„Magyarországnak szüksége van Pannonhalmára” – Megnyitották a 800 éves bazilika jubileumi évét

A megújulás jegyében kezdődött meg 2021-ben az a négyéves kulturális-spirituális időszak, amelyben a bencés közösség a pannonhalmi templom felszentelésének 800. évfordulájára készül. 2021-ben az emlékezet került a rend figyelmének fókuszába, 2023-ban a zarándoklat, a most meghirdetett jubileum évben pedig az ünnep. Ezzel a készülettel várják 2024. november 11-ét, a bazilika felszentelésének 800. évfordulóját, melyen 1224-ben II. András király is részt vett.

A nap elején a Pannonhalmi Bencés Gimnázium dísztermében Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius kötetlen beszélgetést folytatott a gimnázium diákjaival; az eseményről részletes beszámolónkat ITT olvashatják.

A Tours-i Szent Márton tiszteletére bemutatott ünnepi szentmisében, melynek főcelebránsa és szónoka az apostoli nuncius volt, megnyitották a jubileumi, a „Pannonhalmi Bazilika 800” emlékévet. Gazdag eseménysorozat kezdődik a közösségépítés és a kulturális párbeszéd témái köré szervezve. A programokkal megszólítják és hívják a bazilikához kötődő számtalan közösséget, hogy az ünneplésben összetartozásukat, gyarapodásukat és megbékélésüket szolgálják. 

Az ünneplőket – a közélet jeles képviselőit, pap- és szerzetestestvéreket, a bencés gimnázium tanárait, diákságát – Hortobágyi Cirill főapát köszöntötte. A falakon a krizmával való felszentelés, kereszttel jelölt helyén „tizenkét gyertya ég a bazilikában, Szent Márton templomában.

A tizenkét születésnapi fény emlékeztet, hogy ez a templom a tizenkét apostolra és a szerzetes püspökre épült, és arra, hogy példájukra mi is az Úrnak és testvéreinknek adjuk életünket.”

A szentmisén jelen volt Varga László kaposvári megyéspüspök, Arsenios Kardamakis ausztriai ortodox metropolita, Magyaroroszág és Közép-Európa exarchája. Az apostoli nuncius Ferenc pápa nevében is köszöntötte az ünneplőket és közvetítette apostoli áldását. Együtt ünnepelt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár az Energiaügyi Minisztériumból, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Belügyminisztériumból, Latorcai Csaba János parlamenti államtitkár a Miniszterelnökségtől, Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője, az európai néppárti frakció vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke és a Magyarországra delegált diplomáciai testület vezető tagjai. 

Michael W. Banach érsek szentbeszédében rámutatott arra, hogy bár mi már távol kerültünk Szent Márton korától, összehasonlíthatjuk az ő életét a miénkkel, és inspirációt meríthetünk abból, ahogyan ő kezelte a kihívásokat, amelyek számos esetben meglepően hasonlóak a mieinkhez. A szónok a tours-i püspök élete alapján három üzenetet fogalmazott meg, melyeket mint „Szent Márton ajándékait” nyújtott át beszédében.

A béke ajándéka: Tours-i Szent Márton neve kapcsolódi az újrakezdéshez és a békeszerződésekhez. 1918. november 11-én írták alá a fegyverszünetet. A hagyomány szerint november 11-e már korábban is a Szent Márton tiszteletére kötött békeszerződések aláírásának a napja volt, továbbá évszázadokon át az újrakezdések idejét is jelezte Európában – az új iskolai tanév, a bérleti szerződések első napja és az adósságok rendezésének a napja volt. Szent Márton a világszerte tapasztalható zűrzavar és káosz közepette ma is Jézus békéjére tanít, melyet nem abban találunk meg, hogy ne lennének konfliktusok és problémák, nem is a jó érzésekben, a jó egészségben vagy a bankszámláink biztonságában. Ezek

a világ által kínált béke formái. „Érzéstelenítők, melyek elandalítanak, hogy ne lássuk az élet másik valóságát, a keresztet.

Az a béke, amit Jézus ad, a viszontagságok – betegség, halál, fájdalom – közepette is béke, nem egyfajta sztoicizmus vagy fakírkodás. Nem bajok nélküli béke, hanem a bajok közepette való béke, nem a félelem hiányának a békéje, hanem béke a félelem közepette. A világ által felkínált béke a menekülés békéje, ami abból fakad, hogy nem vagyunk hajlandóak szembenézni a valósággal. Ezzel szemben a béke, amelyet Jézus kínál nekünk, olyan béke, amely független a külső körülményektől, és amelyet semmilyen élettapasztalat nem vehet el tőlünk: sem bánat, sem veszély, sem szenvedés nem tudja kisebbé tenni. Ebben a belső békében az ember képes arra, hogy magára vegye a keresztet és a szenvedést, és menjen tovább az úton.

Az második együttérzés ajándéka. A szónok Szent Márton életéből ismert leghíresebb történetet El Greco Szent Márton és a koldus című festménye alapján hozta közel: a szentet látjuk, amint a kardjával kettévágta köpenyét, és a felét a fázó koldusnak adja, de nem megállított mozzanatként, hanem átalakulásként, rituális történésként, ahol két ember, Márton és a koldus megnyitják önmagukat a kegyelem mozdulatai számára. El Greco az együttérzés átalakító erejét akarja bemutatni. Az együttérzés Márton életének második ajándéka és üzenete számunkra. Ha valóban gondoskodóbbá akarjuk tenni a világunkat, ahhoz együttérzés kell, az az érzékenység, mely a „közömbösség globalizációjában” segít meghallani a másik ember fájdalomkiáltását, észrevéteti a lehetőségek hiánya miatt derékba tört életeket. Az együttérzés akkor válik döntő fontosságúvá, amikor olyan emberekkel találkozunk, akik különböznek tőlünk.

Ha megértjük az együttérzés fontosságát és működését, és növelni tudjuk mind magunkban, mind gyermekeinkben, akkor lesz igazán esélyünk, hogy kultúrát építhessünk.

A bátorság ajándéka. A szónok rávilágított a köpenymegosztás történetének még egy aspektusára: Szent Márton életrajzírója, Sulpicius Severus elbeszélte, „a járókelők közül néhányan kinevették Mártont, mert rossz volt ránézni a katonára, olyan volt, mintha csak félig lenne felöltözve”. Mások viszont lelkiismeret-furdalást éreztek, mert nem tettek semmit, pedig sokkal több ruhájuk volt, mint a római katonának. Szent Márton harmadik ajándéka számunkra ma

a bátorság, mely arra tesz képessé, hogy odaálljunk meggyőződésünk mellé, akkor is, ha mások nem értenek egyet vagy nem helyeslik.

Arisztotelész szerint a bátorság mint erény, az erkölcsi kiválóság egyik ismérve, amely mérsékelni tudja egyrészt a vakmerőségre, másrészt a gyávaságra való hajlamunkat. A görög filozófus úgy vélte, a bátor ember csak olyan dolgoktól fél, amitől érdemes félni, és tudja, hogyan reagáljon erre a félelemre. Arisztotelész számára nemcsak az számított, hogy szembe nézünk-e a félelmeinkkel, hanem az is, hogy miért nézünk szembe velük. Számára a bátorság az igazságról szólt, arról, hogy az ember szembe mer nézni a valósággal, megvan benne az akaraterő, hogy a fájdalom, a kellemetlenségek és a kockázat ellenére sem riad vissza meggyőződése diktálta cselekedettől.

Mindig vannak kockázatok és kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, de az igazi kérdés mégis mélyebben van bennünk: mi is az, ami igazán számít? – tette fel a kérdést a nuncius. A szeretet? A tanulás? A kíváncsiság? Vagy az együttérzés? A remény? Hogyan tanítanak meg ezek az értékek arról, hogy kik vagyunk valójában és hogy mi is a szerepünk a világban? Ezek azok a kulcskérdések, amelyek közelebb visznek legigazibb valónkhoz – néha éppen a legnehezebb napjainkon.

A nuncius Szent Márton közbenjárását kérte, hogy megéljük az „életet adó békét, amelyben az emberek és a népek növekedhetnek”. Kérte az együttérzés képességét hogy – Ferenc pápát idézte – „kreatív módokat találjunk arra, miként tehetünk közvetlenül tanúságot arról, hogy a Szeretet nem halt meg”. Végül kérte a bátorság erényét, hogy addig tudjunk szembenézni a fájdalommal, amíg ki nem rajzolódik mögüle az öröm. Ez a bátorság vezette Isten férfiait és asszonyait, akik megtapasztalták, hogy Jézusban maga Isten vállalt fel minket. Saját testét adta oda azért, hogy többé senki se érezze magát egyedül vagy elhagyottnak. És ez a mi hitünk szépsége: Isten úgy vállalja föl ezt a világot, hogy közülünk valóvá lett.

A szentmisét követően Novák Katalin köztársasági elnök, mint a „Pannonhalmi Bazilika 800” emlékév fővédnöke megnyitotta a jubileumi évet.

Beszédében felidézte a pannonhalmi bencés élet kezdeteit: 996-ban Géza fejedelem kérésére érkezett a bencés Asztrik Magyarországra, és létrehozta a monostort, ő lett az első apát. Szent Márton hegye azóta is viszonyítási pont, a keresztény Európa védőbástyája örökérvényű regulájával, értékeivel, hitével. Nekünk, magyaroknak „szent hegy” Pannonhalma, az 1000 éves közösség, a 800 éves temploma és a bő 200 éves iskolája.

„Magyarországnak szüksége van Pannonhalmára, a hegyre, mely az ég felé emel!”

Reményt ad, mert túl tudott élni mindent, meg tudott újulni, hitét soha nem tudták kioltani, hely, ami épül, nem leépül, áll ma is megszépülve, megújulva. Itt egységben van a tudás és a hit, a versenyképesség és az erkölcsi nevelés – mutatott rá Novák Katalin a falak között folyó „inspiráló” nevelésre.

A köztársasági elnök személyes kapcsolódási pontokról is vallott: lehetetlen döntés volt számukra férjével 15, 17, 20 éves gyermekeiket kollégiumba küldeni, még ha az Pannonhalma is lett volt. Volt bencés diákokkal, köztük Vizi E. Szilveszterrel folytatott beszélgetések tettek mégis elképzelhetővé egy ilyen döntést: az itt nevelkedőket valóban felkészítik az életre, érzékenység, bölcsesség érződik abból, amilyen igényes magyarsággal megfogalmazzák, mit jelentett nekik itt tanulni.

„Ora et labora” – hirdeti a bencés regula; „orando et laborando” – olvasható a Debreceni Református Kollégium homlokzatán mutatva a helyes sorrendet: az imában irányt kapva lesz eredményes a munkánk, találjuk meg annak értelmét.

Megkezdődött a jubileumi év, kiemelkedő kulturális, tudományos és hitéleti programokkal. A bazilika évfordulója jegyében két koncertsorozatot terveznek, a 2024-ben huszadik alkalommal megrendezett Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál koncertjei is ehhez kapcsolódnak majd. Uros apát műve címmel művészettörténeti és történeti kiállítás állítja a középpontba a szerzetestemplom építtetőjének személyét, áttekinti működését, döntéseit, munkásságának eredményeit történeti dokumentumok és nemzetközi tárgyi emlékek alapján. Az Ars Sacra Fesztivál keretében 2024 őszére tervezett jubileumi kiállítás egyszerre ismerteti meg a közönséggel a Szent Márton-bazilika kivételes művészettörténeti jelentőségét, liturgikus jelenét, valamint a mögötte álló 1000 éves bencés szerzetesközösséget és a mai bencés életet.

Az ünnepi évadban az Egyház lesz a pannonhalmi nemzetközi ökumenikus konferencia témája, melyre Rowan Williams volt canterbury érseket és Seán Patrick O'Malley OFMCap bostoni bíboros érseket várják.

Huszadik alkalommal hangzanak el Pannonhalmán zenei-színházi előadásban Szent István intelmei, amelyeket a király egy pannonhalmi bencés szerzetes közreműködésével fiához, Imre herceghez írt.

Az év során megtörténik a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kézirattárában őrzött kódexek és kódextöredékek restaurálása, digitalizálása, leírása és publikálása. Feldolgozzák Pannonhalmán  a barokk időszakban a bazilika környezetében folyó kiemelkedő zenei anyagot.

Cultura Nostra címmel a bencés lelkiséghez és történeti hagyományokhoz kapcsolódó, Uros apátra és a pannonhalmi bazilika történetére összpontosító Kárpát-medencei vetélkedő-sorozatot rendeznek.

Lesznek művészeti, társadalmi vagy közéleti szereplők vezette tematikus séták. Tervezik többek között egy fotóalbum megjelentetését a bazilikáról, és a 300 éve épített főmonostori barokk ebédlőről.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír