Mindenki maga dönti el, kibontja-e a Szentlélektől kapott ajándékot – Bérmálás a budai cisztereknél

Május első szombatjának délutánján a Szent Imre-templomban a jelenlévők – bérmálkozók, bérmaszülők, családtagok, barátok – már a szertartás megkezdése előtt elmerülhettek a lelkesítő Szentlélek-hívó és -dicsőítő énekekben, melyeket a szentmisén zenei szolgálatot teljesítő Schönstatt közösség tagjai adtak elő Csermák Péter vezetésével.

A szentmise kezdetén Szkaliczki Örs OCist plébános köszöntötte Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspököt, aki a szentség kiszolgáltatására érkezett. Mellettük Varga János, a bécsi Collegium Pazmanianum rektora koncelebrált.

Fábry Kornél püspök szentbeszédében közvetlen hangnemben, személyes élményein keresztül mutatta be, mit jelentett számára a bérmálás. Elmondta, hogy húszévesen bérmálkozott, de a megtérése „csak” huszonkét esztendős korában történt meg – egy Szentlélek-szeminárium és a hozzá kapcsolódó életgyónás eredményeként. Előtte várta és hiányolta a csodákat az életében, ezután viszont megérezte a Szentlélek áradását. Hozzátette: reméli, hogy a bérmálkozók is megtapasztalhatják a Szentlélekkel való találkozás élményét, de nem szabad csüggedni, ha esetleg mégsem azonnali lesz a „hatás”. Türelmesnek kell lenni, hiszen a szentség hatása nem biztos, hogy rögtön látványos módon jelentkezik az életünkben.

Gondolatait tovább fűzve Fábry Kornél kitért arra, hogy a három isteni személy közül a Szentlélek az, akivel „nehéz mit kezdeni”. Ő a legmegfoghatatlanabb számunkra, az ábrázolásmódja is rendkívül változatos. Hol galambként, hol tűzként, hol vízként, vagy akár szélzúgásként olvasunk róla a Szentírásban, valójában azonban Ő a harmadik isteni személy, akit megkapunk a szentséggel. Elmondta, hogy annak idején csalódásként élte meg, amikor megtudta, hogy a bérmálást végző püspök a következőt fogja mondani: „Vedd a Szentlélek ajándékának jelét.” Úgy érezte, mintha ez egyfajta „leértékelése” lett volna az ajándékozásnak. Hogyan lehetséges ez? Nem magát az ajándékot kapja meg, csak annak a jelét?

Természetesen a szentség mélyebb értelmét feltárva a püspök mindenki számára érthetővé tette, hogy az igazi ajándék maga a Szentlélek, melyet a bérmálás során megkapunk. Az ajándék jele pedig a krizma, mellyel a bérmálkozók homlokát megkeni a szertartást végző püspök. A bérmálkozást követően pedig mindenki maga dönti el, hogy „kibontja-e” az ajándékot. Ez mindenképpen egy hosszabb folyamat, azonban az biztos, hogy a Szentlélek megtermi a maga gyümölcseit. Fábry Kornél azt kívánta a bérmálkozóknak, hogy minél több gyümölcsöt teremjenek, szűkebb és tágabb környezetük örömére, majd tréfásan arra kérte a jelen lévő rokonokat, később figyeljék a termő gyümölcsöket.

Fábry Kornél ezután elmondta, hogy a bérmálás a harmadik beavató szentség a keresztség és az Oltáriszentség után; a keresztény nagykorúság szentsége. Kiemelte, hogy a vételével felelősséget is kapunk az Egyháztól. Majd Ferenc pápa szavait idézte a bérmálkozók számára: „Nem az Egyház jövője, hanem a jelene vagytok.” Gondolatait pedig azzal zárta, hogy a bérmálkozók élete legyen példa mindenki előtt.

Forrás: Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia 

Fotó: Pávó János

Magyar Kurír