„Közös zarándoklatunk jel a világnak” – Justin Welby canterburyi érsek az afrikai ökumenikus útról

A közös sajtótájékoztatót követően Welby érsek a következőket mondta a béke ökumenikus zarándoklatáról, amelyet Ferenc pápával és a Skóciai Egyház közgyűlésének elnökével, Iain Greenshields lelkésszel együtt tett meg.

– Érsek úr, milyen benyomásai vannak a dél-szudáni látogatás végén, amely zarándoklatot a pápával és a Skóciai Egyház közgyűlésének moderátorával közösen tette meg, hogy elősegítsék a békét és a kiengesztelődést a polgárháború és szegénység sújtotta országban?

– Úgy gondolom, hogy az utazásnak egyrészt helyi szinten, Dél-Szudánban van hatása, amire még visszatérek, másrészt globálisan.

Az a tény, hogy három vallási vezető – minden bizonnyal a reformáció óta – most először együtt utazott, s amely reformáció előtt a három egyházból kettő nem létezett, a béke és a kiengesztelődés reményének jele szerte a világon.

Ha azok, akik 150 évet egymás gyilkolásával és a következő háromszáz évet egymás elítélésével töltötték, most képesek arra, hogy együtt keressék a békét és a kiengesztelődést, akkor bárki képes erre. Általában nem, de most azt a gyűrűt viselem, amelyet VI. Pál pápa adott Michael Ramseynek (canterburyi érsek 1961 és 1974 között – a szerk.) az 1960-as években, az egyházaink közötti kapcsolat első jeleként. Ez a kapcsolat – ez a gyűrű – és a lelkipásztori bot – amelyet a pápa 2016-ban adott nekem – együtt beszélnek a szív megtéréséről. Ezzel rá is térek Dél-Szudánra.

Szemléletváltásra van szükségünk. A Lélek vezetése az egyházakban, különösen a karizmatikus mozgalmon belül és a gyülekezetek között, úgy vélem, sok korlátot ledöntött közöttünk, és lehetővé tette számunkra, hogy megéljük az ökumenizmust; tehát az ökumenizmus megvalósult.

A II. világháború és az utána következő időszak, valamint a vasfüggöny és a kommunizmus a szenvedés ökumenizmusát adta nekünk. A harmadik pedig a béke evangéliumának ökumenizmusa, hogy azt együtt hordozzuk, mind a fizikai békéért a háborúban, mind az emberi szívben való békéért. Dél-Szudánban az én kiáltásom és imádságom az volt, hogy a vezetők szíve változzon meg. Amikor az elmúlt napokban beszédet tartottam, hallani lehetett a tömeg kiabálását, amikor bármelyikünk is a békét, a nők biztonságát és a korrupció megszüntetésének szükségességét említette. Dél-Szudán népe a békét követeli. A vezetőknek meg kell adniuk.

– Ez a közös zarándoklat nagy jel a világ és az ökumenizmus számára is, ahogy Ön mondta. Lehet-e jelentősége a jövőre, más országokra és más helyzetekre nézve? Lehet, hogy ez egy új módja annak, hogy a keresztények együttműködjenek a békéért és a kiengesztelődésért, még akkor is, ha különböző egyházakra és felekezetekre oszlanak?

– Ha ez egy párbeszéd lenne, feltenném a kérdést: Hány ember támadt fel húsvétvasárnap a halottak közül? Egy. Hogyan lehetünk tehát sok egyház? Szóval mit tegyünk ezzel kapcsolatban? Egyetlen feltámadás van, amely életünk forrása. Egy keresztre feszített Isten van, aki a mi megbocsátásunk forrása. Egy Lélek van – amint Pál mondja a Korintusiaknak írt első levelében –, aki az Egyház életének és a mi megajándékozottságunknak a forrása. Isten mindent megtett azért, hogy lehetővé tegye számunkra a megbékélést; csak az emberi büszkeség az, ami ellenáll neki. Az is lehetséges, hogy ez nem tudatos büszkeség, hanem olyasmi, mint azoké a pároké, akikkel házassági tanácsadáson találkoztam, és akik több évig külön életet éltek. Hozzászoktak, hogy külön vannak. Szerintük ez normális. Folyamatosan emlékeztetni kell magunkat, és remélem, hogy ez az utazás arra emlékezteti az embereket is, hogy

az a természetes, hogy az Egyház egyként működik. Az a rendellenes, ha versengünk.

Nem tudom, milyen mélyre hatolt az ökumenizmus. Nagyon kiterjedt, de nem vagyok biztos benne, hogy elég mélyen benne van a világ sok keresztény vezetőjének szívében. Mindannyiunknak szükségünk van a Krisztussal való személyes találkozásra, aki hív minket, és azt mondja: „Kövess engem”, nem pedig engem, és őt és őt, és így tovább.

Fordította: Hollósi Judit

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír