Zuppi bíboros a pápa követeként Kijevbe érkezett, a béke útjait keresve

Ferenc pápa – 2023. június 6., kedd | 12:40

Matteo Maria Zuppi bíboros, bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia elnökének missziója „az ukrajnai konfliktus feszültségének enyhítésére” június 5-én kezdődött Kijevben. Június 6-án Zelenszkij ukrán elnök fogadta a pápa követét.

A bíboros Ferenc pápa küldötteként érkezett az ukrán fővárosba – olvasható a Szentszék közleményében, amelyben hangsúlyozzák: „A kezdeményezés elsődleges célja, hogy figyelmesen meghallgassák az ukrán vezetőket arról, milyen módokat látnak lehetségesnek az igazságos béke elérésére, és hogy támogassák azokat a humanitárius gesztusokat, amelyek hozzájárulhatnak a feszültségek enyhítéséhez.”

A vatikáni sajtóközpont május 20-án tette közzé a hírt Matteo Zuppi megbízatásáról. Korábban maga a pápa beszélt a meggyötört kelet-európai ország számára tervezett békemisszióról. Pietro Parolin bíboros államtitkár elmondta: nem olyan misszióról van szó, amelynek „azonnali célja a közvetítés”, hanem „igyekeznek mindenekelőtt elősegíteni a béke útjainak kereséséhez kedvező légkör, kedvező környezet kialakítását”. A „tárgyalópartnerek egyelőre Moszkva és Kijev lesznek, aztán majd meglátjuk” – tette hozzá Parolin, rámutatva, hogy ebből a párbeszédből „senkit sem akarnak kizárni”.

Az Olasz Püspöki Konferencia állandó tanácsának záró sajtótájékoztatóján Matteo Zuppi elmondta küldetésének célját, hangsúlyozva, hogy az Ukrajnában másfél éve tartó konfliktus mélyen, „könnyekig” megérinti Ferenc pápát.

Az olasz bíboros első ukrajnai útja azt a célt szolgálja, hogy felvegye a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy támogassák a humanitárius kezdeményezéseket, amelyek folyosókat nyithatnak a két fél között. Mint ismeretes, Ferenc pápa több alkalommal személyesen is közbenjárt a hadifoglyok szabadon bocsátása érdekében. Már több mint háromezer ukrán katona szabadult ki, és az ukrán hadifogságba esett orosz katonák közül is sokakat (a számuk ismeretlen) átengedtek az orosz hatóságoknak.

A legkényesebb ügy azonban továbbra is az elhurcolt gyermekek sorsa, akik közül sokakat orosz családok fogadtak örökbe, lecserélték az útlevelüket, megváltoztatták állampolgárságukat. A nemzetközi jog tiltja ezt a gyakorlatot, emiatt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Ferenc pápa május 4-én, vasárnap az Úrangyala imádság után az Apostoli Palota ablakából Szűz Máriára bízta a háború sújtotta népeket, különösen az ukrán népet. A Szentatya imája éppen akkor hangzott el, amikor a harcok felerősödtek.

A Szentatyával való találkozójáról visszatérve Zelenszkij elnök az ukrán lakossághoz intézett szokásos esti beszédében köszönetet mondott a Szentszéknek, és azt mondta, hogy a pápai audiencia után „történelmi jelentőségű fejleményekre számít, különösen a deportált gyermekek hazatérése tekintetében”.

Matteo Zuppi bíboros kijevi programjait szigorú titoktartás övezi. Ferenc pápa követe a kormányzati intézményrendszer, az egyházak és a szerzetesközösségek képviselőivel találkozik. Ukrán sajtójelentésekből tudjuk, hogy 5-én találkozott az ukrán parlament emberi jogi biztosával, Dmitro Lubineccel. A találkozón részt vett Visvaldas Kulbakas érsek, ukrajnai apostoli nuncius is. A találkozóra a gyermekjogok védelmének központjában került sor, amelyet Zelenszkij elnök kezdeményezésére nyitottak meg. Az ombudsman átadta a vatikáni küldöttségnek a Nemzetközi Büntetőbíróságon benyújtott jelentést az ukrán gyermekek jogainak Oroszországban történt megsértéséről. „Nem tudjuk, hogy pontosan hányan és hol vannak. De haza fogjuk hozni a gyerekeket, és minden egyes ilyen történet olyan, mint egy-egy különálló, különleges művelet” – jelentette ki Lubinec. Felhívta a vatikáni küldöttség figyelmét az Oroszországi Föderációban fogva tartott civil túszok hazatérésének kérdésére. Több tízezer ukrán állampolgárról van szó, és köztük vannak görögkatolikus és római katolikus papok is.

Délután Zuppi bíboros ellátogatott a kijevi régió területén található Bucsába, az egyik legnagyobb vérontás helyszínére, amely 2022 márciusában történt. Ukrán sajtójelentések szerint a régióban tett útja során a bíborost az ukrajnai apostoli nunciussal, Visvaldas Kulbokasszal együtt Ruszlan Kravcsenko, a kijevi terület kormányzója és a helyi hatóságok képviselői is elkísérték. A küldöttség ellátogatott a Szent András-templomhoz, amely mellett 119 civilt temettek tömegsírokba a rövid orosz megszállás idején.

Június 6-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta Matteo Zuppi bíborost Kijevben. A találkozó nagyon szívélyes volt, és a kiszivárgott hírek szerint Zuppi és Zelenszkij sikeresen egyeztettek néhány kulcsfontosságú kérdésben, kijelölték a párbeszéd útját.

Matteo Zuppi bíboros a kilencvenes évek elején a Sant’Egidio közösség alapítójával, Andrea Riccardival együtt fő tárgyaló volt abban a békefolyamatban, amely 1992. október 4-én, Szent Ferenc napján lehetővé tette a mozambiki polgárháborút lezáró békeegyezmény aláírását Rómában. A Mozambikban dúló háborúnak egymillió áldozata volt, mégis sikerült véget vetni neki. 

A Sant’Egidio közösségekben világszerte imádkoznak a békemisszió sikeréért, és várnak mindenkit szeretettel, hogy csatlakozzon az imádsághoz: Budapesten legközelebb június 7-én, szerdán este 18.30-kor a Kaníziusz Szent Péter-templomban (1096 Gát utca 2–4.).

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Avvenire; Il Sismografo

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria