Az igazság munkatársa volt – Gyászmisét mutattak be a püspöki konferencia tagjai XVI. Benedekért

A szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt. Koncelebrált Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke; Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK alelnöke; Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, az MKPK tagjai és Michael Wallace Banach apostoli nuncius.

A gyászmisén együtt emlékezett az emeritus pápára Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke; Lackner Pál nyugalmazott evangélikus tábori püspök; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; a hazai politikai, társadalmi és kulturális élet képviselői, valamint a diplomáciai testület nagy számban megjelent tagjai. Együtt búcsúztak XVI. Benedektől a női és a férfiszerzetesrendek tagjai, a papság és a bazilikát megtöltő keresztény testvérek.

Az emeritus pápa 2022. december 31-én befejezte földi útját, és hazatért a mennyei Atya házába. Temetési szertartását Ferenc pápa vezette január 5-én Rómában, a Szent Péter téren.

A budapesti gyászmisén jelen lévők XVI. Benedek kihelyezett képe előtt imádságban, csendben búcsúztak.

A gyászmisében az evangélium Jézus búcsúbeszédéből (Jn 17,24–26) szólt.

Erdő Péter bíboros beszédét az alábbiakban közreadjuk.

„Amikor Aquinói Tamás szentté avatásáról nyilvános konzisztóriumot tartottak, XXII. János pápa azt mondta: »Nem szükséges olyan hevesen foglalkozni csodáival, hiszen annyi csodát tett, ahány kérdést megoldott.« (BENEDICTUS XIV, De servorum Dei beatificatione et beatorum canonizatione, Lib. II, cap. 25, n. 9: in IDEM, Opera omina, II, Venetiis 1788, 119.) Sokan mondták a történelem során, hogy a teológus munkája másodlagos dolog a segítő szeretet cselekedeteihez képest. De ha magának Jézusnak a példáját tekintjük, ő egyszerre volt átható erejű tanító és csodálatos gyógyító. Ő az egész embert akarta felemelni, testét, lelkét, szellemét, szabadságát és méltóságát.

A most felolvasott evangéliumban Jézus a mennyei Atyához imádkozik. Azt akarja, hogy az emberek üdvözüljenek, vele együtt ott lehessenek az örök boldogságban. De éppen ehhez kapcsolódik küldetése is. Megismerteti az emberekkel a mindenható Isten nevét. Az Örökkévalóról úgy beszél, mint igaz Atyáról. Jézus küldetése Isten igazságának megismertetése az emberekkel. Célja pedig az, hogy az emberekben éljen az a szeretet, amely Krisztust az Atyához kapcsolja.

Benedek pápa a jelmondatában is kifejezte, hogy az igazság munkatársa (cooperator veritatis) akart lenni.

Életműve Krisztus igazságának kifejtése volt, de nem elvont spekuláció formájában, hanem a szeretet szavaival korunk embere számára.

A Názáreti Jézusról szóló műve nemcsak tudományos munkásságának, hanem pásztori küldetésének is a betetőzése volt. Mert a kereszténység nem elvont filozófia, hanem Jézus Krisztus tanításának, életének, halálának és feltámadásának a megvallása. Szabadító örömhír, isteni kinyilatkoztatás, amely minden idők minden emberéhez szól. Benedek pápa elkötelezetten kereste a keresztények egységét és a párbeszédet minden jóakaratú emberrel. Ennek során tisztelettel meghallgatta és figyelembe vette mások véleményét. Ugyanakkor rendületlenül hűséges volt Krisztus tanításához, amely a Szentírásból és a Szenthagyományból hitelesen megismerhető.

Az igazság munkatársa volt. Ezzel is a szeretetet akarta gyakorolni.

Hűséges volt Jézus örökségéhez, aki kijelentette: »Ha kitartatok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket« (Jn 8, 31–32).

Amikor Benedek pápa vállalta, hogy az igazság munkatársa lesz, valóban megnyerte sokak szívét, és segítséget adott sok mai ember problémáinak tisztázásában. Már a II. Vatikáni Zsinaton való részvétele is – igaz, szakértői minőségben – hozzájárult a zsinat folyamatához, a hit válaszának kereséséhez korunk emberének problémáira.

Későbbi írásaiban is súlyos és vitatott kérdésekben mutatta be tisztán és meggyőző módon a katolikus tanítást.

Három nagy pápai enciklikáját a szeretet, a remény és az igazság témája köré rendezte. A Deus caritas est a szeretetről, a Spe salvi a reményről, a Caritas in veritate pedig az ember teljes értékű fejlődéséről szól a szeretetben és az igazságban. Két nagy szinódus utáni buzdításának középpontjában az Eucharisztia és Isten Igéje állt.

Nem véletlen, hiszen az Ige és a szentségek adják az Egyház belső szerkezetét és küldetésének gazdagságát.

Benedek pápa különösen is átérezte korunk nagy problémáit, így például az időskor kihívását. Ő már tudatosan reflektált arra, hogy nőtt az emberiség átlagos életkora. Személyesen is megélte ezt a problémát. Pápává választása előtt, még mielőtt a konklávé elkezdődött, betöltötte 78. évét. Amikor gratuláltak neki, elgondolkozva és gondterhelten ismételgette ezt a számot: hetvennyolc, hetvennyolc. Nem gondolta, hogy neki kell még átvennie Péter utódának hivatalát. Amikor pedig a választás után kilépett a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy üdvözölje az egybegyűlt hívők tömegét, mi, bíborosok azt hallottuk, hogy a nép ütemesen kiabálja: Grazie, grazie! Köszönjük!

Az új pápa üdvözlésre emelte két kezét, és a fehér reverenda alól kilátszott a fekete pulóver. Aligha gondolta, hogy ezen az estén ilyen helyzetbe kerül.

Mégis alázattal vállalta a szolgálatot, amit erejét meghaladó tehernek tekintett. Az időskor témáját azután Ferenc pápa tárgyalta részletesebben, amikor bevezette a nagyszülők és idősek világnapját. (FERENC, Üzenet a nagyszülők és az idősek világnapjára, 2021. július 25.)

Benedek pápa ismerte és értette Közép-Európa népeit. Tisztában volt hazánk és nemzetünk sorsával is. Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából 2007-ben külön levelet intézett hozzánk, magyarokhoz. Ebben Szent Erzsébetről kijelenti: »Úgy tekintetek rá, mint a keresztény erények tiszta példaképére, amelyeket radikálisan élt meg a házasságban, a családban és az özvegységben egyaránt. Példája politikai személyiségek számára is ösztönzőnek bizonyult, hogy buzgóságán felbátorodva a népek közti kiengesztelődésen fáradozzanak.« Benedek pápa hitünk igazságainak fényében nagy érzékenységgel támogatta a házasság és a család értékeit, a népek közötti kiengesztelődést, a békét és a társadalmi igazságosságot.

Többször elmondta nekem, hogy különös szeretettel imádkozik a magyarokért. Most itt az alkalom, hogy mi is imádkozzunk érte.

Ma is érvényesek Ferenc pápa szavai, amelyeket róla mondott: »mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész Egyházat (…), teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony«. Első ünnepélyes pápai szentmiséjének homíliájában Jézusról beszélt, aki jó pásztorként megkeresi és vállára veszi az eltévedt bárányt.

Ez az eltévedt bárány – mondta – maga az emberiség! Jézusnak, a jó Pásztornak ebben a nagyszerű küldetésében volt munkatársa Benedek pápa.

Adja Isten, hogy a mennyei Atya házából imáival támogassa Egyházunk küldetésének teljesítését. Ámen.”

*

A szentmise zárókönyörgése után Michael Wallace Banach apostoli nuncius megköszönte a jelenlévőknek, hogy részt vettek a gyászmisén. XVI. Benedek  pontifikátusa különleges ajándék volt az Egyház és a világ számára – mondta. „Briliáns teológus és tanár volt.

Az elhunyt emeritus pápa vezette az Egyházat a kételyek, a zűrzavar és a provokatív ideológiák viharos tengerén,

mindig felmutatva katolikus hitünk alapelveit bölcsességel és valódi lelkipásztori gonddal" – hangsúlyozta a nuncius. A szentmise a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

Szerző: Kuzmányi István

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír