Akár 1000 köztéri Nepomuki-szobor is lehet Magyarországon

– Tulajdonképpen mi volt az, ami megfogott ezekben a szobrokban?

– A szakrális kisemlékek nagy része számomra, hogy is mondjam, egyhangú. Egy Szent Flórián, az mindig ugyanolyan. Ott áll római legionáriusként, egyik kezében zászló, a másikkal dézsából vizet önt egy égő házra. Ránézel, és rögtön tudod, hogy ki az. A Nepomuki-szobroknál meg szinte nem találsz két egyformát, és a legtöbb valahogy annyira bensőségesnek tűnik. Ha egymás mellé rakod a 850 fényképet, az eddig általam felkeresett szobrokról, akkor egy olyan mozaikot látsz, ahol mindegyik kicsit más, mindegyikben kicsit máshol van a hangsúly…

– És hogy kezdted el a tényleges kutatást, mi volt a kiindulási alap?

– A gyűjtéshez a kiindulási alapot a meglévő műemlékvédelmi lajstromok, művészettörténeti és néprajzi tanulmányok szolgáltatták. A korábbi publikációkban említett hazai Nepomuki-szobrok nagyságrendje 160-240 között mozgott, a műemlékvédelmi archívumból 332 szoborról tudtam meg adatokat. Úgy kezdtem el a gyűjtést, hogy nincs is más dolgom, kiírom a topográfiákból, meg az internetről, a Köztérképről meg mindenhonnan, fölrakom a tüskéket a térképre, aztán irány. Két-három hónap után viszont azt vettem észre, hogy 30 olyan Nepomuki-szobrot találtam, amiről se előtte, se utána nem találtam adatot. Vagyis az általam dokumentált szobrok jelentős része teljesen véletlenszerűen jött szembe (köztük nem egy 18. századi, több szempontból kiemelkedő alkotás, mint például Koroncón)…

A kiindulási alapot adó országos listák jellemzően nem terepmunka eredményei, azokat műemlékvédelmi szakemberek felméréseiből és jegyzeteiből, fényképeiből szedték össze. Aztán eltelik 30 év, jön egy ilyen hóbortos pali, mint én, aki bedobja magát az autóba, és elkezdi kergetni ezeket a Nepomuki-szobrokat, és kiderül, hogy itt nem 240 meg 330, hanem valószínűleg minimum 1000 Nepomuki-szobor van…

– Mikor érkezett el a híre Magyarországra és hogyan terjedt el a kultusza?

– Nálunk a 17-18. század fordulóján jelent meg a Nepomuki-kultusz, legalábbis a köztéri szobrok tekintetében. A legrégebbi magyarországi Nepomuki-szobor, amiről tudunk, az 1701-es soproni Szentháromság-oszlop egyik mellékfigurája, de ami ma ott áll, az már nem az eredeti szobor. A legrégebbi önálló szobor 1705-ös, Székesfehérváron, a Felsővárosi Szent Sebestyén-templom előtt áll jelenleg, de nem ez volt az eredeti helye… A kultusz az 1721-es boldoggá, majd 1729-es szentté avatás után, az 1730–40-es évektől kezdett igazán terjedni. Először nyugat-magyarországi városokból (Sopron, Kőszeg) meg katolikus monasztikus központokból (Zirc, Majk) sugárzott ki. Az 1750-es évekre már Közép-Magyarország lett a központja, nem utolsósorban Althann váci püspök jóvoltából, aki maga is részt vett a szenttéavatási eljárásban. A század második felére a kultusz fokozatosan lekerült a falvakba, és akkor már egyértelműen népi szent. Ekkor indult be a kultusz az északi hegységi tájakon és az ezekkel határos észak-alföldi peremvidékeken…

Ha a mára elveszett, elpusztult szobrokat is figyelembe veszem, akkor jelenleg 1015 Nepomuki-szoborról tudok, ebből 832 volt kültéri… A rendszerváltozás óta 80 állított szoborról tudok, tekintetbe véve, hogy ez három évtized, ez nagyon tekintélyes szám.

– Tudnál adni egy általános leírást, hogy miről ismerhetem fel, hogy egy Nepomuki-szoborral állok szemben?

– Vannak egyedítő elemei Nepomuki Jánosnak. Az egyik ilyen az öt csillagból álló koszorú, amely a TACUI (= hallgattam lat.) öt betűjét jelképezi. A csillagok a holttestének csodás megtalálására is utalnak: miután a Moldvába vetették, a királyné kerestette, és a mennyből csillagok szálltak le a Moldva vizére és mutatták meg, hol van. Egyes legendaváltozatok szerint Szűz Mária dobott le öt csillagot a 12 csillagos koszorújából. De csillagkoszorú nincs mindig, az ismert szobrok 20 százalékánál övezi János fejét…

A halotti kereszt valóban nagyon sokszor ott van a keze ügyében, a szobrok 92 százalékánál, vagy épp a mennybevétel után az angyalok egyike nyújtja Jánosnak, de az nem egyedítő, nagyon sok szent ábrázolásán ott van. A kereszt és a szent viszonyának rendkívüli változatossága, a bensőségesség viszont nagyon is jellemző a Nepomuki-szobrokra…

– Mesélnél a kedvenc szobraidról vagy azokról, melyek valamilyen szempontból különlegesek?

– Pápán van egy Nepomuki-szobor, amely a vértanúhalált ábrázolja. Nepomuki már széttárt karokkal zuhan bele a vízbe, mögötte áll egy alak, a cseh király pribékje, aki bunkóval sújtott le rá… Az olyanokat is nagyon szeretem – ha már egyediség –, amikor elrontja az utókor a szobrot. Iharosberényben, a falu közepén, a kastélynál áll egy Nepomuki Szent János-szobor, és egy sosem létezett furcsa növényt tart a karjában. Arról lehet szó, hogy eredetileg a pálmaágra helyezett halotti keresztet tartott, ami szétmállott, és a felújításkor az alul talán megmaradt levélrészt egyszerűen tükrözte az utókor önkéntes művésze. És nem volt senki, sem világi, sem egyházi, aki ebben megakadályozza: a szent ismerete, a kultusz már a múlté…

– Mik a további terveid, hogyan halad tovább a kutatás?

– Most éppen azt csinálom, hogy 18. századi templomokba próbálok bejutni, mert számos Nepomuki-szobrot találtam már így mindenféle eldugott helyeken. Sokszor nem is tudnak róla, aztán bemegyünk, és a sekrestyében ott van a szerszekrény tetején egy csodálatos 18. századi színezett faszobor. Másutt a templomkertben találtam egy 19. századi Nepomuki Szent János-szobrot, pedig korábban az atya biztosított róla, hogy a falujában nincs ilyen szobor…

– Még azt mondjuk el a végén, hogy a gyűjtésed anyagát elérhetővé tetted az interneten. Miért döntöttél így?

– … A mai napig mintegy 16 ezer Nepomuki-fényképet töltöttem fel a Wikipédiára, ahol a Nepomuki Szent János-szobrok című lapon a települések betűrendjében megtalálhatók a fellelt szobrok képei és leírásai… Így derült ki az is, hogy nem én vagyok az egyetlen Nepomuki-gyűjtő, hanem számos, legkülönbözőbb foglalkozású ember (nyugdíjas textiltervező, geodéta, könyvelő) járja az országot és szenvedélyesen fényképezi a Nepomuki Szent János-emlékeket. Hogy miért? Még csak azt se mondom, hogy vallásosságról lenne szó. Nepomuki Szent János szól az emberek lelkéhez, ezért tudott ő népi szent lenni. Engem is megszólított, akkor is, ha nem tudom megfogalmazni, hogy mivel. Ha megismered a történetét, látod a szobrait, valahogy kapcsolódsz hozzá, akkor Nepomuki Szent János alakja még mindig képes megszólítani, ahogy minket, laikusokat is megszólított.

*

Az interjúból részleteket közöltünk. Az Új Városban megjelent cikkre kattintva még számos kérdésre választ találnak: Miért válhatott Nepomuki János ilyen népszerű szentté? Melyek a további egyedítő elemei a szobroknak, amelyekről felismerhetjük őket? Hogyan került Szent János evangélista feje egy eredetileg Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborra? Milyen tervei vannak Terbócs Attilának az általa összegyűjtött anyaggal?...

Forrás: Új Város online

Fotó: Terbócs Attila

Magyar Kurír