Közösség, részvétel, misszió – A szinodalitásról tartottak konferenciát a Sapientián

Házigazdaként Fehérváry Örs Jákó OSB, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora köszöntötte a résztvevőket. Mint kiemelte, örömmel adnak teret ennek a konferenciának, hiszen a szinodalitás kérdéséről már sokszor volt szó a főiskola különböző rendezvényein.

Michael Wallace Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa köszöntőjében rámutatott, a szinodalitás, mely alapvető aspektusa az Egyháznak, minden szint találkozását magában foglalja.

Három alappillére a közösség, a részvétel és a misszió.

A nuncius a következőkben az ajándékok megosztásáról és a misszióról beszélt. Előbbi azt jelenti, hogy minden egyes rész a maga különleges ajándékaival járul hozzá a többi rész és az Egyház javához. Nagy szerepe van ebben a hivatások, a karizmák és a szolgálatok kapcsolatának. Minden karizma érték, ezek teszik lehetővé az evangélium hirdetését. A szinodalitásnak fontos része a béke építése, a közös otthon gondozása; e mellett felhívja a figyelmet a gazdasági egyenlőtlenségre, a szekularizáció előretörésére, a migráció jelenségére – mutatott rá Michael W. Banach apostoli nuncius. Jellemzője az alázat, a meghallgatásra való nyitottság, az őszinte párbeszéd, a hídépítés, a bűnbánat és a megtérés – zárta köszöntőjét a nuncius.

A világegyház szinodális megújulásának gyümölcseiről tartott előadást Nathalie Becquart XMCJ nővér, a Szinódus Főtitkárságának altitkára. A szinodalitás tulajdonképpen cselekedve tanulást jelent, hiszen nekünk magunknak is résztvevőivé kell válnunk ahhoz, hogy megértsük a lényegét. Ez egy „lelki megújulás és strukturális reform”. A szinodális Egyház meghallgat.

A szinodalitás ajándék a világ számára – emelte ki Nathalie Becquart nővér. Első gyümölcse a csend, de abban is segít, hogy megtapasztaljuk az Egyház küldetését, belássuk, hogy az Egyház egyszerre isteni és emberi.

A szinodális út egy átalakító folyamat, melynek fontos eleme a Lélekben folytatott, imával átjárt párbeszéd.

A szinodális Egyház egy kapcsolatokra alapuló Egyház, melyben senki nem hoz egyedül döntéseket, átláthatóság és elszámoltathatóság jellemzi, e mellett a nőknek is nagyobb szerepet szán. A szinodalitás felértékeli a helyi egyház szerepét, rámutat a képzések és az ökumenikus párbeszéd jelentőségére. Becquart nővér arra biztatott mindenkit, hogy a püspöki szinódus záródokumentumát kis közösségekben is olvassák.

Német László SVD bíboros, belgrádi érsek a szinóduson szerzett személyes tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, a római lakóhely kiválasztása sajátos szempontokat követett. Volt, akinek már jól megszokott helye volt, míg másokat véletlenszerűen helyeztek el, ez pedig alkalmat adott új kapcsolatok kialakítására. Az étkezések is lehetőséget adtak arra, hogy a résztvevők találkozzanak egymással. Német László bíboros – élményszerű előadásában – kiemelte, hogy a szinódusnak hetven olyan résztvevője volt, akik eddig nem voltak jelen hasonló tanácskozáson.

A szinódus fő vitapontjait és lényegi újdonságait Csiszár Klára pasztorálteológus ismertette. Az előadó bemutatott egy képet a II. Vatikáni Zsinatról és a szinódusról. A különbség szembetűnő volt: a második képen állók közé akár magunkat is el tudtuk képzelni. A szinodális Egyház a részvétel lehetőségét jelenti. Az előadó rámutatott: a reform hívei az idők jeleire szeretnének reagálni, míg annak ellenzői a tanítóhivatalra hivatkoznak. A szinódus a hagyomány, a tanítóhivatal működése és az idők jelei között kapcsolatot lát, ezzel pedig lehetőséget nyújt pasztorálteológiai megközelítésre.

A szinódus a kritikai önreflexiót is sajátosan értelmezi, ráirányítva a figyelmet a már említett átláthatóságra és elszámoltathatóságra.

Az Egyháznak tudatában kell lennie gyengeségeivel, ugyanakkor a kegyelem által kínált ajándékok jelentőségével is. A misszió nem toborzást jelent, a szinodális Egyház önmagából kilépő és befogadó Egyház – mutatott rá az előadó. A szinodális megközelítés nagy hangsúlyt helyez a keresztségben kapott kegyelem kiaknázására, mely jog és egyben kötelesség is.

Párbeszédben a Lélekkel, párbeszédben a papsággal címmel tartott előadást Varga László kaposvári megyéspüspök.

Megtérés nélkül nincs megújulás

– hangsúlyozta az előadó. Ez azt is jelenti, hogy előítéleteinken, megrögzöttségeinken is túl kell lépnünk. A Lélekkel való párbeszéd alázatra nevel. A kaposvári egyházmegyei zsinatról megemlékezve két jellemző felfogást emelt ki a megyéspüspök: „Úgysem fog történni semmi; csak ne történjen semmi.” A papi rekollekciók a szinódus főbb témáiról szóltak. – számolt be Varga László.

A „bizalom zarándokútján” minden dél-somogyi, szórványban szolgáló papot felkeresett a saját plébániáján. Sokan látták közülük a problémákat, ám a megoldást legtöbbször nem találták, így örömmel vették a megkeresést. A megyéspüspök tervezi a világiak felkeresését és meghallgatását is. Olyan imaközösségeket szeretne létrehozni, melyek a Szentlélekre figyelve kutatják, hogy mit jelent a tanítványi lét.

A hazai szinodális kezdeményezésekről – mint például a Duna-parti iskola, az Egyház2030 és a Megújul kezdeményezés – Gulyás Péter és Guba András SP beszélt. A plébániai szinodális jellegű beszélgetésekhez idő, támogatás és imádságos lelkület szükséges – mutatott rá Gulyás Péter. A szinodális munka egy folyamat, melyből nem lehet kihagyni a meglepetések Istenét. A szinodalitás a forma forradalma is, ennek jellemzői:

nem a szöveg a lényeg, hanem a közeg; meghallgatnak megszakítás nélkül; bátran szólhatok; hagyom, hogy a másik inspiráljon.

A Megújul.hu a magyar Egyház szinodális reformját segíti. A Duna-parti iskolát egy szinodalitásról szóló konferencia inspirálta, melyet egy kurzus követett a Sapientián. Tanulmányok, kiadványok foglalkoztak a szinódus legfontosabb témáival.

Guba András SP hangsúlyozta, az egyházi gondolkodásban a kisebbség és a hierarchia is azt várja, hogy őt hallgassák meg. Pedig a kérdés valójában az, hogy én kit nem hallgattam meg eddig.

A szinódus és a délutáni beszélgetések fókusztémáit Görföl Tibor teológus ismertette. Napjainkra az egyházi lét és a hagyomány is elvesztette a magától érthetőségét. Fontos kérdések merülnek fel: Mi változhat? Mit jelent valójában a válság? Mi fér bele a sokféleségbe, és mi az, ami már megtöri az egységet? Yves Congar OP francia teológus szerint a változás hiteles módjának négy szempontja van: Nem másik, hanem másféle Egyházat kell létrehozni, melyben a pasztorális tevékenységnek van elsőbbsége.

Folyamatos kapcsolatra van szükség a centrum és a perifériák között, hiszen az előremutató kezdeményezések szinte mindig a perifériákról indulnak el.

Meg kell tanulnunk az elhúzódó időt tisztelni, a pontszerű változás hatalmaskodáshoz vezet. A reformnak vissza kell nyúlnia az eredethez – Jézus Krisztushoz és az evangéliumhoz. Ferenc pápa gondolkodásában is tetten érhetjük ezt: a valóság fontosabb az eszménél, az egész több mint a rész, az idő elsősége a térhez képest, az egység a konfliktus felett áll.

Ezt követően a résztvevők kiscsoportos beszélgetéseken járták körül a szinódus kulcstémáit, majd kerekasztal-beszélgetésre került sor a szinódus magyar nyelvű résztvevőivel: Német László SVD bíboros, belgrádi érsekkel; Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspökkel; Szabó Péter görögkatolikus kánonjogásszal és Csiszár Klára pasztorálteológussal. A moderátor Görföl Tibor teológus volt.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír