Konferencia a Pázmányon: A másik megismerésén át juthatunk el saját kérdéseink megfogalmazásához

A Vallási sokféleség és vallási reprezentációk korunkban. Bölcseleti és társadalomtudományi perspektívák címmel megrendezett konferencia a vallási sokféleség teológiai, társadalomtudományi és médiaelméleti vonatkozásait tárta fel. Programindító felvetése volt, hogy a kulturális mezőben, annak részeként, vagy egy adott kultúra legbelső lényegeként a vallási sokféleség ténye alapvető jellemzőjévé vált korunknak, ezért is körültekintő tudományos megközelítést igényel. Abból a tényből ugyanis, hogy sokféle vallás létezik egymás mellett, számos eltérő következtetés vonható le. Kiöli-e korunk emberéből a vallási érzékenységet a sokféleség tapasztalata? Érdemes-e egyenrangúnak és egyformának tekintenünk az összes vallást? Milyen formában jelenítik meg, képviselik, vagy kezdik ki a vallásokat a médiumok? A kulturális, társadalmi terekben, a nyilvánosság erőtereiben hol és milyen előjellel találkozik korunk embere vallási jelenségekkel? A konferencia ezekre és hasonló kérdésekre keres választ.

A nemzetközi tudományos konferencia külföldi főelőadói Francis X. Clooney SJ (Harvard Egyetem, Cambridge – Massachusetts), Viktor Khrul (Lomonoszov Egyetem, Moszkva), Patsch Ferenc SJ (Pápai Gergely Egyetem, Róma), az Egyesült Államok, Oroszország és a hivatalos vatikáni iránymutatások perspektívájából közelítették meg a kérdést.

Francis X. Clooney SJ Vallási sokféleség, spirituális átalakulás a hagyományok találkozásában című előadása elsősorban az indiai hagyományok saját szempontú áttekintésére vállalkozott. Clooney a világ egyik vezető hindu kultúra- és valláskutatója, aki főként szanszkrit és tamil nyelveken végzett kutatásai alapján publikált a témában több mint tíz kötetet és több száz tanulmányt. A hindu vallás alapszövegeinek megértésén és feltárásán keresztül a két vallás teológia és kulturális kommunikációs viszonyait vizsgálva immár ötven éve azon munkálkodik, hogy a keresztény–hindu párbeszéd alapelemeinek értelmezésén keresztül elősegítse egymás jobb és mélyebb megértését. Az általa vezetett Harvard egyetemi kutatások komoly kultúrdiplomáciai jelentőséggel is bírnak – napjaink komperatív teológiájának egyik legismertebb kutatójaként a mostani (első magyarországi) út keretében részt vett egyéb rendezvényeken is Pécsett, Budapesten és Pannonhalmán. Első magyarul megjelent könyvét (Tanulhatnak-e egymástól a vallások?, Jezsuita Kiadó, 2019) is az itteni tartózkodása keretében mutatták be a jezsuiták Párbeszéd Házában.

A konferencia másik főelőadója Viktor Khrul, a moszkvai Lomonoszov Egyetem kutatója elsősorban az oroszországi katolikus és ortodox vallások médiában történő megjelenését vizsgálta. Patsch Ferenc SJ, a római Pápai Gergely Egyetem tanára A hitközi és médiatikus pluralizmus című előadásában valláshermeneutikai és médiaelméleti módszerrel mutatta be a vallási sokféleség mediális megjelenítéseit.

A konferencián előadó magyarországi kutatók [Mezei Balázs (PPKE): A vallási pluralizmus genealógiája; Andok Mónika (PPKE): Média, vallás és nyilvánosság: nemzetközi trendek és magyar kutatások; Görföl Tibor (PPHF): A komparatív teológia körvonalai; Lázár Kovács Ákos (PPKE): Vallás nélküli transzcendencia a kulturális kommunikációban] bölcseleti, teológiai, vaalmint kommunikáció- és médiatudományi szempontú előadásaikkal a főelőadók által felvetett kérdésekre reflektáltak, illetve saját munkájuk kapcsolódó vonatkozásait mutatták be.

A konferenciát keretbe foglaló szakmai találkozók, workshopok a kutatók, illetve a diákok számára nyújtottak lehetőséget arra, hogy egymás munkájának megismerésén keresztül néhány alapbelátást megerősítsenek, illetve meghozzanak. Ezek közül talán a legfontosabb (azon túl, hogy a vallásközi kommunikáció minden formája szükséges és elengedhetetlen alapja a kiengesztelődés szolgálatának) a harvardi Clooney professzor által folyamatosan hangsúlyozott üzenet volt, miszerint a sokféleség egész kérdéskörének megértéséhez csak a „másik” szövegeinek, tanításának, önértelmezésének vizsgálatán, megértésén keresztül vezethet út. A másik tanító vagy szent szövegeinek alapos megismerése, a másik kulturális és vallási önértelmezésének elsajátítása teszi lehetővé az elmélyült párbeszédet. Az általa is képviselt komparatív (összehasonlító) szempont éppen azt hangsúlyozza, hogy a dialógus terének és tétjének felvázolása nem az első lépés, hanem egyáltalán csak a másik megismerésén keresztül juthatunk el saját kérdéseink megfogalmazásához. A kérdéseket a másikhoz kell intéznünk és nem saját monológjaink erősítéséhez – akkor tudhatom, hogy milyen kérdéseim lehetnek a másikhoz, ha előtte odafordulok hozzá; ennek a kulturális odafordulásnak volt az ünnepe a Pázmány Egyetemen megrendezett konferencia és a hozzá kapcsolódó rendezvények.

Egy hosszabb távú együttműködés reményében az érdeklődők számára első lépésként a konferencia anyaga kötet formájában is elérhető lesz a PPKE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány Intézetének Vallás – média – nyilvánosság kutatócsoportja által a Gondolat Kiadónál megjelentetett sorozatban.

Forrás és fotó: PPKE Kommunikáció- és Médiatudomány Intézet

Magyar Kurír