Európában szolgáló papoknak tartottak lelkigyakorlatot Bécsben

A háromnapos lelkigyakorlat témája jól kifejezte az elhangzó tartalmat: „Az örömteli hit titkai”.

A lelkigyakorlaton részt vett Mohos Gábor, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, valamint a magyar lelkipásztorkodásban dolgozók Rómából, Londonból, Brüsszelből, Berlinből, Passauból, Prágából, Grazból, Bécsből. Sajnos az ötletgazda és szervező Belényesi József, a frankfurti Szent Erzsébet Magyar Katolikus Egyházközség lelkipásztora Takács Pál nyugalmazott frankfurti missziós plébános halála és temetési előkészületei miatt az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondani a részvételt.

Az első estén együtt köszöntötték a résztvevők 80. születésnapját ünneplő Szentmártoni Mihály atyát.

A lelkigyakorlat célja: „csendben megnyugodni Isten jelenlétében” – hangsúlyozta a bevezetőben a jezsuita atya. Olyan szavakat mondott, „amelyek képesek zavarba ejteni a hallgatókat, felkavarni kedélyüket, védekező alapállásba kényszeríteni őket azért, hogy a negatívumok ellenében még inkább felcsillanjon lelki szemünk előtt a pozitívum.”

Az egyes elmélkedések zsoltár részlettel kezdődtek, majd elméleti megfontolásokon és személyes példákon keresztül vezette be a hallgatókat Szentmártoni Mihály SJ az Istennel, Jézussal, az Egyházzal, a Szűzanyával, hivatásunkkal való szeretetkapcsolat mélységeibe. Az önkritikus kérdés felvetése után – „Mit rontottunk el?” – jutott el a végső és leglényegesebb következtetésre:

Jézus csodáinak munkatársai vagyunk.

„Hivatásunk ereje abban rejlik, hogy engedelmeskedünk Jézus parancsának, még akkor is, ha nem értjük, hogyan válik valóra az, amit tőlünk megkövetel. Az apostolok nem voltak csodatevők, hanem egyszerű felszolgálók Isten asztalánál, pincérek Jézus lakomáján, szolgák, akik összegyűjtik a maradékot. Biztosan örültek annak, talán büszkék is voltak rá, hogy mindezt Jézus jelenlétében tették. Ez a mi hivatásunk. Nem mi teszünk csodát, hanem olyan nyersanyagot hozunk, amelyen Jézus csodát tesz. Bátorító gondolat lehet, amikor a mindennapi munkánk olykor nehezünkre esik: mutassuk be Jézusnak mint nyersanyagot, amiből ő csodát tehet” – fogalmazott Szentmártoni Mihály SJ.

A jezsuita lelkiatya végtelen derűvel és közvetlenséggel mutatta be az Egyháznak, Jézus tanítványainak isteni arcát, rendjének alapítója, Szent Ignác pozitív beállítottságával. „Isten gyalogos katonái vagyunk. S mint ilyenek, Te Deummal zárjuk háromnapos menetelésünket. Istent dicsérjük, visszatekintünk, hálát adunk, tovább lépünk.”

A három napban volt alkalom fórumra, a témát segítő megosztásra, közös beszélgetésekre, és egyéni lelki beszélgetésre is. A lelkigyakorlatos program része volt a napi szentmise, a közös zsolozsma és az egyéni szentségimádás is.

Szöveg és fotó: Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora

Magyar Kurír