Jubileumi horvát zarándoklatra gyűltek össze a győri Könnyező Szűzanyánál

„Köszönetet mondunk ma Istennek – fogalmazott a szentmise főcelebránsa –, hogy 325 évvel ezelőtt az Istenszülő az együttérzés könnyeivel ajándékozott meg bennünket ebben a székesegyházban, és hálát adunk azért is, hogy ötven esztendeje mi, horvátok is együtt ünnepelhetünk és köszönthetjük anyák napján a mennyei Édesanyát. Nehéz kommunista időkben kezdődött e zarándoklatunk, nagy kegyelem, hogy ma is itt lehetünk.”

Benkovich Ferenc atya, akinek nevéhez kapcsolódnak a hivatalos horvát zarándoklatok kezdetei, megemlékezett azokról az édesanyákról, akiknek serege annak idején betöltötte a győri székesegyházat, s akik nemcsak az anyanyelv szeretetét adták tovább gyermekeiknek és unokáinak, hanem a Krisztusba vetett hit értékekét és megtartó erejét is: „hitben és vallásosságban neveltek bennünket. Hálát adunk azokért, akik még köztünk vannak, köszönettel imádkozunk a már elhunytakért.”

A húsvéti vasárnap olvasmányának apostoli válasza – „inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” – valójában az emberi élet kulcskérdésére irányítja a figyelmet a szónok szerint: „Van-e helye a feltámadt Üdvözítőnek a mi életünkben? Az emberi élet sötétségei, bűnei közepette a feltámadás hite nem tűnik egyszerűnek, az apostolok is olyan nehezen ismerték fel az Urat, mégis a küzdelmük és az Úrral való találkozás megerősítette őket a tanúságtételre.”

„Jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” – hangzott az evangéliumi kérdés. Ferenc atya válaszában kiemelte, hogy „ha az ember valóban szereti Krisztust, nincs mitől, nincs kitől félnie. Az apostolok vállalták a jézusi életet, amelynek az örömök mellett része a megszégyenítés és a nevetségessé tétel is. Vállaljuk-e mi is? Ha igen, nekünk sem kell félnünk senkitől és semmitől, mint ahogy az apostolok sem féltek, sőt inkább örültek, hogy vállalhatták Jézus Krisztusért a szenvedést is”.

Az első anyák napi horvát zarándoklatra 1972-ben került sor Benkovich Ferenc pápai prelátus kezdeményezésére. A vérrel könnyezés 300. és a horvát búcsúk kezdetének 25. évfordulóján, 1997-ben Isten szolgája Franjo Kuharić bíboros, zágrábi érsek mutatott be szentmisét a győri székesegyházban. 1999-ben pedig Pápai Lajos győri püspök meghívására a kismartoni, a szombathelyi és a nagyszombat-pozsonyi főpásztorok, akiknek egyházmegyéiben a gradistyei horvátok élnek, az összetartozás kifejezéseként együtt zarándokoltak a győri Könnyező Szűzanyához.

A Horvát Katolikus Egyház püspökeinek látogatása után a világjárvány idején sem maradtak el a búcsúk: 2020-ban a Tihanyi Bencés Apátságból vezetett az online térben közvetített imaórát Mogyorósi Ányos bencés atya, a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsának vezetője; 2021-ben pedig Veres András győri megyéspüspök mutatott be szentmisét a zarándoklati napon, amelyen Egresits Ferenc győr-bácsai plébános szólt a hívekhez.

Forrás: Mogyorósi Ányos OSB / Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsa

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír