Adventi kalendárium – 2018. december 24.

„Istenünk mélységes irgalmából, amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő, hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa.” (Lk 1,78–79)

Krisztus, a világosság világossága, ma születik, és mivel megszületik nekünk, megszületik bennünk mint világosság, és ezért mi, akik hiszünk, új világosságra születünk. Vagyis lelkünk új életre és kegyelemre születik, ha befogadjuk őt, aki az igazság. Krisztus, aki isteni természete szerint láthatatlan, láthatóvá lett a mi emberi természetünk szerint. Mi mást jelentene ez, mint hogy először is láthatóvá vált mint ember, és másodszor, láthatóvá lett Egyházában.

Láthatóvá akar lenni bennünk, hogy éljen, munkálkodjon bennünk, és üdvözítsen a saját és felebarátaink szívében végrehajtott titkos cselekedetei által. Ezért hitünkkel be kell fogadnunk az újszülött Üdvözítő fényét, hogy tanúságot tegyünk mellette dicsőítéssel és a felebarátainknak tett szeretetszolgálattal.

Krisztusban újjászületünk ma. Kell-e csodálkoznunk azon, hogy szívünkben örvendezünk az isteni fénynek, amely az újszülött Üdvözítőtől lelkünkbe sugárzik és a dicsőségből az ő hasonlatosságának dicsőségébe alakít át? Ez a ma ránk ömlő fény misztériuma.

(Thomas Merton)

Kérünk, Urunk, Jézus, siess és ne késlekedjél! Eljöveteled vigasztaló öröme töltsön el minket, akik szerető jóságodban bízva bízunk. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Forrás: Velünk az Isten (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír