A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében az észak-dunántúli régióközpontban történelmi léptékű fejlesztés zajlik: a várnegyedben 18 épületet újítanak fel, továbbá 35 ezer négyzetméter épített, illetve mintegy 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg. Ehhez hasonló mértékű munkálatokat a barokk kor óta, közel 250 éve nem végeztek a várnegyedben.
A magyar kormány által támogatott projekt keretében végre megszüntetik a valamennyi épületet érintő, évtizedek óta súlyos állagromlásokat okozó vizesedéseket és sószennyezettséget. A főszékesegyház megújítása során a tervezők az épület ősiséget sugárzó karakteréhez illeszkedő, hagyományos és egységes belső tér kialakítását tűzték ki célul. Ehhez igazodnak az új színes üvegablakok is, amelyek látványtervét a sajtónak is bemutatták.
A veszprémi várnegyed felújítása 2025-ig tart, de több épület már 2023-ban, az Európa Kulturális Fővárosa-programsorozat idején is látogatható lesz. Erre az időszakra a beruházás és a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egy különleges kiállítással készül.
Elsőként Udvardy György veszprémi érsek köszöntötte a sajtó képviselőit, örömét fejezve ki, hogy a projekt jelen állásában már sok olyan részlet megmutatható, amely egyrészt meggyőzően előrevetíti a várható végeredményt, másrészt sok korábban felmerült kérdésre is választ ad, hiszen egy ekkora beruházást nyilvánvalóan jelentős érdeklődés övez.
„Őseink hite a jövő reménye” – emlékeztetett a sajtótájékoztató elején az érsekség mottójára a főpásztor, kiemelve, miért is vállalkozott erre a feladatra a főegyházmegye. „A vár megújításának igénye egyértelműen az Egyház apostoli küldetéséből forrásozik: az Egyház él, jelen van a mindennapokban, és meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját, ahogyan azt is, hogyan képzeli el a jövőt” – fogalmazott az érsek.
Veszprém városa hazánknak önmagában is kiemelt helyszíne Boldog Gizella révén, így a befogadás és a nyitás két fő vezérelve kell hogy legyen a megújulásnak is. Az Egyház ebben a történelmi térerőben képes lehet a kultúra formálására és megőrzésére is. Az egyházi terek közösségi funkciót is kapnak majd, így egyúttal pasztorális terekké is válnak – mutatott rá Udvardy György, és hozzátette: ez az Egyház evangelizációs küldetésének betöltése szempontjából is elengedhetetlen. Ugyanígy, amennyire és ahol lehetséges – például a Boldog Gizella- és a Szent György-kápolna esetében – a reszakralizáció is meg fog valósulni, tehát mindkettőt visszahelyezik korábbi liturgikus funkcióiba is.
Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze részletesen szólt a beruházás szakmai kihívásairól, kiemelten is a Szent Mihály-főszékesegyház felújítása kapcsán felmerült problémákról és azok lehetséges megoldásairól.
A veszprémi érsekség főtemploma, a basilica minor rangú főszékesegyház építése még Gizella királyné idején kezdődött meg az 1030-as évek második felében, majd nyomot hagytak rajta a gótikus és a barokk kor stílusjegyei is, míg végül 1910-ben neoromán, illetve neogótikus stílusban újították fel. Tekintve, hogy a templom többféle korú és minőségű építéstörténeti réteggel bír – ami éppen az üvegablakok esetében is kifejezetten szembetűnő –, a helyreállítás is komoly és igen komplex döntési helyzetek elé állította a szakembereket.
Az egész Várhegyen gondot okozó vizesedések miatt megromlott műszaki állapot jelentős szerkezeti és épületfizikai felújításokat tett szükségessé, miközben a templom belső terében az egységes szemléletű megújítás megvalósítását is prioritásként kellett kezelni – minden liturgikus tér, azaz a szentély, a hajó, a sekrestyék, az oldalszentélyek és az oratórium esetében is.
A főtemplomot különösen is érintette a vizesedés és a teljes falfelület 30 százalékát alul-felül roncsoló sószennyezettség – ez utóbbi tette szükségessé és indokolttá a korábbi díszítőfestés szakszerű konzerválását, majd elfedését. Számos esetben a régi falmaradványok is szerepet játszanak a ma is látható épületek vizesedésében – emelte ki Vörös Tamás, hozzátéve: jó példa erre, hogy a Szentháromság-szobor körül, valamint a Szent Mihály-főszékesegyház közvetlen környezetében a ma a járószint alatt elhelyezkedő, eredetileg a sziklafelszínre alapozott középkori falak zárt alakzata gyakorlatilag vízgyűjtőként működik, így az ott megrekedő csapadékvíz idővel számottevő problémát okoz. A szakember rámutatott: az épületek szigetelését igen összetett módon szükséges kezelni – az egyenrangú műszaki, művészeti és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően, a régészeti emlékek megőrzésével együtt kell végiggondolni és megoldani.
A főépítész hangsúlyozta, hogy a főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vették alapul, és ahhoz igazodva az eredetileg Waltherr Gida által tervezett üvegablakokra rezonáló új üvegablakokat építenek be.
A szentély üvegablaka kapcsán elmondta: a tervek szerint a Szent Mihályt ábrázoló alkotás stílusjegyeiben megidézi a középkori és így a neogótikus ábrázolásokat is, és természetesen a további üvegablakok is Waltherr Gida századelős alkotásainak motívum- és formavilágára hangolva készülnek. Mindemellett egy kilenc elemből álló rózsaablak-kompozíciót is elhelyeznek az épületben.
Az új ablakok tervezői és megalkotói Wölfinger Barnabás és Hegyvári Bernadett. Az üvegtervező-iparművészek az új ablakok szín- és formavilágát úgy alakították ki, hogy azok minden tekintetben méltóak legyenek egy főszékesegyház esetében elvárt liturgikus elvárásokhoz és esztétikai minőséghez.
Kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy a most kiemelt, Árkayné Sztehlo Lili által készített üvegablakok restaurálást követően biztos helyre, műtárgyként a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény gondozásába kerülnek.
Vörös Tamás prezentáció keretében részletesen is bemutatta azokat a szakmai – belsőépítészeti és épületszerkezeti – kihívásokat, amelyekkel a szakemberek a Szent Mihály-főszékesegyház felújításának előkészítésekor, illetve a munkálatok közben szembesültek, előadása az alábbi videóra kattintva megtekinthető:
A magyar kormány támogatásával megvalósuló beruházás felelőse a veszprémi érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság. Pém Attila igazgatóhelyettes elmondta, hogy a projekt összköltsége jelenleg 56,8 milliárd forint, ugyanis a magyar kormány a 2020-ban megítélt 39 milliárd forintos támogatáson túl idén további 17,8 milliárdnyi plusztámogatást hagyott jóvá, tekintettel az építőiparban is tapasztalható árdrágulásra, illetve azért, mert időközben az eredeti támogatási szerződésben szereplő épületek mellett további hét épület felújítása is szükségesnek bizonyult. (A várnegyedben álló 22 épületből 18 egyházi tulajdonban van.)
Pém Attila rámutatott a veszprémi Várhegy „város a városban” típusú elhelyezkedésére, valamint a projekt összetettsége kapcsán kiemelte, hogy a megvalósítás különösen komplex megoldásokat igényel a kivitelezők – összesen négy generálkivitelező cég végzi a feladatokat – részéről is. Így például a személyzet és az építőanyagok egy részének bejutását a várnegyedbe egy egyedülállóan nagy méretű térállványrendszer segíti (ennek felállítását és fenntartását a négy kivitelező cég a saját organizációs költségkeretéből gazdálkodja ki), az anyagmozgatásban pedig több daru is részt vesz.
Pém Attila kitért arra is, hogy a beruházás minden szükséges engedéllyel rendelkezik, ezek között vannak kutatási, bontási, örökségvédelmi és építési engedélyek is.
Mivel a várnegyed regionálisan is kiemelt kulturális értéket képvisel, a kivitelezési munkákat úgy ütemezték, hogy egyes épületeket már be tudjanak kapcsolni a 2023-as programsorozatba.
„Szeretnénk már jövőre megmutatni a helyi lakosságnak és a látogatóknak az érseki palota egy részét, és az is a célkitűzések között szerepel, hogy a Szent Mihály-főszékesegyház húsvétra már alkalmassá váljon a liturgikus eseményekre” – emelte ki Pém Attila. A tervek szerint a Körmendy-ház és a Biró–Giczey-ház ekkorra már szintén látogatható állapotban lesznek, valamint megvalósul a beruházásban érintett 18 épület tető- és homlokzati rekonstrukciója is, így a 2023-as programokat nem zavarják majd az állványzatok.
A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében egy különleges kiállítással is készül: Work in Progress ’23 címmel a nagyközönségnek is bemutatják a 2021-től 2025-ig tartó műemlék-helyreállítás folyamatát. Tematikus útvonalakon bejárhatjuk az addig elzárt várnegyed épületeit és egyes kertjeit, és bepillanthatunk a kulisszák mögé is: kiderül majd, hogyan zajlottak és zajlanak a kutatások, restaurálások, az építészeti tervezés.
Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria