A pátriárkák elítélték az erőszak eszkalációját, amely ártatlan civilek, köztük nők és gyermekek elleni támadásokhoz vezetett.
Szíriában az elmúlt napokban legalább 147 embert öltek meg a kormány fegyveres erői, amelyeket a Hajat Tahrír al-Sam (Levantei Felszabadítási Szervezet, HTS) nevű, al-Kaidához kötődő csoport vezetett. Az általános erőszak a tengerparti Latakia és Tartúsz tartományokban kezdődött, miután a korábbi Aszad-rezsimhez kötődő – ezekben a térségekben még mindig aktív – hadsereg megmaradt csoportjai rajtaütéseket hajtottak végre a szíriai katonai műveletek parancsnokságának tagjai ellen.
Az erőszakhullám különösen Kardahát, a volt elnök, Bassár el-Aszad szülővárosát és Banijasz várost vette célba. A megtorlás az alavita közösség tagjai elleni mészárlásokhoz és bírósági ítélet nélküli kivégzésekhez vezetett. Az alavita közösség az iszlám vallás síita ágához tartozó vallási kisebbség, amelyhez az Aszad család és a decemberben összeomlott korábbi rezsim legtöbb vezetője is tartozik.
A közösség információi szerint az elmúlt napok mészárlásainak több mint 600 alavita áldozata van.
A március 8-i, szombati felhívást X. János görög ortodox pátriárka, I. József (Youssef Absi, Jusszef Abszi) melkita görögkatolikus pátriárka és II. Efrém Ignác szíriai ortodox pátriárka írta alá.
Mindhárom pátriárka a saját egyháza nevében elítélte „az ártatlan polgárok lemészárlását”, és felszólított arra, hogy vessenek véget „ezeknek a minden emberi és erkölcsi értékkel ellentétes szörnyű cselekedeteknek”. Felszólítottak továbbá a szükséges feltételek megteremtésére „a szíriai nép nemzeti megbékélésének eléréséhez”, valamint az „állampolgárok egyenlőségén” alapuló állam és társadalom felé való átmenet megkezdésére, távol a „bosszú és a diszkrimináció logikájától”. A pátriárkák ugyancsak elutasítják a szíriai nemzet területi egységének feldarabolására irányuló kísérleteket.
Szíria a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország Délnyugat-Ázsiában, területe 185 180 km². Népessége 2025-ös becslés szerint valamivel több mint 23 millió 600 ezer fő.
A lakosság túlnyomó többsége muszlim. A szunnita muszlimok Szíria muszlim lakosságának mintegy háromnegyedét teszik ki, és az ország minden részén többségben vannak, kivéve a déli Sweida (Suwayda, Al-Suwaydāʾ) és az északi Latakia kormányzóságot. Az alaviták (síita alszekta) alkotják a következő legnagyobb csoportot, és többségük Latakia, Homsz és Hama kormányzóságokban él. Az ország drúz lakosságának nagy része Sweida kormányzóságban él, a többiek pedig Damaszkuszban, Aleppóban és Quneitrában. A keresztények a szíriai lakosság mintegy tizedét teszik ki. Több keresztény egyház is van Szíriában: görög ortodox, görög katolikus, szír ortodox, örmény katolikus, örmény apostoli (ortodox), szír katolikus, maronita, protestáns, nesztoriánus, latin és káldeus. Van egy nagyon kisszámú zsidó lakosság is, amely egykor virágzó közösség része volt, mielőtt a szíriai kormány által bevezetett utazási, munkavállalási és egyéb korlátozásoknak vetették alá. Miután Szíriára nemzetközi nyomás nehezedett, hogy elengedje őket, a zsidó lakosság nagy része a 20. század végén a kivándorlás mellett döntött; sokan New Yorkban telepedtek le.
Miután Szíria 1946-ban elnyerte függetlenségét, az ország politikai élete rendkívül instabil volt, ami nagyrészt az ország társadalmi, vallási és politikai csoportjai közötti heves súrlódásoknak volt köszönhető. Az 1970-es államcsínyt követően a Baasz Párt, és az Aszad család vette át az irányítást. A vezető Háfez el-Aszad majd annak 2000-es halála után fia, Bassár el-Aszad lett. Uralmuk alatt az ország totalitárius diktatúrává vált. A hosszú ideig elfojtott belső feszültségek 2011-ben a szíriai polgárháború kitöréséhez vezettek. A háború miatt a lakosság több mint fele hagyta el az otthonát. 2024 decemberében a polgárháború véget vetett Aszad uralmának, miután a Hajat Tahrír al-Sam (Levantei Felszabadítási Szervezet, HTS) csoport vezette lázadók erőszakkal átvették az ellenőrzést Damaszkusz felett. A HTS ideiglenes kormányt nevezett ki, és napokkal később felfüggesztette a 2012-es alkotmányt, miközben új alkotmány kidolgozásához látott hozzá.
Forrás: Britannica; Wikipedia
Forrás: Fides.org
Fotó: Vatican News; Fides.org; Wikimedia Commons
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria