„Ki kell hozni a legjobbat abból, amit Isten adott” – Huszonöt éve fut Forrest Gump

A történet főhőse a gyenge szellemi képességű Forrest Gump (Tom Hanks), akinek életútját kisgyermekkorától kezdve kísérhetjük végig, az ötvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig. Forrestet a mamája (Sally Field) egyedül neveli, mert az apja a szabadság bűvöletében élve elhagyta őket, és azóta nem tudnak róla semmit. Másokért élő felelősségtudat, illetve senkit, csak önmagunkat figyelembe vevő, mindenki elé helyező felelőtlenség áll szemben egymással. Forrest halmozottan hátrányos helyzetű, hiszen a fentiek mellett a lábával is gondok vannak, járógépet kénytelen viselni. Bár az érte tigrisként harcoló mamája eléri, hogy olyan iskolába járhasson, ahová a teljesen egészséges gyerekek, diáktársai csúfolják, testileg is bántalmazzák. Sorsa a kitaszítottság, az egyetlen, aki szeretettel közeledik hozzá, a kis Jenny (Robin Wright Penn), aki élete szerelme lesz. Jenny ugyancsak átéli a kitaszítottságot, a peremre kerülést: anyja meghal, az apja neveli egyedül, de rendszeresen megrontja.

A történetet maga Forrest meséli el, egy padon ülve, a mellé telepedő, buszra várakozó, különböző korú, nemű és színű embereknek. Gyakran hivatkozik az édesanyjára: „mama azt mondta, hogy Isten tele van csupa titokkal” – ez akkor hangzik el, amikor a gyermek Forrest és Jenny elbújnak a kalászosban a kislány pedofil apja elől. Jenny azért imádkozik, hogy szárnya nőjön, hogy elrepülhessen messzire. Ehelyett a rendőrség érkezik, az apját börtönbe zárják, őt pedig a nagymamájához viszik, aki ettől kezdve neveli. Egy másik idézet a mamától: az élet tele van csodákkal. A járógéppel bicegő Forrestet diáktársai bántalmazzák. Jenny biztatására – az azóta szállóigévé vált „Fuss, Forrest, fuss” – rohanni kezd, és ettől kezdve lekerül lábáról a járógép, ő pedig különleges futógyorsaságának köszönhetően híres amerikai futballista lesz, és még a főiskolát is elvégzi. Emellett megjárja Vietnámot, háborús hős lesz, nemzeti híresség, mint a még ebben a sportágban egyeduralkodó kínaiakat is legyőző pingpongozó, rákászhajó kapitánya, ultramaraton-futó.

Forrest sok mindent átél, de csak keveset ért meg a dolgok lényegéből. A rossz teljesen hiányzik belőle, ösztönösen cselekszi a jót. A vietnámi háborúban, életét kockáztatva, megmenti több társa életét. Legjobb barátja, Bebe (Mykelti Williamson) meghal ugyan, de miután Forrest gazdag ember lesz, az egész családjáról gondoskodik.

Forrest Gump egész életét végigkíséri a Jenny iránti olthatatlan szerelme, ami túléli az időt, a távolságot, a többszöri elutasítottságot is. A lány híres színész-énekesnő szeretne lenni, de kudarcot vall. Polgárjogi harcos lesz, szabados életet élő, drogmámorba merülő hippi, szétesett személyiség. Életútja annak is bizonyítéka, hogy a gyermekkori szexuális erőszak mély, soha be nem gyógyuló sebet ejt az áldozat lelkén, könnyen lehet, hogy miközben egy életen keresztül keresi a tisztulást, képtelen lesz elfogadni a valódi szeretetet. Forrest feltétel nélkül szereti Jennyt, nem érdekli, hogy sokáig nem kap tőle viszonzást, egész lényét betölti ez az érzés. Az isteni gondviselés jeleként értelmezhető, hogy a hosszú ideig bolyongó és sokszor eltévedő Jennyt Forrest mindvégig visszavárja, az egyetlen biztos menedéket jelenti a lánynak, aki bár sokszor elbukik, a fiú soha nem tesz neki szemrehányást. Korlátokat nem ismerő irgalom és szeretet az, amit érez a lány iránt. A rengeteg viszontagság után beteljesült, majd tragikusra fordult szerelmük egyike a filmművészet leggyönyörűbb és egyben legszomorúbb érzelmi kapcsolatának: a lány meghal, de tovább él szerelmük gyümölcse, a gyermek Forrest.

Az isteni gondviselés az említett eseteken kívül is végigvonul a filmen, kezdve attól, hogy a gyenge képességű Forrestet az édesanyja féltő szeretettel veszi körül. Megjelenik ez a vietnámi háborúban lábait vesztő Dan hadnagy esetében, aki felelősségre vonja Forrestet, amiért megmentette őt, szerinte ugyanis az ő sorsa, küldetése az lett volna, hogy hősi halált haljon. A testileg megcsonkult Dan hadnagy megkeseredett, agresszív emberré válik, gyűlöli Istent, baromságnak tartja az „Isten megsegít” című, hitet kifejező mondást. Nem hisz a mennyországban, szemben Forresttel, akinek hite természetes, lelkének mélyéről fakad, szemernyi kétség sincs benne, hogy üdvözül. Egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, többféle jelentést kifejező jelenetek követik egymást: Dan hadnagy istenkáromlása, Jenny több ezer kilométerre tőlük fellép egy tízemeletes ház párkányára, hogy levesse magát, de az utolsó pillanatban visszaretten. Isten kegyelme akkor is működik, amikor nem veszünk róla tudomást. Majd megint Dan hadnagy szitkozódását halljuk, amiatt, hogy hiába hajóztak ki a tengerre, egyetlen rákot sem fogtak. Közben hurrikán tombol. A halcsodára gondolhatunk az evangéliumból, amikor Jézus elhívja az első tanítványokat (Lk 5,1–11) és a viharjelenetre (Mt 8,23–27). A hurrikán minden hajót elpusztít, csak Forrest és Dan hadnagy rákászhajóját nem, amit Forrest Jennyre keresztelt. Több mázsányi rákot fogtak, akárcsak Péterék halat az evangélium szerint. Ez a csodás rákfogás alapozza meg gazdagságukat. Dan hadnagy pedig, bár nem mondja ki, „megkötötte a békéjét Istennel”.

A film alapgondolatát Forrest haldokló édesanyja fogalmazza meg, amikor azt mondja fiának: „Azt hiszem, arra rendeltettem, hogy a mamád legyek. Igyekeztem jól csinálni.” Hozzáteszi: életünkben az a legfontosabb, hogy ráébredjünk, mi a rendeltetésünk. „Ki kell hozni a legjobbat abból, amit Isten adott.”

Ahogyan azt Forrest Gump is teszi, a maga végtelen egyszerűségében és jószívűségében. Szegényen és gazdagon is megmarad tisztának, soha nem helyezi magát előtérbe, teszi a dolgát, mindig mások javára. Belső szükségletből cselekszik, nem vár senkitől viszonzást. Nem hirdeti az Igét, hanem éli, valódi tanúságtevőként.

Fotó: Wikimedia Commons

Bodnár Dániel/Magyar Kurír