A szöveghű bibliafordítás és a parafrázis érvénye – Kocsis Imre professzor kapta idén a Gnilka-díjat

A nagy múltú szegedi szentírástudományi fórum, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia elsődleges célja idén az 1980 és 2022 között keletkezett magyar és idegen nyelvű bibliafordítások szövegének áttekintése, illetve olyan magyar vagy más nyelvű bibliai parafrázisok vizsgálata volt, amelyek segítették a Szentírás köznyelvi megértését, az Isten üzenetével való találkozást.

A tudományos konferencián ezekről a témákról előadások, vitafórumok keretében osztotta meg egymással gondolatait a harminckét meghívott magyar és külföldi kutató, akik Japánból, Németországból, Horvátországból, Szlovákiából és más országokból érkeztek hazánkba. Idén az erdélyi biblikusokat Oláh Zoltán professzor (Gyulafehérvár) képviselte.

A tanácskozás első napján bemutatták a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete (SZEKI) által az általános és középiskolás tanulók – háromezer diák – körében végzett felmérést a bibliai fogalmak megértéséről.

Zólyomi-Katona Theodóra katekéta, a SZEKI munkatársa kérdésünkre elmondta: a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az iskolásoknak általában a szövegértéssel vannak komoly gondjaik, ezen a téren nemcsak a magyartanároknak, hanem a szülőknek is van feladatuk, például olvasásra biztatni a gyerekeket.

A fiatalok a régiesnek tekinthető bibliai szavakat (például: konkoly, balga) már egyáltalán nem értik, ugyanakkor aggasztó jelenség, hogy a saját – objektíve alacsony szintű – szövegértésüket az önértékelési skálán magasra helyezik.

A felmérést végzők nem látják értelmét egy új, a fiatalok nyelvén szóló bibliafordításnak, hiszen kérdéses, hogy mennyire lenne időtálló.

A katekéták feladata, hogy a hittanórákon a gyerekek számára parafrazeálják a bibliai példázatokat, akár úgy, hogy a diákok a saját szavaikkal fogalmazzák újra a történeteket, de mindenképpen érdemes lenne erősíteni az érzelmi bevonódást rajzok készítésével, vagy az események megjelenítésével, eljátszásával, a szentírási szövegek magyarázatánál pedig a fiatalok aktuális, hétköznapi tapasztalataiból kiindulva – mondta Zólyomi-Katona Theodóra.

Benyik György biblikus profeszor, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (SZNBK) igazgatója az idei rendezvény meghívójában kifejtette a parafrázis (körülírás, átfogalmazás, tartalmi idézés) fogalmát: egy mű – jelen esetben a bibliai szöveg – saját szavakkal való elmondása, átírása, értelmezése a népszerűsítés szándékával, vagy valamilyen művészi hatás elérése céljából, de tartalmilag hűségesen.

A konferencia másnapján többek között Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke beszélt a parafrázis lényegéről a tékozló fiú példázatát alapul véve, André Gide, Franz Kafka, Pilinszky János, Rainer Maria Rilke és Görgey Gábor írásait idézve.

Mint mondta, a parafrázis műfaját a költői, metaforikus forma jellemzi; fiktív elbeszélés, amely az olvasó hétköznapi tapasztalataira épít, egy bizonyos ponton pedig meghökkentést okoz, meglepően hat (extaravagáns), közelebb hozva a befogadóhoz Isten realitását.

A parafráziselbeszélés vége nyitott, egzisztenciális döntésre hív, és a döntési helyzet lehetőséget kínál a továbbmesélésre: egy megváltozott korban és más összefüggések közepette is kifejezésre juttatva a tartalmat, adott esetben az igehirdetés területén is hatékonyan segítve a bibliai üzenet átadását.

A szegedi konferencia számos előadása reflektált a szentírásfordítás „kultúrájára”, a nyelvi nehézségek áthidalására tett kísérletekre, az eredeti szöveghez és teológiai tartalomhoz való hűség fenntarthatóságáért, illetve az közérthetőségért folytatott küzdelemre a legújabb hazai és külföldi fordításokat is vizsgálva.

A jelenlévők többek között részletes elemzését és kritikáját hallhatták a Német Bibliatársulat innovatív, a teljes Szentírást átfogó fordítási projektjének (Basis Bibel, 2021). Ez a modern megjelenésű, egyszerű nyelvezetű, kommunikatív bibliafordítás a „digitális bennszülöttek” olvasási szokásaihoz kíván igazodni, számos értékes megoldással, egyúttal heves vitákat is kiváltva – mondta Németh Áron (Debreceni Református Hittudományi Egyetem, DRE), aki a folyamatban lévő magyarországi ökumenikus fordítás néhány részletéről is beszélt.

Ehhez a témához kapcsolódott Kránitz Mihály (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, PPKE HTK) előadása is, amelyben a professzor a francia, német és olasz nyelven készült egységfordításokat méltatta. „Ezek közül kiemelkedik a Traduction Oecuménique de la Bible (TOB), mely a katolikusok és a protestánsok mellett az ortodoxokat is egy asztalhoz ültette” – fogalmazott Kránitz Mihály.

Pecsuk Ottó (Károli Gáspár Református Egyetem) a közel ötven évvel ezelőtt az Amerikai Bibliatársulat kiadásában megjelent Good News Bible értékeiről beszélt: „A fordításban Eugene A. Nida bibliafordítási elvei érvényesültek; átvette a dinamikus nyelvi és egzegetikai megoldásokat, s azokat a közkedvelt King James Bible hagyományos nyelvezetével kombinálta.”

Kustár Zoltán (DRE) a protestáns Újfordítású Biblia (1975, 1990) legújabb revíziójának (2014) köznyelvi orientációjáról beszélt. A Revideált Újfordítású Biblia (RÚF, 2014) ószövetségi fordítói munkabizottságának vezetője azt bizonyította, hogy a RÚF „számos esetben maga mögött hagyta a formális megfeleltetés elvéből adódó fordítási megoldásokat, és ezáltal közelített a magyar köznyelvhez”.

Laurinyecz Mihály atya az „akadálymentesített Bibliáról” beszélt a hallássérültek jelnyelvének „parafrázisától” kiindulva az értelmileg akadályozott embereknek szóló bibliafordításig. 

A szakmai szimpózium keretében az idei Gnilka-díjas, Kocsis Imre biblikus professzor (PPKE HTK), a Szent István Akadémia alelnöke is előadást tartott. (A professzorral készült interjúnkat az Új Ember szeptember 3-i  számában olvashatják – a szerk.).

Kocsis Imre a Rómában oktató Simon T. László bencés szerzetes 2014-ben a Pannonhalmi Főapátság kiadásában megjelent Újszövetség-fordítását értékelte formai és nyelvi szempontból. Szövegelemzéseken keresztül mutatta be e fordítás erényeit, egyúttal rámutatott azokra a máig vitatott egzegetikai hátterű megoldásokra is, amelyekkel nem ért egyet e népszerűsítésre szánt munkában.

Kocsis Imre a fordítás – Simon T. László által megindokolt – formai újításairól, többek között a szentírási könyvek szakaszokra osztásának és alcímekkel való ellátásának nélkülözéséről szólva felvetette: érdemes lenne felmérni, hogy befogadói részről milyen a fogadtatása ennek az újításnak, valóban segíti-e a szöveg felfedezését, ahogy az a fordítói indoklásban szerepel.

*

Kocsis Imre professzor a konferencia második napján, augusztus 29-én a szegedi dómban megrendezett nagyszabású koncert keretében vette át a 2018-ban elhunyt Joachim Gnilka szentírástudósról elnevezett elismerést.

A megjelenteket, köztük Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök köszöntötte.

A laudációt Oláh Zoltán professzor (Gyulafehérvár) mondta.

A dómban megtartott reprezentatív díjátadó végén Benyik György, a SZNBK igazgatója kihirdette, 2024-ben Kustár Zoltán professzor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) kapja a Gnilka-díjat.

A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia idei előadásait jövőre kötetben is megjelentetik.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír