Kirill pátriárka megdöbbent, amikor egy helyi pap a hallgatóság előtt azzal szembesítette, hogy az orosz ortodox egyházban a hitoktatás rovására támogatja a nacionalizmust.
Alekszej Sljapin, a Moszkvától nyugatra fekvő Mozsajszk város papja Moszkvában, egy egyházmegyei gyűlésen szembesítette a pátriárkát a közelmúltbeli tanításaival, amelyekben az állam hangsúlyos támogatása dominált. Sljapin azt mondta Kirillnek, a pap feladata, hogy „a mennyek országába vezesse az embereket”, és „ne a hazafiságot ösztönözze”.
A pátriárka gúnyosan válaszolt: „Hát, ez már valami, nem igaz? Ezt még sohasem hallottam ezelőtt! Mondja, atya, maga nem nyugat-ukrajnai, ugye?” Ez nevetést és tapsot váltott ki az ülésteremben jelen lévő mintegy ezer emberből. Kirill folytatta: „Menjen, üljön le, és komolyan gondolkodjon el azon, amit az imént mondott!”
Sljapin állítólag Danyiil Alekszejevics Sziszojev, egy radikális ortodox pap követője, aki fundamentalista nézeteiről ismert, melyeket missziós szolgálata és térítései során terjesztett, különösen a muszlimok körében. Sziszojevet 2009 novemberében ölték meg.
Az, hogy egy viszonylag fiatal pap kérdőre vonja Kirillt, megerősíti, hogy az orosz ortodox egyház papjai között még mindig vannak másként gondolkodók. Ebben az esetben azonban ezek nem egy liberális frakcióból, hanem Sziszojev követőinek tradicionalista csoportjából származnak, amely az „uranopolitizmus” koncepciójának (görögül: uranos – ég, polis – város – a szerk.) hirdetéséről ismert. Ez a tanítás ellenzi az egyház állammal való azonosítását, és a mennyei polgárságot helyezi előtérbe.
A Novaja Gazeta arról számolt be, hogy a rendőrség házkutatást tartott Sljapin atya otthonában a moszkvai találkozón elhangzott kijelentései után. (A Novaja Gazeta orosz független újság, amely a korrupcióval, emberi jogokkal és politikai visszaélésekkel kapcsolatos oknyomozó riportjairól ismert. A lap több újságíróját is meggyilkolták munkájuk miatt, ami rávilágít a sajtószabadság nehézségeire Oroszországban – a szerk.)
Kirill pátriárka egyfelől elnyomta a kritikus hangokat a Moszkvában és környékén szolgáló papság körében, másfelől aggodalmát fejezte ki, amikor egy, az ukrajnai harctérről érkezett jelentésből kiderült, hogy az orosz erők körében egyre inkább terjed az „újpogányság”.
„Szeretném felhívni a hadszíntérre látogató papok figyelmét a katonai állomány egy részében megjelenő újpogány nézetekre” – mondta Kirill pátriárka. A „különcök” kifejezést használta azok megnevezésére, akiket felelősnek tart a „pogányság újjáélesztéséért” a Szent Rusz történelmi területén. A pátriárka az orosz inváziót is a Szent Rusz koncepciójával kívánta igazolni.
A Szent Rusz történelmi és vallási fogalom, amely a középkori Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség területére utal, mely a 9. és 13. század között létezett, és magában foglalta a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország egyes részeit. Az Orosz Ortodox Egyház és a politikai vezetők gyakran hivatkoznak erre a fogalomra, hogy hangsúlyozzák a történelmi és vallási egységet a régióban.
Forrás: The Tablet
Fotó (archív): Vatican News
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria