A Medici-oltár visszatért a Szentföldre

A Szentföldi Ferences Kusztódia Terra Sancta Múzeumának más tárgyaival együtt 2024 áprilisában szállították Firenzébe a Medici-oltárt, ahol restaurálták, majd kiállították a város történelmi központjában található Marino Marini Múzeumban.

Az oltár, amelyet I. Ferdinánd toszkánai nagyherceg (Ferdinando de’ Medici) adományozott 1578-ban a szentföldi kusztódiának, Firenzében visszanyerte eredeti szépségét, és a ferencesek nagy örömére most visszatért Jeruzsálembe.

Élő része a szentföldi szertartásoknak

Stéphane Milovitch OFM, a kusztódia kulturális örökséggel foglalkozó egységének az igazgatója, aki a Terra Sancta Múzeumért is felel, elmondta: az oltár visszakerült a Golgotán található római katolikus kápolnába; nagyböjtben minden szombaton a jeruzsálemi latin pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros körmenetet vezet ehhez az oltárhoz, és a szentévben a nagypénteki liturgiát is itt fogja bemutatni.

Több területen vált szükségessé restaurálni a Medici-oltárt – ezt a Savi fivérek műhelyében végezték el Firenzében, akik szakrális ezüst- és aranymunkákra specializálódtak. Céljuk az volt, hogy a műtárgy, amennyire csak lehetséges, visszanyerje eredeti állapotát, anélkül, hogy bármely szerkezeti elemétől meg kelljen fosztani.

A 14 éves bíboros

Stéphane atya kiemelt egy fontos részletet: „Az oltár sarkában a Medici-címeren egy érdekes részletet láthatunk: egy bíborosi kalapot. Ennek oka az, hogy az oltárt akkor adományozta a kusztódiának a toszkánai nagyherceg, amikor még bíborosi címet is viselt. Később aztán, az Egyház történetében először visszahelyezték laikus állapotba, hogy a nagyhercegséget életben tudja tartani.”

Az oltár két részből áll, amelyek együttesének különös jelentősége van, mint később Stéphane Milovitch elmagyarázza.

Ferencesek és helyi mesteremberek a kovácsműhelyben

A Medici uralkodó által adományozott felső rész aranyozott bronzból készült, hat féldombormű beszéli el rajta Jézus szenvedésének és feltámadásának történetét. Eredetileg a Jézus temetése előtti megkenése helyét jelölő kőre szánták fedélnek, ám oda túl kicsinek bizonyult, így került a Keresztrefeszítés kápolnába, ahol a ferencesek oltárnak használták.

Az oltár alsó felét maguk a szerzetesek készítették kovácsolt vasból, a Szent Megváltó rendház kovácsműhelyében dolgozó mesteremberek segítségével, ami jelzi a szoros kapcsolatot a helyiek és a kusztódia között.

„Ebben az oltárban jól látható az egység a helyi egyház és az egyetemes egyház között – magyarázza Stéphane Milovitch. – A szentföldi kusztódia a helyi egyházat is szolgálja, amely a kegyhelyek árnyékában él, és az egyetemes egyházat is, a világ különböző népeit. Ebben az oltárban benne van az egyetemes egyház kiválósága a Mediciek által adományozott részében, és a helyi, jeruzsálemi mesteremberek, kézművesek kiválósága, szaktudása.”

A Medici-oltár szimbolikus értéke az, hogy a szentföldi kusztódia három küldetése jelenik meg benne – fűzi hozzá Stéphane atya. – Az első a szent helyek megőrzése és népszerűsítése, lásd az oltárt a Golgota-hegyen. A második a helyi közösség pasztorális és szakmai kísérése, lásd az oltár későbbi részében.

Végül a harmadik küldetés a zarándokok fogadása, akik az egész világról érkeznek a Szentföldre, és áhítatuk kifejezéseképp itt hagyják ajándékaikat, mint Toszkána nagyhercege tette 1578-ban.

Forrás és fotó: Custodia.org

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír