A megszokott dolgokat új módon tegyük – Piarista pedagógiai kongresszust tartanak Budapesten

A 2. Nemzetközi Piarista Pedagógiai Kongresszus első napja szentmisével kezdődött, amelyet Felicien Mouendji SchP, a piarista generális Afrikáért felelős asszisztense vezetett.

A szeretet az egyetlen törvény”

– idézte Keresztes Szent János szavait szentbeszédében Felicien Mouendji a nevelés értékét hangsúlyozva, nemcsak a tanítás, hanem a megelőzés lehetőségeként is.

Március 10-én, hétfőn délután hivatalosan is megnyitották a piarista pedagógiai kongresszust, amelynek mottója: „360º-os nevelés”. Az ötnapos szakmai találkozón több mint kétszáz piarista pedagógus vesz részt, szerzetesek és világiak egyaránt.

A kongresszus elején Galaczi Tibor SchP tartományi titkár és Horváth Andrea köszöntötte a tartományok megjelent képviselőit.

Zsódi Viktor piarista tartományfőnök nyitó beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gallup Intézet 2025 februárjában kiadott felmérése szerint az emberek legkiemelkedőbb szükséglete a remény.

Kiemelte: „Világunknak reményre van szüksége. A Katolikus Nevelés Kongregációja [most Kultúra és Nevelés Dikasztériuma –  a szerk.] így szólít fel minket: »Adjatok nekik reményt, optimizmust útravalóul az élet vándorútjára.« Az válhat egyik legfontosabb nevelési célunkká, hogy a fiatalok észrevegyék a szépet és a jót a teremtett világban és az emberekben, akik mindig magukon viselik istenképiségüket. A világ nehézségei ellenére sem szabad elveszíteni bátorságunkat.

A nevelés nemcsak szakma, hanem sokkal inkább magatartás, életmód, amelyen keresztül kísérjük a fiatalok fejlődését, és segítjük a növekedésüket a reményekkel teli életben. Ferenc pápa is rámutat az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában az oktatás egyik fő kihívásaként, hogy nem foszthatnak meg minket a reménytől, ezt nem engedhetjük meg.”

Az idő, amelyet élünk, problémákkal terhelt, ugyanakkor nagyszerű korszak is – fogalmazott a tartományfőnök. – Az evangélium hirdetésére alkalmas időszakként, kairoszként kell rátekintenünk. „Mi, piaristák most is felismerjük prófétai feladatunkat, amelyet az Egyház bíz ránk: »Emlékeztetni arra, milyen remek terve van Istennek az emberekkel.«”

A nevelési intézmények egyre inkább missziós intézmények, a „kifelé haladó” Egyház frontvonalában vannak

– emelte ki Zsódi Viktor SchP.

„Ezek az iskolák különösen fontos szerepet játszanak a hit és a kultúra közötti párbeszédben, az értékekre való erkölcsi nevelésben, és Krisztust, a teljes élet ikonját mutatják be. Képessé kell válnunk arra, hogy reményt és alternatívát kínáljunk az uralkodó modellekkel szemben, melyeket gyakran csak az individualizmus és a verseny határoz meg.”

„Azt a közös kincsünket ünnepeljük ezen a konferencián, amelyet piarista hivatásnak hívunk, amely a nehéz helyzetekben is hitet és reményt ad a küldetéshez” – mondta köszöntője végén a tartományfőnök.

Zsódi Viktor SchP beszéde teljes terjedelmében olvasható ITT.

Majd Javier Alonso SchP, a rend „Pótolhatatlan szolgálat” csoportjának koordinátora köszöntötte a résztvevőket, felidézve a Chilében tartott első nemzetközi találkozót és az azóta tartó munkát, amelynek köszönhetően ma együtt lehetnek.

Javier Alonso részletesen ismertette az elkövetkező napok programját. Elmondta: a kommunikáció különböző formáit fogják használni: az előadásokat műhelymunkákkal kombinálják, a csoportos találkozók és a kerekasztal-beszélgetések segítik a résztvevők tapasztalatcseréjét.

Pedro Aguado SchP generális köszöntőjében arra kérte a résztvevőket, hogy helyezzék magukat integrális dinamikába, teljes mértékben vegyenek részt a tervezett tevékenységeken, hisz ezt jelenti a kongresszus „360º-os nevelés” szlogenje. Rávilágított néhány kihívásra, amelyekkel a piarista iskoláknak szembe kell nézniük, mint például az integrális nevelés vagy az innováció.

Nem a kihívás az újdonság, hanem az, hogy a megszokott dolgokat új módon tegyük –

hangsúlyozta Pedro Aguado.

Az első nap fő előadását Claudia Uribe, az UNESCO korábbi latin-amerikai és karibi regionális igazgatója, a szervezet chilei képviselője tartotta. Az oktatás helyzetéről szólva elmondta: egyre több gyermeknek van hozzáférése az oktatáshoz világszerte. Ez mérföldkőnek számít, hiszen a világ népességének többsége valamikor életében már járt iskolába. Ezek a számok azonban sajnálatos módon ellentétben állnak más negatív tényezőkkel, például a világ országai és régiói közötti növekvő egyenlőtlenséggel.

Ez egyértelművé teszi, hogy az oktatáshoz való jog továbbra is elkerüli a leghátrányosabb helyzetű gyermekeket, például a fogyatékkal élőket, az őslakos és hontalan gyerekeket. Különösen a lányok tartoznak ezekbe a csoportokba – hívta fel a figyelmet az előadó. Az elmúlt 50 év során elért fejlődés ellenére még mindig 750 millió analfabéta felnőtt van világszerte, akiknek többsége nő.

Claudia Uribe a problémák közül kiemelte a mesterséges intelligencia kihívását az oktatásban, „amely a lehetőségek és a kihívások új világát nyitja meg”. „Tudjuk, hogy ezt óvatosan kell csinálni”, de a mesterséges intelligenciában rejlő nagy lehetőségek személyre szabottabb és szélesebb körű tanulást eredményezhetnek.

Forrás és fotó: piarista.hu

Magyar Kurír