A seb egyszerre vereség, győzelem és a gyógyulás lehetősége – 25 éves az AVE-szolgálat

Az egésznapos esemény kezdetén köszöntőt mondott Erdő Péter bíboros, prímás; előadást tartott Bíró László püspök, aki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense volt az AVE-szolgálat kezdetén. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök vezette a szentségimádását, majd délután vele mutatott be hálaadó szentmisét Varga László kaposvári megyéspüspök.

Madocsai Bea huszonöt éve Franciaországból hozta Magyarországra az elváltakat támogató három hétvégés lelkigyakorlatot az Emmanuel Közösség akkori vezetői, Marik József és Erzsébet biztatására. Az eleinte a saját lakásában tartott kurzust később főként Budapesten, de számos vidéki helyszínen is megszervezték. Visszaemlékezésében kiemelte:

Az Egyház odafordul azokhoz, akiknek hajótörést szenvedett az élete. Ma ezt ünnepeljük.”

Az Emmanuel Közösség nevében Fogarasi Kata és Fábián köszöntötte a résztvevőket. „Nagy jelek vagytok nekünk” – hangsúlyozták, hiszen ebben a misszióban erősen tapasztalják a gyógyító kegyelmeket. „Látható sebet hordoztok. Ha az házasságban az egyik pillér megrogyott, Isten akkor is tud segíteni. Ez igazi evangelizáció.”

Berhidai Piusz OFM tartományfőnök a ferences rend nevében köszöntötte az egybegyűlteket, és a jubileummal kapcsolatosan felhívta a figyelmet a rend 800. évfordulóira. Mint mondta, a jubileumok alkalmat adnak arra, hogy rácsodálkozzunk a kapott kegyelemre, isteni ajándékra.

Erdő Péter bíboros köszöntőjében elmondta, az AVE-kezdeményezés Magyarországon is gyümölcsöket terem. Visszaemlékezett arra, hogy a rendszerváltozás előtt gyakran jöttek hozzá mint egyházjogászhoz lelkipásztori tanácsért olyanok, akiknek a házassága megromlott. Találkozott olyanokkal, akiknek volt egyházi házassága, és új polgári házasságot kötöttek. Az esetükben nem volt más lehetőség, mint megvizsgálni a házasságukat. Azonban elég sokan voltak olyan elváltak is, akik évtizedek óta nem járultak szentáldozáshoz, mert úgy gondolták, nem tehetik, bár nem éltek új kapcsolatban, nem kötöttek új házasságot. A válás miatt lehet lelkiismeret-fordulás az emberekben amiatt, mennyiben voltak a kapcsolatuk megromlásának az okozója, a gyerekeikben milyen kárt tettek. Ugyanakkor keresik az érintettek azt is, mit tehetnek, hogy mindezt rendbe hozzák. A bíboros hangsúlyozta, egy gyónásban mindezt le lehet tenni. El lehet jutni arra, hogy valaki azt mondja: amit elrontottam, nem lehet helyrehozni, de teszek valami jót, ami segíti mások életét; bár elvált keresztény vagyok, bekapcsolódhatok a szentségi életbe, mint mindenki más. A bíboros rámutatott: ez az üzenet sokakra felszabadító erővel hatott.

Erdő Péter megemlékezett arról, hogy a 2014-es és 2015-ös püspöki szinódusok során az elváltakról és az újraházasodott személyekről is szó esett. A két szinódus pápai buzdításra kezdeményezte, hogy két szolgálatot valósítsanak meg az egyházmegyék. Az egyiket azoknak, akiknek a házassága súlyos veszélybe került, hogy katolikus meggyőződésű szakemberektől segítséget kérhessenek. Így jött létre a Bízd Rá Magad szolgálat, melyben pedagógusok, pszichológusok, lelkipásztorok vesznek részt, és interneten keresztül felkereshetők. A másik szolgálat azoknak szól, akik már elváltak. Számukra kijelöltek olyan lelkipásztorokat, akik nem bíróság képviselőjeként állnak ez egyes emberek problémájához, hanem meghallgatják őket, és a házasság történetéből megvizsgálják, van-e olyan körülmény, amely alapján lehet kérni a házasság érvénytelenítését, valamint segítenek a keresetlevél megfogalmazásában. A válással végződő házasságok jelentős része valóban érvénytelen.

Erdő Péter leszögezte, a világi házasság és a szentségi házasság nem ugyanazt jelenti, a civil jognak és közfelfogásnak mégis nagy hatása van az emberek gondolkodására. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem sikerül a házassága, majd újat köt.

A polgárilag felbontott házasságok nagy része érvényteleníthető, de az érvényes házasság felbonthatatlan.

Jézus Krisztus tanítását senki nem írhatja felül. Máté evangéliumában olvasható egyedül a közbevetés, paráznaság esetén elbocsátható-e a feleség, az összes többi igehelyen ez nem szerepel. A kérdést sem úgy teszik fel az evangéliumok, mikor szabad elbocsátania az embernek a feleségét, hanem hogy egyáltalán szabad-e. Jézus visszautal a teremtéstörténetre, a Mózes által adott válási lehetőséget is elutasítja. Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, amit az Isten egybekötött, ember szét ne válassza. Ez ma is a hitünk igazsága – tette hozzá. – A gyakorlati életben mégis annyi helyzet van, amikor egy konkrét embernek az üdvösséghez, a szentségekhez vezető útját elő tudjuk segíteni. A teológusok, a papság, az egyházmegyei szervezetek és a közösségek működjenek együtt ezeknek az embereknek az érdekében – kérte végül a bíboros.

Bíró László a sebekről tartott előadást Belon Gellért egy írása nyomán, akinek püspöki jelmondata ez volt: „Vulnere sanus – Sebtől gyógyult”.

Elsőként János evangéliumából azt a részt olvasta fel, melyben Tamás apostol kételkedik Jézus feltámadásában, majd nyolc nap múlva Jézus sebeit érinti. Bíró László hozzátette,

aki szeret, az átszúrt szívű.

Olyan emberek vagytok, akikben élt a szerelem, a szeretet is. Honnan mégis a seb? Az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás 239. pontja szerint a sebzettségünk nem biztos, hogy a házasságban keletkezett, hanem messzire nyúlik vissza. Sokan éretlenül kötöttek házasságot, mások nem tapasztalták meg a feltétel nélküli szeretetet, és ez megsebzi az odaadásra való képességüket. Merjük vállalni a sebeinket, amiket nem mi okoztunk magunknak, hanem velünk történtek! – buzdított a püspök.

Majd egy márianosztrai szent sebet ábrázoló festményt bemutatva kifejtette, minden megsebzett ember felett ott a Szentlélek és a Mennyei Atya. Sebekkel lenni, miket ki tudja, mióta hordozunk, lehet küldetés. Ezen az úton olyan tájakat, szépségeket látsz, miket azelőtt soha nem vettél észre – bátorított. –

A sebek gyógyító erővel bírnak. Aki sebzett, az tud együttérezni. Az ember nem mondható egészségesnek, ha nincs sebe. A seb nem szegénység, hanem gazdagság.

Tamás nem hisz az apostoloknak, azt mondja, ha nem látom a sebeket, és nem érintem, nem hiszem – folytatta előadását. – XVI. Benedek pápa magyarázata szerint a sebek sokkal inkább Jézus identitásához tartoznak, mint az arca. Jézus megmutatta a sebeit, mire Tamás leborult: Én Uram, én Istenem!

Az elvált ember sokak szemében stigmatizált, de a stigmát nem kell elrejteni. Akik szeretetben élték meg a házasságukat, szenvednek a kudarctól, de attól is, hogy nem fogadja be őket a közösség. Ezek a sérülések további sérülései. Bíró László hozzátette, egy mutatott, de át nem érzett részvét kinyilvánítását ti is megtapasztaltátok. Egészen másképp viselkedik a betegágy mellett, aki maga is volt beteg. A felebaráti szeretet útját szinte csak azok tudják járni, akik sebzettek. Milyen félve lépünk, ha fáj a lábunk, milyen finoman nyújtjuk kezünket, ha seb van rajta. Ha a fájós kéz óvatosságával és gyöngédségével nyúlnánk az embertársunk felé, milyen szép lenne az élet! Az az egészséges, aki sebzett, és tud együtt élni a sebzettel. A Szentlélek éppen ezt a tapintatot tudja kimunkálni bennünk.

A seb, amit hordozunk, titok önmagunk előtt is, egész emberré tesz, érzékenységet ad a másik iránt.

Bíró László előadásában arról is beszélt, hogy Jézus sebei fényesek, és a feltámadt testén is ott vannak. Tehát attól, hogy sebzettek vagyunk, ne gondoljuk, hogy halottak vagyunk. Péter apostol rámutat: Jézus sebei által nyerünk gyógyulást. Belon Gellért szerint a seb folytonossági hiány az emberi testen, egymásba nőtt részek szétszakadása, elválasztása, az épség megszűnése. Ugyanakkor mekkora sebeket ejt az orvostudomány a gyógyulás érdekében! – magyarázta a püspök.

Jézus sebei üdvözítő sebek. Ahhoz, hogy a sajátunkat emelt fővel tudjuk hordozni, eggyé kell válnunk Krisztussal. Vele egyesülten kiegészítem, ami hiányzik a szenvedéséből testének, az Egyháznak a javára. A bűn okozta seb is lehet gyógyító. Ha hite van az embernek, nincs olyan reménytelen helyzet, amit Jézusban ne hordozhatnánk. A seb egyszerre vereség, győzelem és gyógyulás. Bármilyet kaptunk, abban van a gyógyulásunk. Az istenszeretőknek minden a javukra válik. Sérült lábbal ugyan nem leszünk a sífutás győztesei, de nem is leszünk törtetők. Milyen emberivé érlelnek minket a sebek! Ha életünk sérüléseit Krisztus sebeivel kötjük össze, azok Krisztus stigmáivá válnak, azokért irgalmaz meg Isten.

Az előadás után Fábry Kornél vezette a szentségimádást. Ebéd után kiscsoportokban osztották meg egymással a résztvevők az előadáson kapott élményeiket.

A szentmisét délután Varga László kaposvári megyéspüspök mutatta be Fábry Kornél püspökkel.

Kereszténynek, papnak, püspöknek lenni nagyon egyszerű, mert csak egy parancsot kell megtartani, a főparancsot – kezdte beszédét a kaposvári megyéspüspök, – ugyanakkor a legnehezebb is. Minél jobban megismerem Istent, aki a szeretet, annál inkább tudom, hogy sehol sem tartok ezen az úton.

Legtöbbünknek azzal van problémája, hogy önmagunkat nem tudjuk szeretni. Nem tudunk odaállni a szeretet elé magyarázkodás, bűntudat, szégyen nélkül, emelt fővel. Istent csak úgy szerethetem, ha szeretem magam, az első ajándéka önmagam számára én vagyok – mutatott rá a püspök.

Ha hajlandó vagyok önmagamat ajándékként elfogadni minden sebemmel, korlátoltságommal együtt olyannak, amilyen vagyok, az megkönnyíti a felebaráti szeretetet

– folytatta beszédét. – Amíg szemet szúr a másik bűne, azt a dolgot valójában magamban nem szeretem. Mindig azt piszkáljuk a másikban, ami bennünk takarásban van, és nem akarunk vele szembesülni. Isten tudja, milyennek kell lennie a másiknak, ő is az ő szeretetajándéka. Ha már megbékéltél önmagaddal, jól érzed magad a bőrödben, nagyot fogsz előre lépni a főparancs megtartásában, szeretni tudod a felebarátodat.

A püspök figyelmeztett arra, hogy Jézus az ellenségeink szeretetére is hív, amit csak Istennel együtt tudunk megélni. Ő velünk van mindig, gondoskodik arról, hogy növekedjünk a szeretet mértékében.

A főparancs azzal is szembesít, hogy nem teljes szívvel szeretek. Ez azonban reményt is ad, megmutatja, merre kell növekedni, és ez a növekedés a Szentlélek segítségével meg fog történni. Milyen távlatokra akar elvinni a szeretet! – buzdított Varga László. –

A Szentlélek soha nem vádol, mindig felemel, erőt és reményt ad. Legyetek hűségesek a Szentlélekhez

– figyelmeztetett végül Varga László –, akkor szenvedélyesen fogjátok szeretni Istent, szenvedélyes szeretetből fogjátok megtartani a parancsait, és tudjátok majd szeretni embertársaitokat és önmagatokat. Isten szeretett fiának, leányának lenni a legnagyobb kincs a földön.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír