Diego Velázquez: Keresztre feszített Krisztus

Kultúra – 2025. március 11., kedd | 14:50

Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Vasárnap című erdélyi katolikus hetilap 2025/10. számában megjelent írásában Diego Velázquez Keresztre feszített Krisztus című festményét mutatta be.

Diego Rodríguez de Silva y Velázquez 1599-ben látta meg a napvilágot a spanyolországi Sevillában. Fiatalkorában Francisco Pacheco műhelyében sajátította el a festészet alapjait, akit nemcsak mestereként tisztelhetett, de a későbbiekben apósává is vált. 1617-ben csatlakozott a sevillai festők céhéhez, és hamarosan önálló művészként dolgozott. Velázquez stílusa fokozatosan alakult azzá, ahogyan ma ismerjük. A kezdetben főként naturalista festő ecsetkezelése Caravaggio hatására alakult át, majd saját egyéniségét tükrözve egyre szabadabbá vált. Kiemelkedőnek tekinthető a portréfestészete, kitűnő jellemábrázolással. A következőkben egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely egyszerűségének és letisztultságának köszönhetően misztikus hangulatot sugároz.

A keresztre feszítés az egyik legelterjedtebb téma az egyházművészetben, így szinte minden egyházi körökben alkotó művész készített egy-egy ilyen kompozíciót. Az egyes művészek Krisztus-ábrázolásai nemcsak saját hittapasztalatukat tükrözik, hanem egyúttal az adott kor lelkiségének is lenyomata.

Az általunk ismertetett alkotás 1632 körül készült. Eredetileg a madridi San Plácido-kolostor tulajdona volt.

A kompozíció rendkívül letisztult és egyszerű, hiszen nem látunk mást, mint magát Jézust, aki a kereszten függ. Ezen egyedülléte kifejezi magányát és elhagyatottságát. Más keresztábrázolásoktól eltérően itt nem látjuk Máriát és János apostolt sem, csak egy mélysötét hátteret, amelyből szinte világít Krisztus meggyötört teste, amely S alakot ír le. Ezen szerkesztési eljárás a klasszikus szépséget hivatott jelképezni.

Bár a szenvedést ábrázolja a festő, mégsem az erőszak vagy fájdalom kerül előtérbe ezen a festményen, hanem egyfajta nyugalmat és transzcendenciát sugároz. Egységben jelenik meg itt az idealizmus és a naturalizmus, amely méltón tükrözi Jézus istenségét és emberségét.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér írása nyomtatott formában a Vasárnap 2025/10-es számában jelent meg.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria