„Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, add oda a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyekben. Azután jöjj, kövess engem.” (Mt 19,21)
Sokféle szegénység létezik. A gazdag országokban is létezik rejtett szegénység, például az elhagyatott és szenvedő lelkek magányossága. Véleményem szerint a legsúlyosabb szenvedés az egyedüllét érzése, hogy senkinek sincs szüksége rám, senki sem szeret. A legnagyobb szenvedés, ha nincs társunk, ha már elfelejtettük, milyen az intim emberi kapcsolat, ha nem érezzük, hogy szeretnek minket, ha nincs se családunk, se barátunk.
Anyagi és lelki segítséget kell adnunk a szegények legszegényebbikeinek nem csak a nyomortanyán, hanem mindenhol. Ezt akkor tudjuk megtenni, ha Isten szeretetét megéljük imádságban és munkában az evangélium egyszerűségét és alázatosságát követő életünkkel. Ezt pedig úgy tesszük, hogy szeretjük Jézust az Eucharisztia kenyerében, és szeretjük és szolgáljuk őt a szegények legszegényebbike alakjában, függetlenül attól, hogy a szegénység anyagi vagy lelki. Ehhez pedig szükséges, hogy felismerjük bennük (és visszatükrözzük
feléjük) Isten képét és hasonlatosságát.
(Teréz anya)
Mindenható, örök Isten, Fiad földi születésnapjára készülve egyre közelebb jutunk karácsony ünnepéhez. Kérünk, hogy irgalmazzon nekünk az örök Ige, aki Szűz Máriától testté lett, és köztünk élt. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás: Velünk az Isten (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria