Ferenc pápa arra buzdította a főpásztorokat, hogy az Egyház legyen alázatos és szegény, ne arrogáns és dölyfös. Kövesse Szent Óscar Romero, a szegények és elnyomottak érdekében fellépő San Salvador-i vértanú érsek példáját. Romero érseket 1980-ban, misézés közben gyilkolták meg, Ferenc pápa avatta szentté tavaly októberben. Világszerte mint a szegények püspökét, a nép jogainak védelmezőjét és vértanúját tisztelik.
A pápa szerint Szent Óscar Romero élete és tanítása az ihlet állandó forrása az Egyház, és különösen is a püspökök számára. A Szentatya utalt az érsek püspöki mottójára: „Az Egyházzal érezni”. Ez az iránytű határozta meg életét a hűségben, a legviharosabb pillanatokban is. Olyan örökség ez, amely aktív és életadó tanúságtétellé válhat számunkra, akik a vértanú elkötelezettségre kaptunk meghívást népünk mindennapi szolgálatában – fogalmazott Ferenc pápa. – Romero érsek az Egyházzal érzett, mert mindenekelőtt szerette az Egyházat mint édesanyát, amely életet adott neki a hitben; és amelynek tagjának, részének érezte magát. Romero érsek nem volt ideológus vagy ideológiailag irányított személy. Az Egyházzal érezni számára azt jelentette, hogy szemlélje azt mint Isten népének a tagja és mint pásztor, hogy keresse az Urat, és találkozzon Vele.
A Szentatya beszélt Krisztus önkiüresítéséről (kenózis), aki a szolga alakját felöltve hasonlóvá vált az emberekhez (Filippi-levél). Az Egyházban Krisztus közöttünk él, ezért az Egyháznak alázatosnak és szegénynek kell lennie, mert egy arrogáns egyház, amely dölyfös és önelégült, nem a kenózis egyháza. Fontos, hogy ne féljünk megérinteni népünk sebeit, amelyek a mi sebeink is, és ezt az Úr stílusával tegyük. A pásztor nem állhat távol népe szenvedésétől, sőt azt mondhatjuk, hogy a pásztor szíve abban méretik meg, hogy mennyire képes meghatódni a sérült és megfenyegetett életek láttán.
Ez az ifjúsági világtalálkozó egyedülálló alkalom arra, hogy találkozzunk és még közelebb lépjünk a fiatalok életéhez, amely tele van reményekkel és vágyakkal, de sok mély sebbel is. Velük együtt jobban megláthatjuk, hogy miként tegyük hozzáférhetőbbé és hihetőbbé az evangéliumot a világban, amelyben élünk. A fiatalok olyanok, mint a hőmérő: megmutatva számunkra, hogy hol tartunk mint közösség és társadalom. Nyugtalanságot hordoznak magukban, amit értékelni, tisztelni és kísérni kell.
Ferenc pápa tehát arra buzdította a püspököket, hogy mozdítsanak elő olyan programokat és nevelési központokat, amelyek elkísérik, támogatják és felelősséggel ruházzák fel a fiatalokat. „Mentsétek meg őket az utcáról, mielőtt a halál kultúrája ragadja magához és használja ki képzeletüket, füstfelhőt és mágikus megoldásokat kínálva számukra – kérte a pápa. – Ne atyáskodva, felülről letekintve tegyétek ezt, mert az Úr nem ezt kéri, hanem mint atya, testvér a testvér irányába. Sajnos sok fiatalt elcsábítottak azonnali válaszokkal, amelyek elzálogosítják életüket. A szinódusi atyák elmondták, hogy kényszerből vagy alternatívák hiánya miatt a fiatalok erősen konfliktusos és gyors megoldások nélküli helyzetekben találják magukat.” A Szentatya többet meg is nevezett ezek közül: családi erőszak, nőgyilkosságok, fegyveres és bűnöző bandák, drogkereskedelem, kiskorúak vagy már felnőttek szexuális kihasználása.
Ferenc pápa arra hívta a főpásztorokat, hogy ne essenek a klerikalizmus csapdájába, amely széles körben elterjedt, és a szolgálat karikatúráját, illetve perverzióját jelenti. Krisztus egyháza ezzel szemben az együttérzés egyháza, amely hagyja, hogy a másik érdekében megzavarják. Az Egyházzal érezni annyit jelent, hogy a hűséges néppel együttérzünk, Isten népével, amely szenved és remél. Egyre szabadabb Egyházra van szükség, amelynek középpontjában az Úr kenózisa áll. Egy olyan Egyházra, amelynek ereje nem a hatalmasok vagy a politika támogatásában áll – ahogy Romero érsek mondta –, hanem abban, hogy nemes módon megválik e köteléktől, hogy egyedül a kereszt karja támogassa, amely igazi erejét jelenti. Ez pedig konkrét és nyilvánvaló jelekben mutatkozzon meg. Ez ösztönözzön minket lelkiismeret-vizsgálatra döntéseink és az erőforrások felhasználásának prioritásai, valamint a befolyások és az állásfoglalások kapcsán, hogy ne engedjünk a kompromisszumoknak, amelyek meggyengítik a szabadságot és a merészséget (parresia), amire az Úr hív bennünket! – fogalmazott a Szentatya.
A pápát José Domingo Ullola Mendieta panamai érsek és a Közép-amerikai Püspöki Titkárság (SEDAC) elnöke, José Luis Escobar Alas San Salvador-i érsek fogadta. A SEDAC elnöke rövid beszéddel köszöntötte a Szentatyát a régió főpásztorai nevében. Utalt arra, hogy ezen a földön Szent Óscar Romero érsek, Szent Hermano Pedro de Betancourt és sokan mások vérükkel tettek tanúságot Krisztusba vetett hitükről. Köszönetét fejezte ki Ferenc pápának, hogy részt vesz az ifjúsági világtalálkozón, és isteni kegyelemnek tartja, hogy a SEDAC saját földjén köszöntheti Krisztus földi helytartóját.
Sajnos ezt az időszakot erőszak, korrupció, nagy egyenlőtlenség, migráció és társadalmi kirekesztés jellemzi, amelynek áldozatai többnyire a legszegényebbek. A pásztoroknak el kell kísérniük, védelmezniük és segíteniük kell őket teljes odaadással, követve a Szentatya példáját – fogalmazott az érsek. José Luis Escobar Alas végül nagy örömének adott hangot, hogy a pápa három hónappal ezelőtt szentté avatta a salvadori Óscar Romero vértanú érseket.
A Közép-amerikai Püspöki Titkárság (SEDAC) egyesíti a közép-amerikai országok – Panama, Salvador, Costa Rica, Guatemala, Honduras és Nicaragua – püspöki konferenciáit. Székhelye a Costa Rica-i San Joséban van.
A szervezet 1942-ben jött létre Salvadorban, püspöki konferencia néven, elnevezése később püspöki tanács, végül titkárság lett. A SEDAC az amerikai kontinens első közös főpásztori szervezete. Jelenlegi elnöke José Luis Escobar Alas, San Salvador érseke; főtitkára Jorge Solórzano Pérez, a nicaraguai Granada püspöke.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria