

A napkeleti bölcsek történetét olvasva azonban az a kérdés is újra felmerül, hogy a tudása is elvezetheti-e az embert a betlehemi jászolhoz? A Szentírás a kérdésre két választ is ad. Az egyik valójában a mágusok válasza, akik valószínűleg Mezopotámiából, a csillagászat és csillagjóslás hazájából indultak el az ismeretlenbe, mert nem félnek végig gondolni azt a gondolatot, ami felmerült bennük; nem félnek a felismert igazság nyomába szegődni; és nem félnek akkor sem, ha a jelek valami olyasmihez vezetnek, ami lényegesen eltér előzetes feltételezéseiktől.

Hiszen tudják, hogy hitük tudás nélkül vak lenne. Esélyük sem lenne, hogy Mezopotámiából odataláljanak Betlehembe. A tudásuk pedig a hitük nélkül béna lenne. Bizonyára a hit hajtóereje nélkül nem hagyták volna ott tudós könyveiket, számításaikat és távcsöveiket és nem keltek volna útra. Láttak már különös csillagot eleget eddig is, mégsem eredtek a nyomukba.

A főapát szentbeszéde teljes egészében ITT olvasható. 

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

*

Pécsi Egyházmegye

Vízkeresztkor Felföldi László megyéspüspök – akit két évvel ezelőtt, 2021. január 6-án, Urunk megjelenésének főünnepén szenteltek püspökké és iktatták be új hivatalába – mutatott be ünnepi szentmisét a pécsi székesegyházban. A liturgiában a főpásztor megáldotta a vizet és a szentelt vízzel meghintette a híveket.

Felföldi László püspök homíliájában a napkeleti bölcsek példája nyomán a betlehemi csillag, a világ világossága fényének keresésére buzdított.

Mindnyájunk életében felsejlik az a csillag, amely kimozdított, melynek ragyogása elindított személyes utunkon. A csillag támpont, amely ha hiányzik az életünkből, mindent összemosó szürkeség vesz körül minket. A világunk megrendül, támpont nélkül vagyunk, valami elvesztett – így érezhettek a bölcsek is, amikor Jeruzsálembe értek. A mi életünkben is van, amikor úgy érezzük, eltűnt a fény, a csillag már nem vezet, de valahogy mégis menni kell. Ilyen ködös homályban van most a társadalom, a család és az Egyház is. Napjaink technikai fejlődése elvonja figyelmünket a valóságról. Eltűntek a csillagok a szívünkből, életünkből, közösségeinkből, az emberiség jövőképéből. Hogyan tovább? – tette fel a kérdést a főpásztor.

Amíg újra felragyog a fény és újra látjuk az értelmét, addig keresnünk, kérdezősködünk kell. Egy hibát követhetünk el, ha egyhelyben toporgunk és nem lépünk. Minden tévedésünk közelebb visz az eredményhez, ahogy a bölcseket is. A gyermek Jézust megtalálva leborultak előtte. Emberi arcot, szegénységet, nyomorúságot, kitaszítottságot láttak, mégis meglátták benne a lényeget, a világ világosságát, a fényt, Isten üzenetét.

Jézus a biztos alapunk, az erőnk. Benne megtalálhatjuk a fényt és a világosságot. A világ a ködös homályban erre a fényre vár mint biztos támpontra, hogy elinduljunk. De ennek a fénynek belül kell felgyulladnia; a család békéje, az egyházközségek, közösségek fénye és öröme belül kell hogy felragyogjon. Engedjük, hogy újra felragyogjon a betlehemi csillag az életünkben, a családjainkban, közösségeinkben – mondta Felföldi László püspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható. A szentmise megtekinthető ITT.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szeged-Csanádi Egyházmegye

A napkeleti bölcsek példája nyomán Isten szüntelen keresésére biztatta prédikációjában a híveket Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa január 6-án, vízkereszt ünnepén. Az esti szentmise keretében megtartotta a vízszentelés szertartását is.

Kondé Lajos prédikációjában Máté evangéliuma elhangzott részének két szintjét emelte ki. „Az egyik a politikai színtér. Bölcsek jönnek látogatóba, ami megrémíti az uralkodó Heródest. A másik színtér Isten világa, a lelki sík. Mennyire más ez a két világ” – mondta a plébános, majd Szent Ágoston szavait idézte. „Amennyire a mágusok vágyakoztak a Megváltóra, éppen úgy félt tőle Heródes.”

A bölcsek az úton lévő Egyház megtestesítői is. Mindannyian keressük az Istennel való találkozást. Mindannyian úton vagyunk, és mindennap közelebb kerülünk ahhoz az Istenhez, aki békét és szeretetet akar adni a szívünkbe.

A bölcseket, a kereső embert csak egy érdekli, hogy megtalálja és hódoljon a végtelen Isten előtt. Olyan valakit akar tisztelni, aki hatalmával az életet jobbá teszi, aki az emberek között visszaállítja az egységet, a békét. Segítsen bennünket az Úristen, hogy mi is megtaláljuk őt, és tiszta szívvel tudjunk hódolni előtte életünk minden napján – fogalmazott prédikációjában a plébános.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: delmagyar.hu / Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Karnok Csaba

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Vízkereszt ünnepén a székesfehérvári Szent István király székesegyházban Ugrits Tamás pasztorális helynök mutatott be ünnepi szentmisét Dózsa István plébánossal. A helynök az ünnepi liturgiának megfelelően a szertartás elején megáldotta a sót, és megszentelte a vizet. 

Ugrits Tamás atya homíliájában többek között arról beszélt: a Napkeleti Bölcsek meghallgatták az írástudókat és Heródes királyt, majd folytatták útjukat. Mert zarándoklatuk nem embernek, hanem Istennek adott válasz volt. Ők a csillag nyomán járva keresték meg az újszülött királyt, hogy hódoljanak előtte. „A Szentírás szavainak fényében újra ragyog a betlehemi csillag a Napkeleti Bölcsek számára, és kimondhatatlan öröm volt ezért a szívükben. „Örvendezni kezdtek igen nagy örömmel.” Annak az embernek az öröme ez, akit az Isten világossága a szívén talál, akinek megadatik, hogy a reménye valóra válik. Annak az öröme, aki megtalálta a legfontosabbat az életében, akire rátaláltak. Az Isten talált rá.”

Beszéde végén Ugrits Tamás azt kívánta: a Napkeleti Bölcseket követve mi is érkezzünk meg Krisztushoz, és lélekben boruljunk le előtte. Ünnepeljük hittel és örömmel a világ és minden ember Megváltóját, személyes Megváltónkat, egészen megújult szívvel és szeretettel.

A teljes beszámoló ITT olvasható. 

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye / Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell 

*

Szombathelyi Egyházmegye

Január 6-án, vízkereszt ünnepén a szombathelyi székesegyházban Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök mutatott be szentmisét, amelyet XVI. Benedek emeritus pápa lelki üdvéért ajánlott fel.

Az ünnepi liturgia kezdetén a püspök megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket.

Szentbeszédében Fekete Szabolcs Benedek kiemelte: Isten feltárulkozik előttünk, látható, hallható, kapcsolatba tudunk vele lépni, ahogy a napkeleti bölcsek is tették. Mi is erre kapunk meghívást, ez minden ember feladata. Sok kincset adott nekünk Isten, és amikor megszülettünk arra kaptunk lehetőséget, hogy ezeket felfedezzük, megjelenítsük, odaadjuk. Miként a napkeleti bölcsek tették, vegyük elő a kincseinket. Erre hív minket a mai ünnepen Isten. Amikor adok, nem leszek szegényebb, ellenkezőleg: gazdagítom a családomat, környezetemet és magam is gazdagabbá válok.

Folyamatosan adni, ez a keresztény hivatásunk. Az ehhez adott életpéldáért adunk hálát XVI. Benedek pápa kapcsán. Sok talentumot kapott, amelyeket Istennel együtt kamatoztatott az Egyház és az emberek javára.

A püspöki homíliát meghallgathatják ITT. A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír