A tihanyi apátságban mutatták be az I. András tiszteletére kiadott emlékérméket

Az ünnepségen jelen volt Udvardy György veszprémi érsek is. Az emlékérme kibocsátásáról Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, az András király által alapított tihanyi apátságról, illetve az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélről Mihályi Norbert Jeromos tihanyi perjel, I. Andás király uralkodásának jelentőségéről pedig Gál András Sámuel bencés szerzetes beszélt a rendezvényen.

„I. András király” megnevezéssel 500 000 Ft névértékű egy unciás színarany, 15 000 Ft névértékű egy unciás színezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki az MNB az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából sorozat részeként. A sorozat első darabja a 2021-ben kiadott Szent István király emlékérme volt.

A korhű forrásmotívumokon alapuló emlékérméket Szilos András fémműves formatervező iparművész tervezte. A kivételesen alacsony példányszámban (500 db) megjelenő aranyérmék az idei emlékérme-kibocsátási program legértékesebb darabjai. A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket évfordulók, nemzetközi események alkalmából – mondta el Kandrács Csaba.

Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója I. Andrásról szólva elmondta, hogy országépítőként Szent István nyomdokaiba lépett. Az István halálát követő zűrzavaros időszakban anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-római Birodalom hűbéresévé vált volna. Az országépítő jelzőt emellett azzal érdemelte ki, hogy az országot dinasztikusan megosztotta fivérével, Béla herceggel, Szent István férfiági leszármazottjaként az államalapító király tiszteletét megalapozva, értékrendjét követve uralkodott.

1055-ben Tihanyban bencés monostort alapított, és az uralkodói szuverenitás megnyilvánulásaként okleveleket adott ki, köztük a tihanyi apátság alapítólevelét.

Az ünnepségen Gál Sámuel bencés szerzetes is rámutatott, hogy I. András folytatta a Szent István által megkezdett országépítést, megerősítette a kereszténységet. Általa pedig az apátság hozzájárult ahhoz a kulturális, gazdasági örökséghez, amely manapság is jellemzi Tihanyt.

Az I. András király emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközének minősülnek, azonban forgalmi célokat nem szolgálnak, elsődleges szerepük az ismeretterjesztés. Az arany, az ezüst és a színesfém változatok azonos érmeképpel jelennek meg.

Az emlékérmék előlapján az uralkodó által veretett, úgynevezett második típusú ezüstdénár előlapjának ábrázolása látható, a tihanyi apátság alapítólevelét megidéző pergamenszerű felületen. Az emlékérmék hátlapján visszaköszön az előlapi kompozíció; a tihanyi apátság alapítólevelét megidéző pergamenszerű felületen I. András idézőpecsétjének ábrázolása látható, amely hiteles forrásként szolgál az uralkodó stilizált ábrázolásához.

Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja és forgalmazza. Az arany emlékérmék vásárlási lehetőségét közjegyzői sorsolással koordinálják.

Az érmék részletes leírását ITT olvashatják.

A beszédek után levetítettek egy kisfilmet a tihanyi bencések életéről, az apátságot 1055-ben megalapító I. András királyról, majd Udvardy György veszprémi érseknek, Mihályi Jeromos perjelnek és Markovszky György vármegyei iparkamarai elnöknek ajándékoztak az új emlékéremből. Végül Mihályi Jeromos perjel bemutatta a barokk templomot, az altemplomot és a múzeumot, benne a Tihanyi alapítólevéllel. A múzeumban is elhelyeztek egy-egy darabot az új emlékérmékből.

Forrás: MNB, MTI, Veol

Fotó: MNB, Kovács Erika/Napló

Magyar Kurír