Szíriában haldoklik a remény! Van, ahol már el is temették – Zenari bíboros drámai helyzetértékelése

Mario Zenari bíboros az interjúban hangsúlyozza: Szíriában „a remény halott”, és az emberek csak „menekülni akarnak” tizennégy évnyi konfliktus, rendkívüli szegénység, nemzetközi szankciók, földrengés és egy újabb erőszakhullám után.

Az olasz származású bíboros több mint tizenhat éve szolgál Szíriában apostoli nunciusként. A Vatican Newsnak nyilatkozva mély aggodalmának adott hangot Aleppó november 30-i elfoglalása miatt. Szíria második legnagyobb városa most először került a szíriai kormány ellenőrzése alól  teljesen a dzsihadista lázadók kezébe.

Több mint 350 ember meghalt, és már több ezren kényszerültek lakóhelyüket elhagyni – ez a szám várhatóan emelkedni fog, mondta a nuncius, hozzátéve, hogy Szíria egy új vészhelyzet és egy újabb háború előtt áll.

A szíriai nép előtt álló sötét helyzet ellenére a bíboros bizakodik, hogy a jubileumi szentév a remény jegyében „friss levegőt” hozhat, bár a szíriaiak kimerülten küzdenek egy szebb jövőjért.

– Bíboros úr, úgy tűnik, Szíriában nem lesz béke.

– Sajnos. Szíriát már körülbelül három éve nem említették a hírekben – eltűnt a média radarjáról. Most ezekkel a tragikus eseményekkel ismét a címlapokra került. Kapcsolatban állok az aleppói keresztény közösségekkel, püspökökkel, papokkal és hívekkel, hogy figyelemmel kísérjem a kialakuló helyzetet. Egyes területeken viszonylagos nyugalom uralkodik, bár gyanúsan nagy a csend.

Ugyanakkor nagy a félelem is. A kormányhivatalok eltűntek, a szír hadsereg sehol sincs, és fegyveres csoportok garázdálkodnak, akik megígérték, hogy nem bántják a civileket. Eddig úgy tűnik, hogy betartották ezt az ígéretet, de az emberek továbbra is félnek, és bezárkóznak otthonaikba.

Néhány nappal ezelőtt azok, akik tehették, autóval sietve Szíria más részeire távoztak. Meglátjuk, mi történik az elkövetkező napokban; reméljük, nem a legrosszabb forgatókönyv valósul meg.

– Vasárnap a ferencesek szentföldi kollégiumát bombázták, bár szerencsére nem voltak áldozatok. Említette a polgári lakosság biztonságára vonatkozó vágyát, de még mindig veszélyben vannak az emberek?

– Az elkövetkező napokban kiderül. Továbbra is minden nagyon bizonytalan; aggodalom, félelem és bizonytalanság uralkodik.

A püspökök megnyugtatták a híveket, hogy Aleppóban maradnak, ahogy a papok és a hívek is, akik kitartanak az emberek mellett. Ez egy nagyon bizonytalan és nehéz időszak.

– Fél attól, hogy az erőszak Aleppóból más városokra is átterjed?

– Nehéz megjósolni. Ahogyan Aleppó néhány nappal ezelőtti elfoglalása nemcsak a város lakóit, hanem minden szíriait meglepett, úgy nem tudjuk megjósolni, hogy mit hoz a jövő erre a régióra vagy általában Szíriára nézve.

Az élet tele van bizonytalansággal. Ráadásul az egész Közel-Kelet lángokban áll, és a geopolitikai kártyákat újrakeverték.

– Mit jelent ez a fiatalok számára? Ez újabb kivándorlási hullámot indít el?

– Természetesen. A belső menekültek száma már megnőtt, és tovább növekszik, sokan érkeznek ide Damaszkuszba és más tengerparti területekre. Körülbelül 7 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására – ez egy aggasztó szám, amely minden bizonnyal növekedni fog, ahogyan a menekültek száma is. És azt se feledjük, hogy a szomszédos országokban élő menekültek között mintegy 6 millió szíriai van.

A belső és külső menekülteket tekintve Szíria tartja a tragikus rekordot: körülbelül 13 millió menekültje van, ami a lakosság több mint felét teszi ki. Ez a szám elkerülhetetlenül növekszik.

Az emberek, különösen a fiatalok, elvesztették a reményt az ország jövőjét illetően. Semmi jele az újjáépítésnek, a gazdasági fellendülésnek, a munkának – így az egyetlen vágyuk a távozás.

– Vasárnap kezdődött az advent, és az egyetemes Egyház a jubileumi szentévre készül. Hogyan élik meg ezt az időszakot a szíriai keresztények?

– Sajnos

a remény Szíriában halott, haldoklik, vagy egyes esetekben már el is temették.

Reméljük, hogy ez a jubileum, amelynek témája „A remény zarándokai”, egy kis friss levegőhöz juttatja azokat az embereket, akik tizennégy éve szenvednek a háborútól, az éhínségtől és a munkanélküliségtől.

Ez a valóság… A lakosság egyetlen vágya, mint említettem, a menekülés. A legutóbbi aleppói eseményekkel ez a kivándorlási vágy csak nőtt.

– Van olyan üzenet, amelyet szeretne átadni a nemzetközi közösségnek?

– A nemzetközi közösségnek azt mondanám, hogy nagyon fontos segíteni a konfliktusok megoldásában, de a megelőzésnek kell az első helyen állnia. Néhány közelmúltbeli globális konfliktus előre látható volt – korábban kellett volna cselekedni. A Közel-Keleten, Ukrajnában…

Hangsúlyoznám a háborúk megelőzésének fontosságát, az előzetes cselekvés fontosságát. Különben azon kapjuk magunkat, hogy megpróbáljuk összeilleszteni a törött darabokat, miután már minden darabokra tört.

Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Fotó: Merényi Zita (nyitókép, archív)

Kuzmányi István/Magyar Kurír