Martos Levente Balázzsal ünnepelt a húszéves Krisztus Király Missziós Központ

A Krisztus Király Missziós Központ 2005-ben jött létre. Erdő Péter bíboros 2006 nagyböjtjében áldotta meg a Csizy és Lukács Kft. alapítói, Csizy Dezső és Lukács Ferenc adományából létesített evangelizációs helyiséget. A Karizmatikus Megújulás, a Regnum Christi, a Szent András Evangelizációs Iskola és az Új Jeruzsálem Közösség kapott itt otthont, melyek együtt és külön-külön is végzik missziós munkájukat. Mindnyájan számos evangelizációs eseménynek adnak helyet: kurzusokat, lelkigyakorlatokat, lelkinapokat és imaesteket is tartanak. Főállású és részmunkaidős munkatársak mellett önkéntesek százai dolgoznak itt. 

Amikor az ukrajnai háború kitört, együtt segítettek hatvan menekültnek, két hónapon keresztül adtak nekik szállást a lelkigyakorlatos helyiségeikben 

– mondja el Kollár Ágnes, a Regnum Christi mozgalom magyarországi vezetője, az ünnepi esemény főszervezője.

A szentmisét Martos Levente Balázzsal együtt mutatta be Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára; Justin Prigge LC, a Krisztus Légiója Kongregáció elöljárója; Egervári Dániel LC és Szász Csaba LC; szolgálatot teljesített Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem Közösség vezetője; a zenei szolgálatot pedig Csiszér László és az Új Jeruzsálem Közösség tagjai végezték.

Az olvasmány Mózes első könyvéből az ember teremtéséről és Isten parancsáról szólt: a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél, mert ha egyszer arról eszel, meg fogsz halni.

Szent Márk evangéliumának részlete Isten parancsainak és az ember hagyományainak ellentmondásait állította középpontba annak apropóján, hogy Jézus tanítványai tisztátalan kézzel ettek, amivel megbotránkoztatták a farizeusokat.

Homíliájában Martos Levente Balázs először a Teremtés könyvének első fejezeteiből vett részlethez fűzte gondolatait. Mint mondta, minden évben húsvét éjszakáján átelmélkedjük, hogy Isten megteremti a világot, kiválasztja és vezeti népét, valóra váltja ígéreteit azzal, hogy

elküldi Fiát, aki minden egyes ember történetét magára veszi.

A keresztény misztérium, az üdvösség teljes isteni terve megjelenik húsvét éjszakáján.

A világ megteremtésének hatnapos elképzelés szerinti leírása és a bűnbeesés elbeszélése által magyarázatot kapunk arra, miért olyan a világunk, amilyen: különleges, szép, de tele van feszültséggel és fájdalommal. A Teremtés könyvének első fejezetében rácsodálkozunk, milyen gazdag a világ, a másodikban felfedezzük, hol van az ember helye benne, a harmadikban pedig megértjük, miért nem tökéletes mégsem, ami körülöttünk van.

A teremtés minden napjának végén elhangzik: „látta Isten, hogy jó”, de amikor az elbeszélés az ember teremtéséhez ér, ezt olvassuk: „látta Isten, hogy nagyon jó, amit alkotott” – mutatott rá a püspök. „Engedjük ezt magunkhoz közel, fogadjuk be, hagyjuk, hogy amit nehezen tudunk magunkban elfogadni, azt a Jóisten kezdje el gyógyítani.

Szükségünk van arra, hogy Isten mondja ki: »jó vagy, elég jó vagy«”

– bátorított.

Ugyanakkor rámutatott, mennyire félelmetes az az ív, mely ettől elvezet addig, hogy az ember kiűzetik az Édenkertből. Jézus az evangéliumban kimondja, az ember szívéből származik minden csalás, gonoszság, tisztátalanság, kapzsiság, léhaság és minden gonosz gondolat. Akire tehát Isten azt mondta, nagyon jó, képes arra, hogy a gonoszság forrása legyen. Néha fájdalmasan azt látjuk, hogy nemcsak az egyénre, hanem

a közösségekre is leselkedik a veszély: ami gyönyörűen, áldásosan indult, zsákutcába tud torkollani, amiből emberileg szinte nincs is kiút

– tette hozzá, majd idézte Jean Vanier gondolatait: gyakran a közösségek egy nagy adag Istenbe vetett bizalommal kezdenek, aztán bőséges bankszámlákkal fejezik be az életüket.

Ami megóv minket a folytonos hanyatlástörténetektől a közösségünkben és egyéni életünkben, az a hálaadás

– hangsúlyozta. – Az embernek vissza kell találnia az élete forrásaihoz, mint ahogyan a tíz meggyógyult leprásnak is vissza kellett mennie ahhoz, aki az új életet adta számukra. Rá kell eszmélni, honnan indultunk, mit akartunk, vissza kell térni a kezdet kegyelméhez. Emellett az is fontos, hogy rátekintsünk azokra a dolgokra, melyek által kilépünk a megszokott kényelmünkből, hogy aztán

az új helyzetben olyan szegényen és kiszolgáltatottan álljunk Isten színe előtt, amelyben ő megint csodát tud tenni.”

A szentmise végén Kunszabó Zoltán megköszönte a püspöknek, hogy együtt ünnepel velük. Jelenléte felidézte Erdő Péter bíboros majdnem húsz évvel ezelőtti látogatását, amely által érezhették, fontosak az Egyháznak. A közösségek nevében Kollár Ágnes adott át ajándékot.

Az ünnepség a közösségek bemutatkozásával és hálaadásával folytatódott. Kollár Ágnes ismertette először a missziós központ létrejöttét és történetét. A diavetítés során láthattuk az adományozókat, és ahogyan 2006 nagyböjtjén Erdő Péter megáldotta a misszió termeit. Kunszabó Zoltán ekkor adta át az Új Jeruzsálem Közösség statútumát a bíborosnak.

A Szent András Evangelizációs Iskola nevében Mátyás Krisztina adott hálát az elmúlt húsz évben itt tartott kurzusokért, melyeken emberek százai találkozhattak Istennel. A Fülöp- és az Új élet Krisztusban kurzusokon felismerhették a Mennyei Atya feltétlen szeretetét, és Isten tanítványaivá válhattak. Emmausz-kurzusokon megismerhették a Szentírást és felfedezhették Jézus jelentlétét az Eucharisztiában. Jézus a négy evangéliumban elnevezésű és még számos más kurzusuk mellett különböző képzéseket adtak az evangelizációs szolgálatot végzőknek. Mátyás Krisztina hálát adott a rengeteg imaestért, dicsőítésért, közbenjáró imaestért is, melyeken megtapasztalták Isten közelségét, végtelen kegyelmét.

A Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Szövetségét Végh Zoltán elnök és Pádár Tamás irodavezető mutatta be. Hatvan közösségből áll a szervezet, melyhez szorosan véve kétezer fő tartozik, de szórványban 4-5 ezren is lehetnek. Harminc év alatt konferenciákat, országos karizmatikus találkozókat, teológiai napokat szerveztek. Megemlékeztek a 2007-es városmisszióról, melynek „főhadiszállása” is a missziós központban volt, valamint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, közösségeik együttműködéséről. A Karizmatikus Megújulás táboraiban nyaranta hatszáz fiatal jön össze, Lelkes napokon kétszáz, de az ifjúságpasztoráció keretében iskolai evangelizációkat, lelkinapokat is tartanak, a médiamissziójukon keresztül sokakat érnek el.

Az Új Jeruzsálem Közösség vezetője, Kunszabó Zoltán ismertette, a kezdetekkor kérő imáikra jöttek emberek, akikből közösség született. Az egykor vadócnak tartott keresztény fiatalokból álló közösség egyre inkább kereste, hogyan tudja szolgálni az Egyházat. A városmisszió szervezésekor ez meg is valósult, sok feladatot láttak el a 2007-es alkalmon. Kunszabó Panni álmából megszületett a Csak Egyet Szolgálat is, ahol az evangéliumot megélve hajléktalan embereken segítenek. Tíz éve megalakult fiataljaikból a Fúzió közösség. Kunszabó Zoltán kiemelte: „2020-ban az Úr elkezdte küldeni a 20–25 éves fiatalokat. Kedden hatvanan, csütörtökön hetvenen járnak ide olyanok, akik mint a szivacs, hallgatni akarják Isten szavát, imádkozni, fejlődni akarnak.”

A Regnum Christi vezetője, Kollár Ágnes mutatta be közösségét, mely 1996-ban jelent meg Magyarországon, és amely világszerte, de főként az amerikai kontinensen terjedt el. Négy ága van a Regnum Christinek: papok, laikusok, megszentelt életű nők és férfiak. Magyarországon a légiós atyák és a laikusok vannak jelen 59 taggal, de több százan élik a lelkiséget. A Szent II. János Pál Pápa Iskolaközpont a Regnum Christi mozgalomhoz tartozik. Kollár Ágnes beszámolt a rengeteg közösségről, mely az egészen kicsiktől kezdve minden korosztályt megszólít. Fiataljaik a misszióval bejárják az egész Kárpát-medencét.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír