(Hazánkban idén december 9-én ünnepeljük Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának ünnepét, mivel december 8-a vasárnapra esik – a szerk.)
Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot és szép ünnepet kívánok!
Ma, a szeplőtelen fogantatás főünnepén az evangélium az emberiség történetének egyik legfontosabb, legszebb pillanatáról szól: az angyali üdvözletről (vö. Lk 1,26–38), amikor Mária Gábor arkangyalnak mondott igenje lehetővé tette Isten Fiának a megtestesülését. Ez a jelenet a legnagyobb csodálkozást és a legmélyebb érzelmet váltja ki, mert
Isten, a Magasságbeli, a Mindenható az angyal által párbeszédet folytat egy fiatal názáreti lánnyal, és arra kéri, hogy működjön együtt üdvtervében.
Ha ma lesz egy kis időtök, lapozzátok fel Szent Lukács evangéliumát, és olvassátok el ezt a jelenetet! Biztosíthatlak benneteket, hogy jót, nagy jót fog tenni nektek!
Ahogy a Sixtus-kápolnában az Ádám teremtésének Michelangelo által megfestett jelenetén, ahol a mennyei Atya ujja megérinti az ember ujját, úgy itt is az emberi és az isteni találkozik, megváltásunk kezdetén,
csodálatos finomsággal találkoznak abban az áldott pillanatban, amikor Szűz Mária kimondja a maga igenjét. Ő egy jelentéktelen kis falu lakosa, és örökre a történelem középpontjába szólíttatik: az ő válaszától függ az emberiség sorsa, mely ismét felderülhet és reménykedhet, mert sorsa jó kezekbe került. Ő lesz az, aki elhozza a Szentlélektől fogant Megváltót.
Mária tehát, ahogyan Gábor arkangyal üdvözli őt, a „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28),
a Szeplőtelen, aki teljesen Isten igéjének szolgálatában áll, mindig az Úrral van, akire teljesen rábízza magát.
Nincs benne semmi, ami ellenállna az ő akaratának, semmi, ami szemben állna az igazsággal és a szeretettel. Ez a magyarázata az ő boldogságának, melyet minden nemzedék énekelni fog. Örvendezzünk mi is, mert a szeplőtlen Szűzanya nekünk adta Jézust, a mi üdvösségünket!
Testvéreim, miközben ezt a misztériumot szemléljük, megkérdezhetjük magunktól: háborúktól háborgó korunkban, mely a birtoklásra és uralomra való törekvésre összpontosít, én mibe vetem reményemet? Az erőbe, a pénzbe, a nagyhatalmú barátokba? Beléjük vetem reményemet? Vagy Isten végtelen kegyelmébe?
A médiában és az interneten keringő megannyi csillogó hamis mintát látva én hol keresem a boldogságomat? Hol van a szívem kincse?
Abban, hogy Isten ingyenesen szeret engem, hogy az ő szeretete mindig előttem jár, és kész megbocsátani nekem, ha bűnbánóan visszatérek hozzá? Ebben az Isten szeretetébe vetett gyermeki reményben? Vagy becsapom magam azzal, hogy mindenáron önmagamat és saját akaratomat próbálom érvényesíteni?
Testvéreim,
ahogy közeledik a jubileumi szent kapu megnyitása, nyissuk meg szívünk és elménk kapuját az Úr előtt!
Ő a szeplőtlen Máriától született: könyörögjünk Mária közbenjárásáért! És adok nektek egy tanácsot. A mai nap jó nap annak elhatározására, hogy elmentek gyónni. Ha ezen a héten, a jövő vasárnapig nem tudtok elmenni, nyissátok meg a szíveteket, és az Úr mindent, mindent megbocsát. És így, Mária kezét fogva boldogabbak leszünk!
[Elimádkozzák az Úrangyalát.]
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Mária szeplőtelen fogantatásának főünnepén különösen is közel állok a nicaraguai néphez. Kérlek benneteket, csatlakozzatok imámhoz a Nicaraguában élő Egyházért és Nicaragua lakosságáért. Ott a tisztaságos Szűzanyát, az anyát és védőszentet ünneplik, a hit és a remény kiáltásával fordulnak hozzá. Mennyei édesanyánk legyen számukra vigasztalás nehézségeikben és bizonytalanságaikban, és nyissa meg mindnyájuk szívét, hogy mindig a tiszteletteljes és építő párbeszéd útját keressék, hogy előmozdítsák a békét, a testvériséget és a harmóniát az országban.
Továbbra is imádkozunk a békéért a meggyötört Ukrajnában, a Közel-Keleten – Palesztinában, Izraelben, Libanonban, most Szíriában –, Mianmarban, Szudánban és mindenütt, ahol az emberek háborútól és erőszaktól szenvednek!
Felhívást intézek az országok vezetőihez és a nemzetközi közösséghez, hogy minden háborús fronton tűzszünettel érkezzünk meg karácsony ünnepéhez.
Üdvözöllek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok. Külön is köszöntöm a Szent Szív Szolgálólányainak Spanyolországból érkezett zarándokcsoportját, az „Oasis Mamma dell’Amore” csoportot, az Amerikai Egyesült Államokból, Hondurasból és Ausztráliából érkezett híveket; valamint a Calderara di Renó-i, corpolòi és gradói híveket, továbbá a római Pietrelcinai Szent Pio-plébánia bérmálkozóit.
Szeretnélek ma megkérni mindannyiatokat, hogy imádkozzatok a halálsoron lévő foglyokért az Egyesült Államokban. Azt hiszem, tizenhárman vagy tizenöten vannak. Imádkozzunk, hogy megváltoztassák az ítéletüket. Gondoljunk ezekre a fivéreinkre és nővéreinkre, és kérjük az Úrtól annak kegyelmét, hogy megmentse őket a haláltól!
Ma az olasz plébániákon a Katolikus Akció tagjai megújítják elköteleződésüket. Minden tagnak jó utat kívánok a képzéshez, a szolgálathoz és az apostoli tevékenységhez. Szívből adom áldásomat a Rocca di Papa-i hívekre és a fáklyára, amellyel meggyújtják majd a nagy csillagot gyönyörű városuk erődjén, a Szeplőtlen Mária tiszteletére. Lélekben közel állok a sienai, fabrianói és Ascoli Picenó-i munkásokhoz, akik szolidárisan védik a munkához való jogot, amely a méltósághoz való jog! Ne vegyék el tőlük a munkájukat gazdasági vagy pénzügyi okokból!
Mindenkinek szép vasárnapot és szeplőtlen fogantatás ünnepet kívánok. Ma délután a Piazza di Spagnán találkozunk. Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria