A Váci Egyházmegye állandó diakónusainak feleségei először vettek részt „lelki wellnessen”

Szentkút. Alkalmasabb helyszínt keresve sem lehetett volna találni. A kegytemplom és a szabadtéri oltár a hely spiritualitását árasztja, évszázadok imái szálltak innen a magasba és találtak meghallgatásra. „Itt a kegyelmek terjedési sebessége sokkal nagyobb!” – ahogy Csillag Éva találóan megjegyezte. Az időpont: a Magyarok Nagyasszonya búcsú hétvégéje. Különösen is érezzük Égi Édesanyánk anyai oltalmát, pártfogását. Belemerülünk a táj természeti szépségének szemlélésébe, a teremtett világ gyönyörűsége és a zarándokház kényelme, vendégszeretete fogad minket.

Tizenöt diakónusfeleség érkezett meg az egyházmegye különböző részeiről, hogy péntek estétől szombat délutánig részt vegyenek azon az imádságos, jókedvű, közösségformáló együttléten, melyet Tóth András görögkatolikus pap, az egyházmegye spirituálisa és Laczkó Mihály, az állandó diakónusok referense – mentálhigiénés szakemberek – állítottak össze és vezettek számunkra.

Tizenöt asszony. Volt köztünk olyan, akinek a férjét idén szentelték állandó diakónussá és voltak, akik mögött több évtizednyi tapasztalat állt. A csapat nagy lendülettel vetette bele magát az ismerkedési játékokba, átélve a találkozások örömét és kihívásait. Rátekintettünk arra, mennyire nem egyszerű kiszakadni a hétköznapok mókuskerekéből, hálával gondoltunk azokra a férjekre, nagyszülőkre, akik átvették az édesanyáktól a kisgyermekek felügyeletét, gondozását erre az időre.

A szombat délelőttöt a szabadtéri szentmise indította és adta meg azt a lelki alapot, amelyre a nap folyamán építkezhettünk. A feladatok, amelyeket a csoport kapott, segítettek bennünket, hogy kifejezzük, milyen örömöket ad és milyen nehézségekkel állít szembe az, amit férjeink diakónusi szolgálata hoz a házastársi kapcsolatba és a családjaink életébe. A beszélgetések, megosztások során egyre inkább kirajzolódott a tapasztalatok hasonlósága, egyfajta közös életút.

Mit adott nekünk a lelki wellness? Az egymás közötti kapcsolataink elmélyülését, azt, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal. Sok nevetést, vidámságot, pihenést. A tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztását. Az éjszakába nyúló kötetlen beszélgetések meghittségét. A közösséggé formálódás elindulását. Annak érzését, hogy fontosak vagyunk. Identitástisztázást, jövőképet. Jó adag muníciót ahhoz, hogy tovább tudjuk vinni vállalt küldetésünket, hogy férjeink szolgálatát szeretettel kísérjük. Szárnyalt a lelkünk és megéltük a közös lelki gazdagságot!

Mély hála van a szívünkben azért a személyes figyelemért, gondoskodásért, szakértelemért és bölcsességért, amit ennek a lelki wellnessnek a megálmodása, létrehívása jelent a számunkra. Hála és köszönet a Váci Egyházmegyének, hogy mindez megvalósulhatott! Remélem, jövőre folytatjuk!

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye 

Magyar Kurír