Hegyi-Karabah: A keresztény értékek megóvására szólítanak fel az európai püspökök

A CCEE elnöksége által október 5-én kiadott közleményben hangsúlyozzák: aggodalommal tekintenek a hegyi-karabahi humanitárius vészhelyzetre, és csatlakoznak Ferenc pápa ismételt felhívásaihoz, hogy a már túl régóta a konfliktus középpontjában álló térségben tárgyalásos megoldást találjanak. Felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy enyhítsék az otthonukat elhagyni kényszerülő örmény emberek humanitárius veszélyhelyzetét.

„A legfrissebb adatok szerint mintegy 100 ezer örmény nemzetiségű ember menekült el Hegyi-Karabahból. Az Azerbajdzsán által ellenőrzött, de az örmények által lakott térség mintegy 30 éve nemzetközi vita tárgya, ami veszélyezteti a térségben található keresztény örökséget is” – hangsúlyozza a közlemény.

A 2020-as konfliktus után – amely Örményország számára fájdalmas békét eredményezett azzal, hogy elvesztette néhány történelmi kolostora területének ellenőrzését – hónapokig a Lacsin-folyosó volt az egyetlen megközelítési útvonal Hegyi-Karabah fővárosa, Sztepanakert és az örmény főváros, Jereván között, melyet később aktivisták elzártak, így humanitárius válságot okozva. Az elmúlt hetekben Azerbajdzsán „terrorellenes műveletet” indított, amely a területen élő örmény nemzetiségű emberek elmenekülését eredményezte. Több mint 100 ezren hagyták el az ősi Arcah földjét – mutat rá a fájdalmas tényre a CCEE közleménye.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának püspökei aggodalommal figyelik a kialakult humanitárius tragédiát. Csatlakoznak Ferenc pápához, aki október 1-jei Angelusában felszólította a feleket és a nemzetközi közvéleményt „az Azerbajdzsán és Örményország közötti párbeszédre, és kívánom, hogy a felek közötti tárgyalások a nemzetközi közösség támogatásával olyan tartós megállapodást segítsenek elő, amely véget vet a humanitárius válságnak”.

A közlemény végén a CCEE a hegyi-karabahi keresztény örökség figyelemmel kísérésére szólít fel. Emlékeztet, hogy az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása szerint a területen 1456 örmény műemlék van, amelyek a 2020-as tűzszünet után kerültek Azerbajdzsán ellenőrzése alá, és már a háború során megrongálódtak.

Az európai püspökök remélik, hogy a nemzetközi szereplők olyan tárgyalásos megoldást találnak, amely garantálja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára a biztonságot és a jogot, hogy visszatérhessenek arra a földre, ahol születtek, felnőttek, ahová hagyományaik kötik őket, valamint az emberi személyt; és nem a politikai érdekeket helyezik döntésük középpontjába.

Forrás és fotó: CCEE

Magyar Kurír